A globális okostelefon-piac strukturális átalakuláson megy keresztül: az egekbe szökő alkatrészköltségek és a geopolitikai bizonytalanság arra kényszerítik a vezető gyártókat, hogy feladják a korábbi, alacsony árrésű, de nagy volumenű stratégiájukat. A fókusz egyértelműen átkerült a prémium, magasabb profittartalmú portfóliókra, aminek az árát a fogyasztók fogják megfizetni.
A műszaki kereskedelem egyre inkább a komplett megoldások felé mozdul: a vásárlók ma már nemcsak készüléket, hanem a kiválasztástól a telepítésig tartó teljes szolgáltatást is egy helyen várják el. A MediaMarkt új klímaszolgáltatása jól mutatja, milyen irányba fejlődhet a következő években a műszaki kiskereskedelem.
Miközben a kiberbűnözők egyre kifinomultabb módszerekkel, egyre gyakrabban mesterséges intelligencia(AI) segítségével hajtják végre támadásaikat, a felhasználók jelentős része továbbra is úgy gondolja, hogy megfelelően felkészült a digitális csalások kivédésére. A Cyber Islands és a Mastercard által ismertetett friss kutatás azonban arra utal, hogy a valóság és az önértékelés között jelentős szakadék húzódik.
A 2G rádiós hálózat lekapcsolása, az optikai infrastruktúra bővítése, az önálló 5G-hálózatok megjelenése, az AI hálózatfelügyelet, valamint a 6G és a kvantumtechnológia egyszerre szerepel a Magyar Telekom napirendjén. Nagy Péter, a vállalat műszaki vezérigazgató-helyettese a Digitrendinek adott interjúban beszélt a hálózatmodernizáció aktuális kihívásairól, az AI egyre növekvő szerepéről, valamint arról, hogy a jövő távközlési infrastruktúráiban a hálózatok már nemcsak érzékelik és jelzik a hibákat, hanem egyre több esetben önállóan képesek azok megelőzésére és kezelésére is.
Volt idő, amikor egy fontos sportesemény idején a család a televízió köré gyűlt, és az élmény egyetlen képernyőhöz kötődött. A mai nézők egy része ugyan továbbra is a nappaliból követi az eseményeket, de a fiatalabb generációk egyre gyakrabban egyéb, kisebb képernyőkön nézik a mérkőzéseket, közben párhuzamosan statisztikákat böngésznek, közösségi oldalakon kommentelnek, és más találkozók eredményeit figyelik. A kérdés már nem az, hogy a mobiltelefon legyőzi-e a televíziót, hanem az, hogyan tud együttműködni a két világ.
Kevés olyan technológiai vállalat működik Magyarországon, amely a szakmai sajtó számára is betekintést enged globális fejlesztési tevékenységébe. Az SAP Hungary Insider Tour eseményén azonban a vállalat nemcsak üzleti stratégiájáról beszélt, hanem arról is, konkrétan milyen fejlesztések zajlanak a budapesti SAP Labs falai között, amely mára Európa második legnagyobb, globálisan pedig az SAP egyik legjelentősebb fejlesztőközpontjává vált.
A mesterséges intelligencia akár a magyar GDP 6-7 százalékának megfelelő termelékenységi potenciált is felszabadíthatna a következő években, állapítja meg a McKinsey & Company friss tanulmánya. A vállalatvezetők azonban jóval árnyaltabban látják a helyzetet: miközben az AI hatékonyságnövelő képességét gyakorlatilag senki sem vitatja, egyre többen teszik fel a kérdést, hogy a nyereség végül a vállalatoknál marad-e, vagy a technológiai szolgáltatók profitját növeli majd.
A világ ipara hosszú évtizedeken keresztül egyetlen logika szerint működött: minél nagyobb a gyár, annál hatékonyabb a termelés. Az elmúlt évek válságai, az ellátási láncok sérülékenysége, a vámháborúk és a fogyasztói igények átalakulása azonban új alternatívát emeltek reflektorfénybe. Egyre több ágazatban jelennek meg a lokális piacokra termelő, magasan automatizált mikrogyárak, amelyek a tömegtermelés helyett a rugalmasságra, az egyedi igények kiszolgálására és a digitális működésre építenek.
Miközben Nyugat-Európában az okosotthonok kapcsán gyakran a kényelem kerül előtérbe, Magyarországon továbbra is az energiahatékonyság és a költségcsökkentés mozgatja a lakossági fejlesztéseket. Egy friss felmérés szerint a magyarok többsége már az új otthonok tervezésénél is kiemelt szempontként kezeli a fenntarthatóságot és az energiahatékonyságot.
Új szintre emeli a mesterséges intelligencia(AI) szerepét az online bevásárlásban a Kifli.hu. A webáruházat működtető Rohlik Group továbbfejlesztette a januártól elindított MAIA AI-asszisztenst, amely már nemcsak termékeket keres, és recepteket ajánl, hanem a teljes rendelési folyamatot is képes önállóan végigvinni a kosár összeállításától egészen a fizetésig.
Az ABB és a Samsung Electronics új együttműködése jól mutatja, hogyan alakul át az...
A Samsung Mobilfutár szolgáltatásával a Galaxy S és Z szériás csúcsmobilok tulajdonosainak...
A digitális közigazgatás fejlesztése ma már nem csupán technológiai kérdés, hanem a városok...
A vállalatok innovációs aktivitása soha nem látott szintre emelkedett Magyarországon, miközben a...
A technológiai innováció és a természetvédelem elsőre egymástól távoli világoknak tűnhetnek,...
