A bolti vásárláshoz hasonlóan az online térben is megtorpant a hazai rendelések korábbi üteme. Nem szoktunk le a netes vásárlásról, hiszen tavaly a felhasználók négyötöde rendelt legalább egy terméket a weben keresztül.
A KSH adatai szerint 2009-től 2021-ig az interneten eladott áruk összértéke gyorsabban nőtt, mint a teljes kiskereskedelem. Először 2022-ben szakadt meg a felívelő trend, majd ez tavaly tovább romlott – derül ki a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss kutatásából.
Közel megkétszereződött az élelmiszer kosárérték
Az egy vásárlásra eső költés ugyanakkor 2021 és 2023 között nem csökkent, sőt a kétszámjegyű infláció hatására a vásárlók becslése alapján a vizsgált 14 termékcsoport szinte mindegyikénél jelentősen emelkedett az alkalmanként kifizetett összeg.
A legnagyobb kosárérték-növekedés az élelmiszereknél és italoknál volt: egy online élelmiszer-bevásárlás például 9 ezer forintról 16 ezer forintra drágult, a vizsgált időszakban tapasztalt kiugró élelmiszer-infláció miatt. Hasonló drágulás jellemezte a háztartási tisztítószerekét.
Az egy főre jutó vásárlási alkalmak számát is vizsgálta a hatóság. Bár a lakberendezési cikkek és építőanyagok, barkácscikkek vásárlási gyakorisága csökkent, a többi termékcsoporté kisebb-nagyobb mértékben, de növekedett.
A divatcikkek esetén emelkedett leginkább ez a mutató: egy vásárló átlagosan már háromszor rendel egy év alatt ruhát vagy cipőt.
A negatív trend leginkább az egyes árucsoportokból vásárlók csökkenő számában mutatkozik meg. A visszaesés meglepő módon a fiatal, 16–35 éves korosztályt érintette leginkább.
A legkisebb arányú visszaesés a divatáruk online vásárlóinak éves arányában volt (mínusz 12 százalék). Az élelmiszereknél, valamint az egészséggel kapcsolatos termékeknél (pl. gyógyszereknél, gyógyhatású készítményeknél) a csökkenés szintén mérsékelt.
Ezzel szemben mintegy megfeleződött az online vásárlók aránya az építőanyagoknál, barkácscikkeknél, valamint a járműveknél és járműalkatrészeknél.
A nagyobb jövedelműekre bizton számíthatnak a webshopok
Azoknál az árucsoportoknál csökkent kevésbé a vásárlók száma, amelyekre a kisebb értékű, de gyakori vásárlás jellemző, a nagyobb értékű költések viszont már elmaradtak a bizonytalan gazdasági kilátású 2022-es és 2023-as években.
Mindegyik vizsgált termékcsoportnál igaz, hogy minél magasabb valakinek a jövedelme, annál valószínűbb, hogy online vásárol.
Az életkornak és a nemnek szintén jelentős hatása van az online vásárlásra. A fiatalabbak inkább divatárut, kiszállított készételt, élelmiszert és italt, könyvet, kozmetikumot, telefont, szórakoztató elektronikai, számítástechnikai és lakberendezési cikkeket vásárolnak online.
Az idősebbek viszont pedig nagyobb valószínűséggel inkább gyógyszert, gyógyhatású terméket rendelnek az interneten. Annak valószínűsége, hogy egy nő online rendel ruhát vagy cipőt 53 százalék, míg a férfiaknál csak 39 százalék.
A gyógyhatású készítmények, könyvek, kozmetikumok, háztartási tisztítószerek, lakberendezési tárgyak internetes vásárlása is inkább a nőket jellemzi. A férfiak viszont telefont, szórakoztatóelektronikai, számítástechnikai, barkács cikkeket, építőanyagot, járművet, alkatrészt rendelnek nagyobb valószínűséggel.
A kisebb településeken, ahol kevesebb az üzlet és kisebb a választék, az emberek inkább online rendelnek ruhát, cipőt, kozmetikumot, háztartási gépeket, szerszámokat, építőanyagot, barkácscikket, járművet vagy alkatrészt.
Az online rendelt élelmiszer és ital, valamint a készétel-kiszállítás ezzel szemben inkább nagyvárosi szokás, ahol a házhozszállítást kínáló áruházak, éttermek és futárcégek választéka is nagyobb.
Annak valószínűsége például, hogy egy budapesti lakos online rendeljen élelmiszert 34 százalék, míg egy községi lakos esetén ez 26 százalék.
