Elindult a 6G technológiával kapcsolatos kutatás az Ericsson most átadott új budapesti laborjában, ahol egyetemekkel, hazai és nemzetközi kutatóintézetekkel együttműködve terveznek közös kísérleteket. Sok még a nyitott kérdés, miközben a világ 2030-ra már készül a 6G nyitásra.
Az új laborban a szakemberek a következő generációs hálózat megoldásain dolgoznak majd, egyebek mellett olyan alapvető 6G-funkciók fejlesztésére összpontosítva, mint a hálózatok programozhatósága és a szolgáltatások rugalmas, nyílt hozzáférhetősége.
A 6G a folyamatosan fejlődő 5G Core technológiára épül, és nagyban támaszkodik a felhőalapú rendszerek, az automatizáció, a nyílt csatlakozási pontok, valamint a mesterséges intelligencia(AI) és a gépi tanulás(ML) gyors fejlődésére.
Az Ericsson a vezető technológiai cégekkel és mobil operátorokkal kialakított együttműködései mellett Magyarország meghatározó akadémiai intézményeivel is tervez közös kísérleteket és fejlesztéseket.
Számol egyebek mellett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME), az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel (ELTE), az Óbudai Egyetemmel, valamint a HUN-REN kutatóhálózattal.
„A 6G korszak felé haladva az a célunk, hogy a mai 5G technológiát egy még rugalmasabb, nyitottabb és intelligensebb platformmá fejlesszük, amely teljesen új felhasználási területek, iparágak és társadalmi előnyök előtt nyitja meg az utat” – mondta a megnyitón Antonio Passarella, az Ericsson Közép-Európáért és Észak-Balkánért felelős értékesítési vezetője.
„Azzal a céllal nyitottuk meg a budapesti 6G Labort, hogy tudományos áttörések helyszíne és egyben a gyakorlati innováció műhelye is legyen. A munkánk nem csak arról szól, hogy felkészüljünk az 5G utáni világra. Azon dolgozunk, hogy az emberek a jövőben minél hatékonyabban tudjanak kommunikálni, együttműködni egymással” – tette hozzá Boráros András, az Ericsson Magyarország kutatás-fejlesztési vezetője.
Jövőre lesz harminc éve, hogy az Ericsson Research magyarországi csapata megkezdte a működését. A most átadott 6G Labor kulcsszerepet játszik majd a svéd konszern globális 6G kutatási programjában, amely azt vizsgálja, hogy a jövő hálózatai miként támogathatják a fenntarthatóbb, ellenállóbb és emberközpontú digitális társadalmak kialakulását.
Mi a 6G és miben különbözik az 5G-től?
A vezeték nélküli kommunikáció hosszú utat tett meg azóta, hogy Alexander Graham Bell 1880. április 1-jén fénynyalábok segítségével továbbította az első telefonüzenetet. Az elmúlt másfél évszázadban olyan technológiák jelentek meg, mint a rádió, a televízió, a mobiltelefonok, az internet és még sok más.
Az iparág folyamatosan fejlődik, és a vezeték nélküli kommunikáció következő „generációja”, a 6G is kezd belépni a szabványosítási szakaszba – hívja fel a figyelmet a brit piackutató IDTechEx új jelentése, a 6G piac következő tíz évéről.
A távközlési ipar nagyjából tízévente vezet be új generációs vezeték nélküli kommunikációt. Az 5G 2020 körül váltotta fel a 4G-t, a 6G pedig várhatóan 2030 körül kerül kereskedelmi forgalomba.
A 6G új frekvenciaspektrumot fog használni, hogy gyorsabb adatátviteli sebességet biztosítson csökkentett késleltetéssel, az ipar pedig 1 Tbps elméleti csúcssebességet hirdet.
A magasabb frekvenciákra való áttérés nagyobb jelcsillapítást eredményez a levegőben, ami korlátozza az átviteli hatótávolságot és látótávolsági szempontokat vet fel. Ezért a 6G új rádiótervezést és új félvezetőket igényel a kapcsolat hatótávolságának növelése érdekében.
A nagyobb sebesség és az új spektrum mellett a 6G várhatóan új antennaarchitektúrákat (elosztott MIMO) és forradalminak minősíthető technológiákat (ilyen a RIS – Reconfigurable Intelligent Surfaces) fog felhasználni, hogy nagyobb összeköttetést biztosítson a városi környezetben és új alkalmazások előtt nyissa meg az utat.
