Egy év kihagyás után új helyszínen és új koncepcióval tért vissza az SAP éves hazai konferenciája, ahol ezúttal is az üzleti AI állt a középpontban. Az ott bemutatott kutatás egy másik fontos irányt is kirajzolt: az SAP a jövőben a nagyvállalatok mellett egyre nagyobb figyelmet fordít a középvállalatokra. Nem véletlenül, hiszen a szegmensben egyszerre van jelen az ERP-rendszerek modernizációjának igénye és az AI iránti növekvő érdeklődés.
Az SAP NOW AI Tour Hungary szeptember 14–15-én, Balatonfüreden megrendezett konferenciájának egyik fontos üzenete volt, hogy az AI vállalati korszaka már nem a jövő kérdése. Hidvégi Péter, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója felvezető előadásában az úgynevezett „autonóm vállalat” felé tartó átalakulást mutatta be: az ember stratégiát alkot, az AI pedig egyre több feladatban és üzleti folyamatban cselekszik.
Az SAP magyarországi stratégiájában közben egy másik hangsúlyeltolódás is jól látható. A 2026-os fókusz három területre épül: a nagyvállalati transzformációra, a középvállalati digitalizációra és a közigazgatás modernizációjára. A prezentáció már új stratégiai szegmensként említi a középvállalatokat, standardizált, public cloud alapú, középvállalati igényekre szabott csomagokkal és bővülő partnerhálózattal.
Van mit modernizálni a középvállalatoknál (is)
A konferencián bemutatott, közel négyszáz vállalatirányítási(ERP) döntésekben érintett vezető és szakértő megkérdezésével készült kutatás jól érzékelteti, miért lett ez fontos célpiac. A középvállalati körbe sorolható válaszadók 84 százaléka biztosnak vagy valószínűnek tartja, hogy vállalata a következő egy-két évben korszerűsíti ERP- vagy más üzleti rendszerét. A tervezett fejlesztések között pedig az AI és az automatizáció áll az első helyen, 48 százalékos említéssel.
Közben az alapok korántsem mindenhol rendezettek. A kutatás szerint a megkérdezettek alig egynegyede használ integrált ERP-t a fő üzleti folyamatokra. A vállalatok 49,3 százaléka több, csak részben integrált rendszerrel működik, 19,3 százalék pedig szigetszerű rendszerekre és Excelre támaszkodik. Az eseményen elhangzott, hogy a különféle iparágak közül leginkább az építőipari cégek vannak ezen a téren lemaradva, körükben gyakori még a papíralapú „vállalatirányítás”.
Ez is az egyik oka annak, hogy az AI-ról a vállalati környezetben egyre kevésbé érdemes önálló technológiaként beszélni. A mesterséges intelligencia ugyanis akkor tud érdemi üzleti feladatokat ellátni, ha hozzáfér a megfelelő adatokhoz, ismeri az adott folyamatot, és megvan mögötte a szükséges informatikai infrastruktúra. A középvállalatok számára ugyanakkor kihívás a projektek finanszírozása.
Az elmúlt években az állam inkább fizikai (hardver) eszközökkel támogatta a működésüket, most már jó lenne az újra megnyiló uniós és egyéb központi pénzekkel támogatni a komplex digitalizácós törekvéseket is.
Már nem chatbotot keresnek
A kutatás egyik legérdekesebb eredménye éppen ezért az, hogy a középvállalatok már nem egyszerűen AI-eszközöket keresnek. Egyre inkább konkrét üzleti folyamatokban használható megoldásokban gondolkodnak.
Az ERP-be épített AI-agenteket a válaszadók 55,4 százaléka tartja fontosnak, 49,9 százalék egyedi AI-alkalmazások fejlesztésében lát lehetőséget, míg 41,2 százalék AI-asszisztenst tartana hasznosnak. A hagyományos felhasználói felület AI-jal történő kiváltását viszont mindössze 20,6 százalék tartja fontosnak.
Ez jól illeszkedik az SAP által felvázolt autonóm vállalat koncepciójához is. A vállalat elképzelése szerint a Joule új interakciós rétegként kapcsolja össze az adatokat, a folyamatokat és az AI-ügynököket, az SAP Autonomous Suite pedig az AI-asszisztensek és agentek segítségével a végponttól végpontig automatizált működés felé viszi a vállalatokat.
A hangsúly tehát nem azon van, hogy legyen még egy chatablak a vállalati rendszerben, hanem azon, hogy az AI konkrét munkafolyamatokat tudjon végrehajtani.
