A villamosenergia-hálózatok ma már nemcsak az energiatermelés, hanem a gazdasági növekedés egyik legfontosabb korlátját is jelentik. Az adatközpontok, az elektromos autók, a hőszivattyúk és az ipari beruházások egyre nagyobb áramigénye miatt sok helyen nem új erőművekre, hanem intelligensebb hálózatokra van szükség. Ebben kínál új megoldást a Schneider Electric és a Kraken együttműködése.

A villamos hálózat lett a gazdasági növekedés új szűk keresztmetszete
Forrás: Schneider Electric

A villamosenergia-rendszerek világszerte egyre nagyobb nyomás alá kerülnek. Miközben gyors ütemben nő az elektromos járművek, az ipari digitalizáció, az AI-rendszereket kiszolgáló adatközpontok és a megújuló energiaforrások száma, a villamos hálózatok fejlesztése jóval lassabb folyamat.

Ennek következménye, hogy számos országban már nem az energiatermelő kapacitás hiánya jelenti a legnagyobb akadályt, hanem maga a hálózat. Gyakoriak a csatlakozási várólisták, késnek a beruházások, miközben a hálózat bővítése rendkívül költséges és sok esetben évekig tart.

A rugalmasság lehet az új kapacitás

A szakértők szerint ezért egyre fontosabbá válik az úgynevezett keresleti oldali rugalmasság. Ennek lényege, hogy a fogyasztást nem egyszerűen kiszolgálják, hanem intelligensen irányítják: a rendszer valós időben képes összehangolni az energiaigényt a rendelkezésre álló hálózati kapacitással.

Ez lehetővé teszi, hogy ugyanaz a villamosenergia-hálózat több fogyasztót szolgáljon ki anélkül, hogy minden esetben új vezetékeket vagy alállomásokat kellene építeni.

Elemzői becslések szerint önmagában már az ipari és kereskedelmi fogyasztók rugalmasabb energiafelhasználása évente akár ezermilliárd dollárnyi gazdasági értéket is teremthet világszinten.

Az AI tovább növeli az energiaigényt

A változás egyik legfontosabb mozgatórugója a mesterséges intelligencia(AI) rohamos terjedése.

Az AI-rendszereket működtető adatközpontok energiaigénye rendkívül gyorsan növekszik. A közlemény szerint ezek a létesítmények tavaly már 415 TWh villamos energiát fogyasztottak, és ez az érték 2030-ra várhatóan megduplázódik.

Ha a hálózatok nem képesek lépést tartani ezzel a növekedéssel, az nemcsak az energetikát, hanem az új ipari beruházásokat és a digitális gazdaság fejlődését is lassíthatja.

Digitális platformokkal használható ki jobban a meglévő hálózat

Erre a problémára kínál közös megoldást a Schneider Electric és a Kraken.

A Schneider Electric One Digital Grid Platform és EcoStruxure DERMS rendszere valós időben képes megmutatni a hálózat állapotát, előre jelezni a túlterheléseket, valamint intelligensen kezelni az energiafelhasználást.

Ehhez kapcsolódik a Kraken mesterséges intelligenciára épülő platformja, amely összehangolja többek között az elektromos járművek, az otthoni energiatárolók, a hőszivattyúk és más elosztott energiaforrások működését. A cél, hogy a rendelkezésre álló hálózati kapacitást a lehető leghatékonyabban használják ki, miközben csökkennek a torlódások és gyorsabban válhatnak lehetővé az új hálózati csatlakozások.

Nemcsak energetikai, hanem gazdaságossági kérdés

A hálózati rugalmasság növelése ma már nem pusztán műszaki fejlesztés. Egyre inkább versenyképességi tényezővé válik, hiszen gyorsíthatja az ipari beruházásokat, mérsékelheti a hálózatfejlesztések költségeit, és hozzájárulhat ahhoz is, hogy a villamosenergia-rendszer nagyobb arányban tudja befogadni a megújuló energiaforrásokat.

Ebben a folyamatban a digitális hálózatirányítási platformok és a mesterséges intelligenciára épülő energiamenedzsment egyre fontosabb szerepet kapnak.