Ilyen volt az Intel első processzora, a Motorola inkább hordozható, mint mobil telefonja, de ide sorolható a vonalkód, vagy Alexa, a virtuális asszisztens, itthon pedig a számítógép-fejlesztés és a hálózatelmélet.

Az idén 50 éves nemzetközi Projektmenedzsment Intézet (PMI) összegyűjtötte az elmúlt fél évszázadban lezajlott projektjek közül azokat, amelyek a legnagyobb mértékben hatottak a minket körülvevő világra.

A szervezet szakértői a gazdaság tizenkét szektorában – a tudomány és technológia mellett a kereskedelem, a szórakoztatóipar, a pénzügy stb.– kutatták fel a szerintük a legtöbb innovációt hozó ötven projektet. (A lista teljes terjedelmében egy interaktív honlapon tekinthető meg.)

A legnagyobb hatású infokommunikációs projektek

A PMI gyűjtése szerint a technológiai iparból az alábbi tíz projekt gyakorolta a legnagyobb hatást az emberek mindennapjaira:

  1. A világháló(World Wide Web), amely 1993-ban vált nyilvánosan elérhetővé, s napjainkban mindenütt jelenlevővé
  2. Intel 4004– az Intel első, kereskedelmi forgalomban is elérhető mikroprocesszora 1971-ben debütált, ami a mérete miatt elindította a laptopok és mobiltelefonok fejlődését
  3. DynaTAC 8000X–a Motorola első szélesebb körben használt hordozható telefonja, amely 1983-ban jelent meg a kereskedelmi forgalomban, 1 kg súlyú volt és 10 órát működött egy feltöltéssel
  4. Google kereső – 998-ben jelent meg a keresőmotor béta verziója, hamar túllépett a konkurencián, és ma is a keresések 90 százalékát uralja
  5. iPod –a 2001 októberében megjelent hordozható zenelejátszójával az Apple újrafogalmazta a termékdizájnt, a kezelhetőséget, és átalakította a teljes zeneipart
  6. Watson– az IBM szuperszámítógépes mesterséges intelligenciája már 2010-ben képes volt legyőzni az embert kvízjátékban, azóta pedig egy sor egyéb területen alkalmazzák gépi tanulási képességeit az egészségügyön át a divatiparig
  7. Alexa –az Amazon 2014-ben bemutatott virtuális asszisztensével normál beszédben lehet kommunikálni, mostanra pedig egy sor különböző eszköz támogatja az okoshangszórótól a televízióig
  8. Vonalkód – a termékazonosító kódot 1974-ben használták először egy csomag Wrigley’s JuicyFruit rágó beolvasására, de ma is nélkülözhetetlen a logisztikai, gyártási, jegykezelési rendszerekben, utódja, a QR-kód pedig az okostelefonok korszakában is tovább él
  9. Skype – az ismert online kommunikációs szoftver 2003-as megjelenésével véget vetett a drága nemzetközi telefonhívásoknak, ezzel a globális kapcsolattartás általánossá és a széles körben elérhetővé vált
  10. Facebook– a 2004-ben indult közösségi oldala közösségteremtés mellett a hirdetési piacot is gyökeresen átformálta, és az emberek egyik fontos online kommunikációs platformjává vált

A felsorolt egyéb iparágakban is sorra jelennek a technológiai termékekben megtestesülő, de a társadalomra ható innovációk. A szórakoztatóipart gyökeresen átalakítja a Netflix, a Spotify, a Youtube. A pénzügyi világ várható egyik reformere a bitcoin lehet. A járműiparban pedig nagy változásokat eredményezett a GPS és az Uber megjelenése.

A legfontosabb IT-projektek Magyarországon

De vajon melyek voltak a legfontosabb hazai informatikai projektek? Szalay Imre, a Neumann Társaság ügyvezető igazgatója szerint, ha Kalmár László matematikus az ötvenes években nem fordul a kibernetika felé, és vállalja fel ennek minden nehézségét, a számítástechnikai képzés sem kezdődhetett volna meg Szegeden már 1957-ben. A kibernetikát az akkori rendszerben áltudománynak tartották.

A hatvanas évek közepén már az első hazai számítógépek fejlesztése is megkezdődhetett a Központi Fizikai Kutató Intézetben (KFKI). Noha ennek alapjául az amerikai Digital cég PDP számítógépei szolgáltak, ezek pontos belső felépítését nem ismerhették a magyar szakemberek.

Mégis képesek voltak megépíteni az amerikai gépekre írt programokat futtatni képes magyar számítógépet. Az intézetben 1966-tól 1989-ig több mint 1600 darab TPA számítógépes rendszer készült, jelentősen hozzájárulva az ország számítógépes kultúrájának a kialakulásához.

Szalay Imre szerint a harmadik legnagyobb hatású projekt Barabási Albert-László hálózatelméleti tanulmánya, amelyet 1999-ben publikált a Nature szaklapban. Barabási munkatársaival feltérképezte a világhálón lévő oldalak kapcsolódásait.

Ennek során kiderült, hogy más matematikai modell írja le a világhálót, akár a weboldalak, akár a számítógépek kapcsolatait vizsgáljuk, mint a véletlenszerűen létrejött hálózatokat. A hálózatelmélet az 1999-es Nature-ban a web topológiájáról (Albert Rékával és Hawong Jeong-gal) közölt tanulmányukból nőtt ki.