Mit fejlesztenek az itt dolgozó mérnökök, és milyen hosszabb távú tervei vannak a brit cégnek az itteni jelenléttel? Kérdéseinkkel megkerestük az anyavállalat menedzsmentjét.

Rolls Royce új magyar leánycége

Nemrégiben írtunk a repülőipar egyik nagy üzletéről, arról, hogy a Rolls-Royce felvásárolta a Siemens elektromos és hibrid légi hajtásrendszereket fejlesztő üzletágát, az ott dolgozó magyar mérnökökkel együtt. Rájuk alapozva egyidejűleg a brit cég létrehozta magyarországi leányvállalatát, a Rolls-Royce Hungary Kft.-t.

A hibrid meghajtású repülés forradalmasítja a városok közti mobilitást

Kíváncsiak voltunk az újonnan létrehozott hazai céggel kapcsolatos további tervekre, ezért írásban fordultunk a brit társasághoz. Megkeresésünkre Rob Watson,a Rolls-Royce Electrical igazgatója válaszolt.

Bevezetőjében kitér arra, hogy a vállalat légi közlekedési stratégiájának három fontos eleme van: az egyre üzemanyag hatékonyabb termékek fejlesztése; a környezetbarát és a fenntarthatóságot célzó üzemanyagok fejlesztésének az ösztönzése; valamint a repülés “villamosításának” a folytatása.

Az elektrifikáció egyre nagyobb szerepet játszik mind a kisebb repülőgépek meghajtásában, mind a nagy repülőgépek hatékonyságának a növelésével kapcsolatos új megközelítésekben.

A hybrid meghajtású repülés 2030-ra várhatóan forradalmasítja a városok közötti mobilitást. Ennek keretében elképzelhető egy új típusú regionális légi szállítói jármű megjelenése, amely üzemanyag-hatékonyabb és csendesebb, mint a jelenlegi turbopropelles változatok.

Az ezirányú fejlődés fő kihívásai közé tartozik az elektronika és az akkumulátorok megfelelő technológiája, a hőkezelés és a rendszerek integrációjának bonyolultsága. A cég már dolgozik ezeknek a kérdéseknek a megoldásán.

A nagyobb gépeknél még egy ideig marad a gázturbina, de…

Nagyobb repülőgépeknél továbbra is a gázturbina a fő tolóerő-forrás, mivel csak a kémiai alapú üzemanyagok képesek biztosítani a közép- és hosszú távú repülésekhez szükséges energiasűrűséget.

Az elektrifikációnak azonban itt is meg lehet a szerepe, egyebek mellett lehetővé teszi a gázturbinák belső kialakításának az egyszerűsítését, és platform szinten újfajta előnyöket kínál ezen repülőgépek számára is.

Megemlíti a globális szabványok rendkívüli fontosságát a repülési ipar számára is, hiszen a légi járműveket világszerte használják. A szabványok terén már van némi előrehaladás, de a legtöbb terület még fejlesztésre szorul, hogy képes legyen az új technológiák befogadására.

A felvásárolt technológiai portfólió kiegészíti a cég már meglévő elektromos fejlesztéseit, amelyek magukban foglalják a mikrogrideket és a vonatokhoz fejlesztett hibrid-elektromos rendszereket, valamint repülőipari megoldásokat.

Folytatják a munkát a Siemenstől átvett mérnökök

Rátérve a cég magyarországi jelenlétére Rob Watson kifejtette, hogy az itteni leányvállalatban jelenleg 80 hazai mérnök dolgozik. A csoport számos területen rendelkezik szakértelemmel az elektromosságtól a gépgyártásig, akik erősen digitalizált környezetben dolgoznak együtt.

Ez utóbbit egy olyan digitális eszközlánc alkotja, amely elősegíti a fejlesztési ciklusok idejének csökkentését, és a módosítások gyors végrehajtását.

A magyar mérnökök, a 100 kW alatti osztályú meghajtó rendszerek és a kisebb hatótávolságú repülőgépekhez tartozó teljesítményosztályú vezérlőrendszerek fejlesztésén dolgoznak.

A kisebb rendszerek egymásra rakhatók és méretarányosan bővíthetők, hogy a kis repülőgépek osztályán túl is repülni tudjanak. A Magyarországon kifejlesztett RRP70D motor az első motor, amelyet tanúsításra regisztráltak.

Az ezekből a hibrid-elektromos és elektromos rendszerekből származó tanulmányok kulcsfontosságúak a Rolls-Royce elektromos meghajtó rendszerek fejlesztésében – emeli ki az igazgató.

Marad az együttműködés a hazai egyetemekkel és kkv-kal

Rákérdeztünk: mi lesz a már kiépített hazai egyetemi kapcsolatokkal? A Siemens korábban hallgatókat és oktatókat egyaránt bevont az itt folyt fejlesztésekbe is. Folytatni kívánja ezt a hagyományt a Rolls Royce is? Ha igen, hol tartanak az ezzel kapcsolatos tervek?

A Rolls Royce magyarországi leányvállalata is együttműködik az egyetemekkel, ideértve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet.