Idén is meghirdette női technológiai szakembereknek szóló pályázatát az IVSZ – Digitális...
A chat gyors, kényelmes és mindenhol velünk van – mégis egyre többször vezet félreértésekhez. Egy...
AI-alapú megoldás a halogatásra, környezetbarát precíziós eszköz és közösségi innováció az...
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen(BME) indult Beszerzési Kiválóság Program keretében a hallgatók naprakész, gyakorlatorientált ismereteket szerezhetnek. A tananyag kidolgozásában és oktatásában a Schneider...
A hazai távközlési cégek közül elsőként a One Magyarország csatlakozott a KiberPajzs programhoz. Az internetes és telefonos visszaélések ebben a szektorban is egyre nagyobb kihívást jelentenek. A vállalat országos edukációs...
Már csak alig több mint két hét áll rendelkezésre azoknak a hazai kisvállalkozásoknak, amelyek részt vennének a Telekom digitalizációs pályázatán. A program három nyertese egy éven át díjmentesen használhatja a működéséhez...
Júniusban gaming és szimulátoros eseménysorozatot rendez a Pólus bevásárlóközpont, ahol online selejtezők, élő döntő és több interaktív program is várja az érdeklődőket. A kezdeményezés elsősorban az autós játékok és a sim...
A budapesti Westend Bevásárlóközpont is meghívást kapott a világ egyik legnagyobb kereskedelmi ingatlanipari konferenciájára(ICSC 2026), ahol a mesterséges intelligenciára és az adatvezérelt üzemeltetésre épülő fejlesztéseit...
Az Év Menedzsere Díjjal ismerték el Szászi Istvánt, a Bosch csoport magyarországi és adriai régiós vezetőjét. A szakember több mint két évtizede dolgozik a vállalatnál, és meghatározó szerepet játszott a hazai innovációs ökoszisztéma fejlesztésében, az ipari és akadémiai együttműködések erősítésében. A rangos szakmai elismerés egy olyan időszakban érkezett, amikor már az is ismertté vált, hogy júliustól új fejezet kezdődik pályafutásában.
A magyar ipar versenyképessége szempontjából kritikus időszakban választott új elnököt az Ipar 4.0 Technológiai Platform. A szervezet élére Ács István ipari digitalizációs és innovációs szakember került, akinek több mint három évtizedes iparági tapasztalata és kiterjedt szakmai kapcsolatrendszere fontos szerepet játszhat abban, hogy a hazai vállalatok gyorsabban alkalmazkodjanak a digitalizáció és a mesterséges intelligencia korának kihívásaihoz.
Az újonnan létrehozott Tudományos és Technológiai Minisztérium első jelentős személyi döntései között új vezetők kerültek a digitális állam működésében meghatározó szerepet betöltő szervezetek élére. A változások a Digitális Magyarország Ügynökséget (DMÜ), a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t (NISZ) és a Digitális Kormányzati Ügynökséget (DKÜ) érintik.
Újabb jelentős nemzetközi kinevezést kapott Beck Zsófia a Boston Consulting Groupnál (BCG). A világ egyik vezető menedzsment tanácsadó vállalata a belső működésének átalakítása során létrehozta az Energia és Közművek szegmenst, amelynek élére a magyar szakembert nevezte ki.
Az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége éves közgyűlésén újabb három évre bizalmat szavaztak Vinnai Balázsnak, aki már másodszor újrázhat a szövetség elnöki pozíciójában. Az elnökség három frissen megválasztott elnökségi taggal is bővült.
A zeneipar és a mesterséges intelligencia kapcsolata finoman szólva is konfliktusos, hiszen miközben az AI még a professzionális zenészek számára is hasznos segítőtárs lehet a zeneszerzéstől a hangszerelésen, az ajánlórendszereken át egészen a produkciós munkáig, addig komoly vitákat vált ki a szerzői jogok, az előadók hangjának utánzása és az alkotói érték kérdése miatt. A MI és más adásaiban többször előkerült már a téma, de most először, hogy a műsor vendége egyszemélyben sikeres zenész, énekesnő és AI-szakjogász.
A daganatos betegségek elleni fellépésben újabb korszak kezdődhet. Peták István kutatóorvos és csapata által fejlesztett Genomate mesterséges intelligenciára épülő technológiája személyre szabott terápiás döntésekkel segíti az onkológusok munkáját. A világ legígéretesebb egészségügyi innovációi közé került magyar fejlesztés célja nem kevesebb, mint hogy minden beteg ugyanahhoz a tudáshoz férhessen hozzá, függetlenül attól, melyik kórházban kezelik.
Mialatt Európa a digitális átállás szabályozási és jogi kereteit építi, az Arab-öböl országai már a gyakorlati megvalósításra koncentrálnak. A papírmentes közigazgatás, az automatizált közszolgáltatások és a mesterséges intelligencia gyors bevezetése olyan tempót diktál, amelyhez képest az európai fejlesztések sokszor lassúnak tűnnek. A különbség azonban nem csupán a rendelkezésre álló forrásokban, hanem a végrehajtás sebességében és következetességében is megmutatkozik.
Megtanulja a szakmát, amiért az egyetemre jelentkezett, vagy megelégszik azzal, hogy megszerzi a jegyeket és megcsináltatja a mesterséges intelligenciával a különböző feladatokat? Lantos Zoltán, a Semmelweis Egyetem tanszékvezetője szerint ezt kell eldöntenie egy egyetemistának és aki az utóbbi utat választja, azt kockáztatja, hogy a „diplomája nem fog érni semmit, hiszen helyettesíthető lesz mesterséges intelligenciával”.
