A mesterséges intelligencia az újságírásban sem a jövő, hanem már a jelen, noha a technológia még jó ideig nem fogja leváltani az igazi újságírókat. Kert Attila, az Euronews budapesti irodájának vezetője a „Mi és más” adásában, arról is beszélt, hogyan használja az AI-t a mindennapi munkájában, és miért lenne nagyobb szükség valódi közmédiára, mint valaha.
Amikor a mesterséges intelligencia téma, az egyik leggyakoribb kérdés, hogy vajon hány munkahelyet fog megszüntetni. Kert Attila szerint a valódi újságírókra még sokáig szükség lesz, hiszen a technológia belátható időn belül nem lesz képes eredeti tartalom létrehozására. Persze, ahogy felidézte, a „geg” kedvéért már ő is „leváltatta” magát az AI-vel, amikor a nyaralása alatt helyettesítette, és részben az instrukciói alapján összeállította a „10+1 tény” sorozatának egy cikkét, épp az AI működéséről.
Ahogy mondta, van egy határ, amit az AI – legalábbis a mi életünkben – biztosan nem fog átlépni, hiszen a technológia nem fog kimenni a terepre megkérdezni az embereket, nem fog informátorokkal bizalmas beszélgetéseket folytatni, és nem készít oknyomozó riportokat vagy szociográfiákat sem. Az AI a jelenlegi formájában a meglévő információk szintetizálására és elemzésére alkalmas, a terepmunka és az információk megszerzése tisztán emberi terület marad.
Amiben viszont verhetetlen
Véleménye szerint az AI-ra nem fenyegetésként, hanem egy új, rendkívül hatékony munkatársként kell tekinteni, aki elvégzi a monoton, időigényes feladatokat. Bár a terepre nem megy ki, kiváló „új munkatárs”, aki a terhek csökkentésével időt, lehetőséget ad az újságíróknak az értékteremtő munkára, az eredeti tartalom előállítására. Az AI így ideális segítő:
• Tényellenőrzésre és forráskeresésre, ami jelentősen felgyorsítja a tájékozódást.
• Nyelvi, helyesírási ellenőrzésre, mivel a saját szövegeivel szemben az ember gyakran „vak”.
• Összefüggések keresésére, például olyan speciális témákban, mint a politikai események és a popkultúra (például a Rolling Stones) kapcsolata.
A technológia képes lehet tőzsdei jelentések villámgyors elemzésére és következtetések levonására is, ami magasabb szintű adatfeldolgozást tesz lehetővé. Magasabb szintre emelheti a „copy-paste újságírást” is, de például egy kegyelmi botrány hátterének felderítése továbbra is humán erőforrást igényel.
„Ha kivonjuk a „természetes agyat” a folyamatból, az AI-nak egyszerűen nem maradna mit feldolgoznia” – mondja.
AI az Euronews-nál
Az Euronewsnál az AI használata már mindennapos gyakorlat, hiszen a csatorna 13 nyelven érhető el online. A mesterséges intelligencia itt elsősorban a nyelvi adaptációban segít: szövegből leiratot, abból pedig képernyőfeliratot készít, sőt, bizonyos nagy nyelveken már emberi beavatkozás nélkül is publikál cikkeket.
Fontos szabály azonban a transzparencia: minden olyan tartalomnál, amelyet gép fordított vagy gép olvasott fel, ezt külön jelzik a közönség számára. A cél az, hogy a technológia elvégezze a mechanikus munkát, így az újságíróknak több idejük maradjon az értékteremtő, eredeti tartalomra.
Miért lehet életmentő a közmédia?
A szakember rávilágított egy komoly gazdasági veszélyre is: az AI-alapú keresőmotorok összefoglalókat készítenek a cikkekből, így a felhasználók már nem kattintanak át az eredeti forrásra. Ez megfosztja a szerkesztőségeket a bevételtől, miközben az információt valójában „ellopják” azoktól, akik azt megtermelték.
Kert Attila szerint soha nem volt még akkora szükség a minőségi közszolgálati médiára, mint ma, a dezinformáció és az algoritmusok korában. Úgy véli, a közmédia egyfajta „biztonságos kikötő” (safe harbor), ahol a néző biztos lehet benne, hogy nem csapják be.
Európai szinten is sürgetőnek tartja egy erős, közös európai platform létrehozását. Jelenleg ugyanis az európai civilizációs diskurzust amerikai és kínai algoritmusok, valamint orosz trollfarmok befolyásolják.
Ennek a megvalósítását Kert Attila szerint az nehezíti, hogy azok az országok, amelyeknek döntő szava lenne egy erős, közös európai platform létrehozásában, nem értik még ennek fontosságát, mert jelenleg nagyon elégedettek a saját jól működő nemzeti közszolgálati médiájukkal.
Ugyanakkor véleménye szerint a következő négy évben Európa három nagy országa – Németország, Franciaország vagy Nagy-Britannia – közül legalább egyben olyan politikai fordulat következhet be, amely után a hatalom megkísérelheti a közmédia feletti irányítás átvételét és a „térfoglalást”.
Mint mondja, mire ezek az országok megtapasztalják, milyen az, amikor egy populista rendszer maga alá gyűri a médiát, már késő lesz, ezért lenne szükség egy tőlük független, közös európai bázisra.
A jövő: higgadtság és hírlevelek
A végtelen híráradatban a „kevesebb több” elve érvényesülhet. Kert Attila szerint a hírlevél az egyik legkorszerűbb formátum, mert képes lezárni egy hírciklust és átlátható összefoglalót adni az elmúlt 24 óráról. Optimista jóslata szerint, ha megjelenne egy higgadt, már-már „unalmasan” pontos és hiteles közszolgálati híradózás, az a mai harsány bulvárvilágban olyan újszerűnek hatna, mint 29 éve a kereskedelmi televíziózás indulása – és nézettségben is versenyképes lehetne
A Mi és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról adásában Kert Attila arra is választ adott, hogy kapott-e felkérést a hazai közmédia vezetésére, ha lesz erre a pozícióra pályázat, akkor vajon elindul-e rajta. A műsor, a vendég és a műsorvezető, Márton György „egyéb” érdeklődési köreit tekintve nem meglepő módon, „nyomokban” U2 és Rolling Stones „szálakat” is tartalmaz.
A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője, akinek a cikk megírásában a felvétel alapján a NotebookLM segített.
Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.
