Mióta a mesterséges intelligencia elérte a vállalatokat, szinte naponta merül fel, hogy mi lesz a pályakezdőkkel, hogyan találnak állást, ha az AI képes a helyettesítésükre? Varga Pál, a BME Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszékének a tanszékvezetője szerint a junior-kérdést másképp kellene vizsgálni.
Ahogy a „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” adásában kifejtette, a helyzet inkább az, hogy a junior és szenior szint hatékonysága közötti eltérés drasztikusan csökken, a korábban is meglévő generációs különbség a megszokott 10-15 évről 2-3 évre redukálódott a juniorok és a néhány éve már végzett, munkahelyi „matuzsálemek” között.
Ez pedig feszültséget szülhet, hiszen a frissen végzettek olyan sebességgel képesek komplex feladatokat, például kódolást vagy elemzést megoldani, ami kihívás elé állítja a tapasztaltabb kollégákat is. A mérnökök – de más szakemberek – és az AI kapcsolatát akár meg egy évvel ezelőtt is a „mester és segéd” párossal lehetett leírni, az ágensek, avagy az agentic-AI korában azonban az ember egyre inkább egyfajta rendszerfelügyelővé válik, aki az AI által generált komplex folyamatokat kontrollálja.
A mesterséges intelligencia gyors térhódítása természetesen az egyetemi oktatásra – így a tanulásra, a tanításra és a számonkérésre is – komoly hatással van. A tanszékvezető szerint a felsőoktatásban, talán már semmilyen szakon, karon nem opció az AI figyelmen kívül hagyása.
A „3T” (Tilt, Tűr, Támogat) modell pontos kereteket ad: hiszen, amíg az alapozó tárgyaknál a manuális tudás megszerzése a cél (tiltás), addig a projektekben már elvárás a technológia hatékony használata. Az AI és az AI-tudás iránti kereslet óriási: ahogyan Varga Pál felidézte, egyetlen alkalmazott AI kurzusra 19 különböző szakról érkeztek hallgatók, a vegyészektől az űrmérnökökig.
Varga Pál szerint a mesterséges intelligencia a felhasználóit akár „egyszemélyes hadsereggé” tudja változtatni, mivel az AI erejét kihasználva egy szakember olyan volumenű és komplexitású munkát képes önállóan elvégezni, amelyhez korábban egész csapatokra volt szükség. Mint mondta, a AI lehetővé teszi, tapasztalt szakemberek, vezetők, vagy éppen architektek visszatérjenek az operatív feladatokhoz, például a kódoláshoz.
Mivel az AI jó promptok alapján képes több tízezer sornyi kódot legenerálni, a szakértőnek „csupán” a rendszerszemléletű irányításra és az eredmények tesztelésére kell koncentrálnia. Ahogy fogalmazott, az emberi szerep eltolódik a végrehajtástól a felügyelet felé, ahol kritikus gondolkodással kell ellenőrizni az MI által javasolt terveket és azok végrehajtását, így biztosítva a minőséget és a biztonságot.
A beszélgetés során Varga Pál egy kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy hol lehet Magyarország helye a globális AI versenyben. Úgy vélte, hogy bár bizonyos rangsorok szerint Magyarország az előkelő 19. helyen áll, az ipari hatás tekintetében inkább az európai középmezőnyhöz tartozunk.
A kitörési pontot az alkalmazások integrálása és az ágens alapú technológiák jelenthetik, amiben hazánk kifejezetten erős. Ahogy mondta, az április végi AI Hungary konferencián a résztvevők átfogó képet kapnak majd a mesterséges intelligencia – és az ehhez tartozó vállalati transzformációs folyamatok – hazai és nemzetközi helyzetéről.
Egyben itt mutatják majd be a 2025-ben elindított Top 50 Nők Mesterséges Intelligencia területén pályázat díjazottjait és az idei új kiírást, amelyben már külön versengenek majd kutatók, technológiai kiválóságok, a vezetők, evangélisták és feltörekvő tehetségek. A kezdeményezést életre hívó Dr Varga Pál szerint az AI, mint új iparág, nem lehet „férfi szakma”, ezért szükség van a szektor kiemelkedő női szereplőinek a bemutatására, példaképekre.
A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője
Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.
