A fenntarthatóságot sokáig elsősorban környezetvédelmi vagy vállalati társadalmi felelősségvállalási kérdésként kezelték. Az elmúlt években azonban alapvetően megváltozott a helyzet: ma már egyre több vállalat számára üzleti szükségszerűséggé vált. Nem elsősorban azért, mert a cég neve jól mutat egy rangsorban vagy egy díj mellett, hanem mert közvetlenül befolyásolja a működési költségeket, a finanszírozási lehetőségeket, a beszállítói kapcsolatrendszert és végső soron a piaci pozíciót.
Ennek egyik friss példája, hogy a Schneider Electric idén immár harmadik egymást követő alkalommal végzett az első helyen a TIME és a Statista által összeállított, a világ legfenntarthatóbban működő vállalatait rangsoroló listán. Önmagában azonban nem ez az igazán érdekes, hanem az a gazdasági környezet, amelyben a vállalatok egyre nagyobb összegeket fordítanak energiahatékonyságra, elektrifikációra és kibocsátáscsökkentésre.
A fenntarthatóság ma már pénzügyi kérdés is
A vállalatok számára az egyik legkézzelfoghatóbb előnyt az energiahatékonyság jelenti. Egy korszerű gyártóüzem vagy irodaépület intelligens energiafelügyelete, a digitális vezérlőrendszerek vagy az automatizált folyamatok nemcsak a szén-dioxid-kibocsátást mérséklik, hanem az energiafogyasztást is. Ez közvetlenül csökkenti az üzemeltetési költségeket, ami különösen fontos a kiszámíthatatlan energiaárak időszakában.
A digitalizáció és az energiahatékonyság ezért egyre inkább ugyanannak az éremnek a két oldala. A vállalatok ma már nem pusztán „zöldebbek” szeretnének lenni, hanem kiszámíthatóbban és olcsóbban működni.
Egyre több üzlet is múlik rajta
Legalább ilyen fontos szempont, hogy a fenntarthatóság ma már számos iparágban belépőfeltétellé vált.
A multinacionális vállalatok egyre gyakrabban kérnek beszállítóiktól részletes adatokat a kibocsátásról, az energiafelhasználásról vagy éppen a környezeti célkitűzésekről. Egy rosszabb fenntarthatósági teljesítmény nemcsak presztízsveszteséget jelenthet, hanem azt is, hogy adott vállalkozás el sem indulhat bizonyos tendereken vagy beszállítói programokban.
A környezetvédelmi teljesítmény így fokozatosan ugyanúgy üzleti mutatóvá válik, mint a minőség, a szállítási határidő vagy az ár.
A bankok és a befektetők is egyre jobban odafigyelnek
A pénzügyi szektor szintén egyre nagyobb hangsúlyt helyez a fenntarthatósági mutatókra.
Számos pénzintézet kínál kedvezőbb feltételeket olyan beruházásokhoz, amelyek igazolhatóan javítják az energiahatékonyságot vagy csökkentik a kibocsátást. A nagy befektetési alapok pedig ma már nemcsak a vállalatok pénzügyi eredményeit elemzik, hanem azt is, mennyire felkészültek a jövő szabályozási és klímavédelmi kihívásaira.
A fenntartható működés így egyre inkább a vállalat hosszú távú stabilitásának egyik mutatójává válik.
Az AI csak tovább növeli a tétet
A mesterséges intelligencia robbanásszerű terjedése pedig új dimenziót ad az energiahatékonyságnak.
Az AI-modellek működtetéséhez egyre több adatközpontra, számítási kapacitásra és villamos energiára van szükség. Miközben az AI új üzleti lehetőségeket nyit, az energiaigény is jelentősen nő. Emiatt a következő évek egyik meghatározó kérdése lehet, hogy mely vállalatok képesek úgy növelni digitális kapacitásaikat, hogy közben az energiafelhasználásukat is kordában tartsák.
A fenntarthatóság és a digitalizáció ezért már nem különálló területek, hanem egyre szorosabban összekapcsolódnak.
Egy díj önmagában még messze nem ad teljes képet
Ebben az összefüggésben érdemes értelmezni a Schneider Electric újabb első helyét is.
A vállalat az év elején indította el Impact 2030 programját, amelynek keretében mérhető célok mentén követi többek között a kibocsátáscsökkentést, az energiahatékonyság javítását és a körforgásos gazdaságot támogató fejlesztéseket.
A cég közlése szerint az első negyedévben a 2017-es bázishoz képest 82,5 százalékkal mérsékelte saját Scope 1 és Scope 2 kibocsátását, miközben ügyfeleinél 47,5 millió MWh energiamegtakarítást vagy elektrifikációt segített elő.
Önmagában azonban egyetlen rangsor sem ad teljes képet egy vállalat fenntarthatósági teljesítményéről. A nemzetközi üzleti életben több egymástól független értékelési rendszer működik.
A Corporate Knights Global 100 rangsort sokan a fenntarthatósági teljesítmény egyik legtekintélyesebb mércéjének tekintik, a CDP Climate A List a vállalatok klímavédelmi teljesítményét értékeli, míg a TIME és a Statista közös listája a szakmai szempontok mellett a szélesebb nyilvánosság számára is ismert referencia. Az energiamenedzsment megoldásokkal foglalkozó francia székhelyű cég az előbbi két díjban is letette a névjegyét.
Az egyetlen olyan cég, amely kétszer is – 2021-ben és 2025-ben – megszerezte az első helyet a Corporate Knights Global 100 ranglistáján, és 15 egymást követő évben szerepelt a CDP Climate A Listáján.
Egy vállalat számára ezért nem elsősorban maga az adott díj a fontos, hanem az, ha több, egymástól független értékelésben is tartósan az élmezőnybe tartozik. Ez ugyanis inkább arra utalhat, hogy a fenntarthatóság nem egyszeri kampány vagy kommunikációs eszköz, hanem a vállalat hosszú távú működésének egyik meghatározó eleme.