Emellett építeni kíván az itteni kis- és középvállalatokra is a technológiai és ipari képességek továbbfejlesztésében, a hibrid-elektromos meghajtó rendszerek területén – válaszolta Rob Watson.

Partnere marad a Magnus Aircraft is

Megkérdeztük: mi lesz az eFusion repülőgép fejlesztésével és benne a magyar partner Magnus Aircraft Zrt.-vel kialakult együttműködéssel?

A repüléssel összefüggő korábbi magyarországi fejlesztéseknek ugyanis két évvel ezelőtt már kézzel fogható eredménye is volt, az eFusion névre keresztelt, tisztán elektromos meghajtású, egymotoros, kétszemélyes kompozit repülőgép. A fejlesztésben partner volt a repülőgép gyártója, a Magnus Aircraft Zrt.

Ez volt az első olyan repülő, ahol a hajtásrendszer összes elemét a Siemens tervezte és fejlesztette. Az első olyan elektromos meghajtású repülőgép a világon, ahol a géptest igazi alap műrepülő (soft aerobatics) tulajdonsággal rendelkezik. Ez a vészhelyzeti tréning szempontjából lényeges, amit 2017-től a nagy légitársaságoknál dolgozó összes pilóta számára kötelezővé tesznek.

Megtudtuk, hogy a Rolls-Royce továbbra is folytatja a partnerséget a magyar repülőgépgyártóval, amelynek eFusionje a Rolls Royce fontos tesztkörnyezete marad.

A nálunk fejlesztett motorok és rendszerek működtetik a Bye Aerospace eFlyert és a Flight Design F2e-t, és integrálódnak a Texas Aircraft eColt-ba is.

A magyar csapat együttműködik a Tecnam-nal és a Rotax-nal az EU által finanszírozott H3PS projekten, ahol az első repülőgépbe integrálható párhuzamos hibrid elektromos rendszert fejlesztik.

Felkészülés a 2021 utáni tesztrepülésekre

A nemzetközi Siemens csapatot a Rolls-Royce-nál már jól ismerik, mert korábban az Airbus-szal együtt közösen dolgoztak az E-Fan X demonstrációs programon, amely már jelentős lépéseket tett a repülés fokozott villamosítása felé.

Nemrégiben jelentette be a Rolls Royce, hogy együttműködik a Berlinhez közeli Strausbergben működő repülésfejlesztő APUS céggel és a Cottbus-i Brandenburgi Műszaki Egyetemmel (BTU) egy hibrid elektromos repülő tesztberendezés kifejlesztésében, amely a cég hibrid M250 meghajtó rendszerén alapul majd.

Az együttműködés lehetővé teszi a világ egyik legátfogóbb hibrid repülőgép-hajtóműves fejlesztési és integrációs programját, és előkészíti az utat a 2021 utánra tervezett kísérleti repülésekre.

A projekt része az APUS i-5 repülőgépet, amely bemutatja a hibrid elektromos technológia gyakorlati alkalmazását egy 4000 kg-os hagyományos felszálló és leszálló tesztjármű esetében.

Az osztott elektromos meghajtást számos egyéb közlekedési platformon lehetne használni, ideértve az EVTOL (hibrid elektromos vertikális felszálló és leszálló járműveket), a hagyományos repülőgépeket és a hibrid helikoptereket.

Ezek a tesztek előkészítik az utat a 2021-es kísérleti tesztrepülésekhez. Az ACCEL(Accelerating the Electrification of Flight) projekt keretében pedig kifejlesztenek egy teljesen elektromos demonstrációs repülőgépet is (képünkön), amellyel megkísérlik megdönteni ezen kategória repülés sebességének a világrekordját.

Az ACCEL-et részben az Egyesült Királyság kormánya finanszírozza, de számos üzleti partner is részt vesz benne, mint az elektromos motorok és vezérlőgyártók gyártója, a YASA, vagy egy startup az Electroflight.

Hosszabb távon a nagyobb gépek villamosítása is növelhető

Az igazgató zárógondolatként emlékeztet rá, hogy a Rolls Royce régi játékos a repülésben. A cég nevéhez fűződik az első turbó-propeller, az első sugárhajtómű, amit az első sugárhajtómű utasszállító repülőgépébe szereltek, és Rolls Royce hajtóművel működött a világ első és eddigi egyetlen szuperszónikus utasszállítója a Concord is.

A repülés villamosítása két elemből áll: egy evolúciós, vagyis az elektromos energiaigény növekedése és a mechanikus és hidraulikus másodlagos rendszerek növekvő elektrifikációja, és egy forradalmi, vagyis magának a meghajtásnak az elektrifikációja.

Rövid távon az elektromos és a hibrid-elektromos forradalmian új lehetőségeit látja a légtérben, főleg a kisebb regionális repülőgépekben. Hosszabb távon pedig megteremtődnek a lehetőségek a nagyobb kereskedelmi repülőgépek villamosításának a növelésére is.

Az integrációs projektekben folytatott együttműködéseknek fontos szerepe van, hiszen a repülőgép és a meghajtórendszer fejlesztésének kéz a kézben kell együtt fejlődnie.