Az ERP is más szerepet kaphat
Ezen a ponton egy másik érdekes kérdés is felmerült a konferencia kapcsán: vajon meddig írja le megfelelően az ERP, vagyis az enterprise resource planning elnevezés azt a rendszert, amelynek már nem kizárólag a nagyvállalati működés támogatása a feladata?
Az ERP eredetileg alapvetően a nagyvállalati világ igényeire épülő termékkategória volt. Ha azonban a vállalatirányítási rendszerek egyre szélesebb vállalati körben jelennek meg, miközben az AI, az adatok és a különböző üzleti folyamatok integrált működési platformjává válnak, talán maga az elnevezés is megér egy gondolatkísérletet.
A beszélgetés során bedobtam az IRP, vagyis Integrated Resource Planning rövidítést. Több egyetértő mosoly is érkezett rá, így egyelőre nem állítanám, hogy új iparági kategória született, de a felvetés jól érzékelteti, mennyire változik a vállalatirányítási rendszerek szerepe.
Az SAP saját koncepciója is ebbe az irányba mutat: a vállalat szerint az AI-hoz üzleti kontextus és vállalati adat kell, miközben az irányítás(governance) és a megfelelőség (compliance) jelentősége is nő. A felvezető előadás egyik fő állítása szerint az AI nem váltotta ki az enterprise szoftvereket, hanem felértékelte azokat a platformokat, amelyek a folyamatokat, az adatokat, a governance-t és az AI-t egyesítik.
Mi lesz az AI-ra már nyitott kisebb vállalkozásokkal?
A középvállalati fókusz kapcsán azonban rögtön adódik egy további kérdés. Mi lesz azokkal a néhány százmilliós árbevételű kisebb cégekkel, amelyek már szintén gondolkodnak az AI használatán? Köztük egyre több olyan családi vállalkozással, amelyeknél már nem pusztán a napi működés digitalizációja, hanem az AI üzleti alkalmazása is napirenden van.( A családi vállalkozások AI-használatáról korábban itt írtunk.)
A kérdésre az SAP Hungary vezetése egyelőre egyértelmű választ adott: ennek a körnek egyelőre továbbra is az SAP Business One megoldásportfóliója jelenti az irányt, miközben a mostani stratégiai fókusz elsősorban a középvállalati szegmensre irányul.
Ez egyben azt is mutatja, hogy a fókuszváltás nem jelenti a korábbi ügyfélkör lecserélését. A nagyvállalatok továbbra is az SAP meghatározó ügyfelei, ám ezen a piacon a vállalatnak már jóval kisebb erőfeszítést kell fordítania arra, hogy egyáltalán megismertesse magát. A következő növekedési lehetőség ezért a középvállalatok körében kínálkozik.
Több partner kell, de milyen tudással?
A szélesebb ügyfélkör kiszolgálásához viszont nemcsak több terméket, hanem több partnert is kell mozgósítania az SAP-nak. Hidvégi Péter is kiemelte a partnerhálózat bővítését, azzal összefüggésben, hogy a középvállalati piacot csak nagyobb számú partnerrel lehet kiszolgálni.
Adódik ennek kapcsán a kérdés: milyen tudást vár majd el az SAP az új partnerektől? Inkább a konkrét SAP-termékek mélyebb ismeretét, vagy az AI-szakértelmet? Hidvégi Péter válasza szerint mindkettő fontos, de elsősorban az SAP megoldásaiban kell otthon lenniük.
Ez logikus következménye annak, ahogy maga az SAP is gondolkodik az AI vállalati szerepéről. A mesterséges intelligencia ugyanis önmagában nem sokat ér, ha nincs mögötte megfelelő üzleti folyamat, adat- és rendszerismeret. A mostani kutatás is ezt támasztja alá: az AI-agentek iránti érdeklődés mellett továbbra is az adatbiztonság, az integráció és a működési hatékonyság szerepelnek a vállalati IT-fejlesztések legfontosabb szempontjai között.
A középvállalatok felé nyitás így nem egyszerűen újabb AI-piacot jelent az SAP számára. Egy olyan ügyfélkört céloz meg, ahol az AI-agentek iránt már megjelent az igény, de közben még magukat az informatikai alapokat is sok helyen modernizálni kell. A következő időszak egyik kérdése ezért az lehet, hogy a két folyamat – az ERP-korszerűsítés és az AI beépítése – milyen gyorsan tud ugyanazon a vállalaton belül összeérni.
