Az AI-forradalom egy ideje már új szakaszában jár, a csevegőbotok után megérkeztek a cselekvőképes ágensek, amelyek már nemcsak válaszolnak, hanem önállóan dolgoznak is. A londoni székhelyű, de magyar alapítású WeRobot AI kommunikációs vezetője, Andersen Dávid a „MI és más” adásában kitért rá, hogy miért jelent mérföldkövet az ágensek megjelenése, és miért igényel ez teljesen új gondolkodásmódot a felhasználóktól.
Kezdődik, vagy inkább már tart a digitális macska-egér játék az egyetemeken: a hallgatók egyre bátrabban bízzák a ChatGPT-re, vagy más AI eszközre a beadandóikat. Egy szegedi informatikus hallgató azonban olyan eszközt adott a tanárok kezébe, amely képes leleplezni a mesterséges intelligenciát – vagy annak használatát, használóját.
Az egészségügy világszerte egy láthatatlan, de annál kritikusabb fordulóponthoz érkezett. Ebben nem csupán új gyógyszerekről vagy modernebb műtőkről van szó: az igazi forradalom a képernyők mögött, az adatok szintjén zajlik. Ma már nem az a kérdés, hogy van-e elég információnk, hanem az, hogy képesek vagyunk-e értelmet adni annak a hatalmas adatmennyiségnek, ami minden egyes másodpercben termelődik.
Hajnali háromkor még sötét van a város felett, de a kemencék már izzanak. Az éjszakai pékek számára nemcsak a liszt ára számít, hanem az áramé is. Mikor a legolcsóbb az energia? És hogyan lehet előre látni az árak mozgását egy olyan piacon, ahol az időjárás, a kereslet és a tőzsdei folyamatok egyszerre alakítják a költségeket?
A kvantumtechnológia sokáig a fizikusok belügye volt. Ma már gazdasági és geopolitikai kérdés. Az USA, Kína és az Európai Unió között zajló kvantumverseny új szakaszba lépett. A laboratóriumi kísérletek után 2026 a piaci és stratégiai fordulópont éve lehet – miközben Magyarország is egyre láthatóbb szereplővé válik a térképen.
Mi történik akkor, amikor a mesterséges intelligencia(AI) nem trend vagy üzleti eszköz, hanem konkrét segítség a mindennapokban? Amikor képeket ír le, színeket magyaráz, tárgyakat keres meg egy szobában, és önállóságot ad vissza annak, aki nem lát. A „MI és más” különleges epizódjában Péter Zsigmond mesél arról, hogyan válik az AI valódi társsá a látásukat elvesztett emberek számára – és miért tanulságos mindez számunkra.
A robotok és emberek együttélésénél nagyon sok mindenben példát lehetne, vagy leginkább kellene venni az emberek és kutyák évezredek óta tartó együttéléséről – mondta, a MI és más legutóbbi adásában Miklósi Ádám, az ELTE etológia professzora, egyben az etorobotika tudományág megalkotója.
Kié a jogdíj, ha egy algoritmus festi a képet, vagy írja a dalt? Perelhető-e a mesterséges intelligencia, ha a mi adatainkon tanult meg alkotni? A technológiai fejlődés az alkotók mellett a jogrendszert, elsősorban a szerzői jogot is komoly kihívások elé állítja. A jelenleg érvényes szabályokról és a felmerülő dilemmákról beszélgettünk a „MI és más” legutóbbi adásában Újhelyi Dáviddal, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusával.
