Nem az a kérdés, hogy jön-e az autonóm ipar – hanem az, ki marad le róla. Az új iparági adatok szerint a következő 5–10 év döntheti el, mely vállalatok maradnak versenyben az energia- és vegyiparban.
Az autonóm működést támogató fejlesztések megvalósítása kritikus jelentőségű lesz a következő öt évben az energia- és vegyipari szektorban dolgozó vezetők harmada szerint – derül ki a Schneider Electric(SE) által bemutatott „Global Autonomous Maturity Report” című tanulmányból. A folyamat éllovasai jelenleg az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) országai, valamint Ázsia, középtávon azonban Észak-Amerikában várható a leggyorsabb előrelépés.
Kritikus fordulópont előtt az iparágak
Kritikus változások előtt áll a globális energia- és vegyipari szektor az elektrifikáció, az automatizáció és a digitalizáció egyszerre jelentkező hatásainak köszönhetően – ez az egyik fő megállapítása a Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata által bemutatott elemzésnek. A mesterséges intelligencia (AI) térhódítása a technológiát kiszolgáló adatközponti infrastruktúra gyors bővülése miatt korábban nem tapasztalt nyomást helyez a globális energiarendszerre, ami fokozza az igényt a rugalmas, hatékony és ellenállóképes működésre.
A tanulmány elkészítéséhez 400, az energia- és vegyipari szektorban vezető pozíciót betöltő szakember körében végeztek felmérést. A megkérdezett vezetők harmada (31,5%) jelezte, hogy az autonómia fejlesztése „kritikus” prioritás lesz a következő öt évben, tíz éves távlatban pedig már 44 százalékuk gondolja így. A válaszadók kevesebb mint 5 százaléka tartja alacsony prioritásúnak ezt a kérdést.
Az autonómia már üzleti kényszer
Az autonóm működést támogató rendszerek bevezetése kapcsán a fő motivációt az erős üzleti nyomás jelenti. Az autonóm rendszerek bevezetésének késleltetése az alábbi negatív folyamatokkal járhat:
• magasabb működési költségek (a cégek 59%-a szerint)
• súlyosbodó szakemberhiány
• versenyképességi hátrány a gyorsabban alkalmazkodó szereplőkkel szemben
• lassabb reagálás az energiaigény növekedésére
• kockázatosabb és kevésbé rugalmas működés
A legnagyobb akadályok: költség, örökölt rendszerek, bizalom
A felmérés azonban arra is rámutat, hogy az autonóm működésre való átállásnak komoly akadályai is vannak. A legnagyobb gátat a magas indulóköltségek jelentik, ezt a válaszadók harmada emelte ki, de majdnem ugyanannyian mutattak rá arra, hogy a régi rendszerek is akadályozzák a váltást.
A szervezeten belüli ellenállást a válaszadók 27 százaléka, míg a kiberbiztonsági aggályokat és a szabályozás körüli bizonytalanságot negyedük tartja fontos gátló tényezőnek.
Az AI vezeti az átállást
A megkérdezett vezetők közel fele a mesterséges intelligenciát(AI) tekinti az önálló működéshez vezető út legfőbb előmozdítójának, amit a kiberbiztonsági fejlesztések követnek, majd sorban a felhő- és peremhálózati számítástechnika, a digitális iker technológia, a fejlett folyamatirányítás, valamint a nyílt, szoftveralapú automatizálás szerepelt még az átállást segítő fontosabb technológiák között.
„Az autonómia gyorsan az ipar új működési modelljévé válik. Ahogy az AI fejlődik és az energiarendszerekre egyre nagyobb nyomás nehezedik, az autonóm működés elengedhetetlennek bizonyul a rugalmasság és a versenyképesség szempontjából. Ez a váltás nem arról szól, hogy lecseréljük az embereket, hanem arról, hogy lehetővé tegyük számukra, hogy magasabb hozzáadott értékű munkára összpontosítsanak, erősítsék a biztonságot és fejlesszék készségeiket. Akik most lépnek előre alakítják majd az ipar következő korszakát” – mondta el Gwenaelle Avice Huet, a Schneider Electric ügyvezető alelnöke.
Az iparági elemzők egyetértenek abban, hogy a változás a vártnál előrébb tart. A jelentés megállapítja, hogy az autonómia bevezetése a szektorban a vártnál előrébb tart, és a nyílt, szoftvervezérelt automatizálás az iránymutató az energiaipari innováció következő fázisában.
„Egy olyan ágazatban, ahol a megbízhatóság, a biztonság és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése ma már alapvető elvárás, ezek a technológiák a leghatékonyabb módszert jelentik a szolgáltatók számára, hogy kevesebbel többet érjenek el, és rugalmasabb, versenyképesebb működésre álljanak át” – tette hozzá Gaurav Sharma, független energiapiaci elemző, a kutatás közreműködője.
Régiós különbségek: nem egyszerre gyorsul a világ
Bár a tanulmány alapján egyértelmű a lendület, az adatok azt mutatják, hogy az egyes régiók között jelentős eltérések vannak a felkészültség szintjében. A folyamat éllovasai jelenleg az
Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) országai és Ázsia, a következő öt évben azonban várhatóan Észak-Amerikában gyorsul majd leginkább az autonóm működésre képes rendszerek bevezetése. Európában is folyamatos ugyan a fejlődés, de az előrejelzések alapján a kontinensen lesz a leglassabb a váltás.
„Az autonóm működés újradefiniálja azt, ahogyan akár teljes létesítményeket működtetnek az energia- és vegyipari vállalatok. Az SE és az AVEVA már olyan ügyfelekkel áll kapcsolatban ilyen jellegű projektek megvalósításában, mint a Shell, a European Energy, az ADNOC és a Baosteel” – mutatott rá Devan Pillay, a Schneider Electric „Heavy Industries Segment” üzletágának elnöke.
Valós példák: ahol már működik az autonóm ipar
A Shell kanadai Scotfordban lévő finomítójában a Schneider Electric nyílt, szoftveralapú automatizálás révén segíti az üzem modernizálását, elősegítve ezzel a rugalmasabb, még inkább autonóm működést. A European Energy „Kassø Power-to-X” létesítményében – a világ első kereskedelmi szempontból életképes e-metanol-üzemében – a Schneider Electric és az AVEVA közösen teszik lehetővé az AI-támogatott, önoptimalizáló tiszta üzemanyag-előállítás megvalósulását, mindezt rugalmas távfelügyelettel kiegészítve.