A 6G várhatóan jobban integrálódik majd a nem földi hálózatokkal (a műholdakat és a nagy magasságú platformokat is beleértve), vagyis nemcsak a hagyományos földi antennákra támaszkodik.
Melyik lesz a megfelelő frekvenciatartomány?
Bár a 6G spektrumának hivatalos kijelölése még nem végleges, iparági tervek szerint az az úgynevezett cmWave (7–15 GHz) köré csoportosul, a forgalom nagy részének igényeinek kielégítése érdekében.
Ez a tartomány jó egyensúlyt nyújt a sávszélességhez (és így a sebességhez, anélkül, hogy túlzott jelcsillapítás gátolná. A nagysebességű alkalmazásokhoz ugyanakkor az mmWave (az IDTechEx által 24–100 GHz-ként definiált) frekvenciasávról is tárgyalnak a szakértők, amit már az 5G esetében is erőteljesen népszerűsítettek, miközben eddig alig történt valami a kereskedelmi bevezetése kapcsán, sőt, néhány szolgáltatással már fel is hagytak.
A kutatók arra számítanak, hogy ezek a nagy sávszélességű szolgáltatások a rendkívül sűrűn lakott területekre, például stadionokra és zsúfolt városi övezetekre korlátozódnak majd.
Az mmWave-en túl a még magasabb „Sub-THz” (100–300 GHz) sáv már hihetetlen gyors adatátviteli sebességet és alacsony késleltetésű kommunikációt kínálhat. Ez azonban hatalmas jelgyengüléssel járhat, ami valószínűleg valamilyen hálózati erősítőt vagy a már említett RIS-t igényli majd a Sub-THz-en történő megvalósíthatóságához.
A spektrum korlátozott erőforrás, amelynek használatáért számos érdekelt piaci és egyéb szereplő verseng, legyen az a katonaság, a Wi-Fi és a mobilhálózat-üzemeltetők. A 6G valószínűleg új spektrumot fog megnyitni a vezeték nélküli kommunikáció számára, de úgy, hogy közben a korábbi generációk spektrum sávjait is újrahasznosítja majd.
Meg kell találni a kulcsfontosságú alkalmazásokat is
Az egymást követő hálózati generációk általában jobb teljesítményt hoznak, amely új lehetőségeket nyit meg. Az 1G csak analóg hanghívásokat tett lehetővé, míg a 2G bevezette az SMS-t. A 3G először hozta el az internetet és a videohívásokat, és annyira jelentősnek tartották, hogy az Apple még az első iPhone-ját is, amely támogatta a hálózati kapcsolatot, „iPhone 3G”-nek nevezte el.
A 4G még egy lépéssel továbbfejlesztette a kapcsolatot, és szélessávú sebességet hozott a vezeték nélküli előfizetéseknek, lehetővé téve a streaminget, a böngészést, a játékokat és számos egyéb funkciót.
Bár az 5G-t hasonló „ugrással” és új funkciók terén népszerűsítették, a valóságban a megígért alkalmazások közül sok nem valósult meg. Az iparág ma már elismeri, hogy az 5G egyetlen nagy előnye a vezeték nélküli vezetékes hozzáférés (FWA) volt, ami egy értékes, de kissé kevésbé forradalmi eredmény, amely lehetővé teszi a Wi-Fi szolgáltatások nyújtását egy adott helyen, vezeték nélküli vezetékes kapcsolaton keresztül.
A 6G ökoszisztéma is még keresi a „killer applikációkat”, amelyek megvalósíthatók az újgenerációs hálózaton és egyben pénzzé is tehetők. Ez is kell ahhoz, hogy megtérüljenek az új hálózat kiépítéséhez szükséges beruházások.
Néhány, a 5G-hez kapcsolódó alkalmazást, például a „digitális iker” programot és az autonóm vezetést, a 6G kapcsán ismét népszerűsítik. Más, újszerűbb felhasználási lehetőségeket, például az integrált érzékelést és kommunikációt (ISAC) is vizsgálnak, amelynek során magas frekvenciájú jeleket használnak egy területen belül a tárgyak helyének meghatározására és nyomon követésére (az információátvitel helyett).
