A Huawei új vérnyomásmérő okosórája, a WATCH D3 már Magyarországon is kapható, de a valódi termékújdonság nem maga a vérnyomásmérés. A viselhető eszközök piaca ugyanis látványosan átalakul: egyre fejlettebb egészségügyi és sportfunkciók jelennek meg, miközben a felhasználók egy része éppen az egyszerűbb, kijelző nélküli mérőeszközök felé fordul.
A vérnyomásmérő okosóra nem először jelenik meg a Huawei hazai kínálatában. A márka előző generációs modelljét, a WATCH D2-t tavaly mutatta be Magyarországon, és a készülék akkori különlegességét is már a csuklón viselhető, 24 órás ambuláns vérnyomás-monitorozás jelentette. A mostani bemutatón ugyanakkor nem hangzott el olyan összehasonlító mérési eredmény, amelyből a D2 és a D3 pontosságának különbségére lehetne következtetni.
A két generáció között tehát nem az alapvető mérési technológia jelenti az áttörést. A D2 is miniatűr pumpával és a szíjba épített, felfújható légpárnával mérte a vérnyomást. A WATCH D3 továbbfejlesztése inkább a funkciókban és a kialakításban keresendő.
Az új modell már a testmozgás előtti és utáni vérnyomásmérést is támogatja, az eredmények alapján pedig az edzés intenzitására vonatkozó javaslatot is adhat. A 11,3 milliméter vastag, szíj nélkül körülbelül 40 grammos készülék 1,92 hüvelykes AMOLED kijelzőt kapott, és vékonyabb, könnyebb elődjénél.
A rendszeres vérnyomásmérés jelentősége
A fontosabb különbség azonban az, hogy a vérnyomásmérés egyre inkább a hosszabb távú egészségkövetés részeként jelenik meg. A D3 a nap folyamán meghatározott időközönként végezhet méréseket, éjszaka pedig automatikusan felfújódó légpárnával rögzítheti az értékeket. Az eredmények a Huawei Health alkalmazásban tekinthetők át, ahol a vérnyomásadatok az alvási és aktivitási információkkal együtt is megjelennek.
A készülék vérnyomásmérő funkciója az uniós orvostechnikai szabályozás szerinti tanúsítással rendelkezik, és szerepel a hazai tanúsító szerv(NNGYK) nyilvántartásában is. A szakemberek kihangsúlyozzák, hogy a mérési eredmények ugyanakkor nem helyettesítik az orvosi vizsgálatot és a szakszerű diagnózist.
A rendszeres vérnyomásmérés jelentőségét a hazai egészségügyi adatok is alátámasztják. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2025-ben közzétett hipertóniaprofilja szerint Magyarországon a 30–79 éves felnőttek 55 százaléka, mintegy 3,4 millió ember él magas vérnyomással. Közülük körülbelül 2,5 millió embernél nincs kontroll alatt a mindenkori állapot. A különböző napszakokban és élethelyzetekben rögzített értékek segíthetnek feltárni a vérnyomás alakulásának mintázatait, az összegyűjtött adatok pedig támpontot adhatnak az orvosi konzultációhoz. Ettől azonban a viselhető eszköz még nem válik az orvosi vizsgálat helyettesítőjévé.
Egészségpénztári számlára is elszámolható
A kategória hazai elterjedésének szempontjából az egészségpénztári elszámolhatóság bővülése is fontos változás. Amikor tavaly a D2 megjelent a magyar piacon, még csak néhány egészségpénztárnál volt lehetőség az ilyen készülékek elszámolására, a kör azonban fokozatosan bővült.
A mostani bemutatón elhangzottak szerint immár valamennyi hazai egészségpénztárnál elszámolhatók a vérnyomásmérős típusok. Ez a drágább, egészségügyi funkciókkal felszerelt eszközök elérhetőségét is javíthatja, bár vásárlás előtt továbbra is érdemes ellenőrizni az adott pénztár aktuális feltételeit. A WATCH D3 ajánlott fogyasztói ára 184 990 forint.
Érdekesen alakul a viselhető eszközök piaca
A termék újdonságai mellett a viselhető eszközök piacának egészét tekintve is érdekes változások rajzolódnak ki. Az IDC-adatok szerint a vállalat 2026 második negyedévében 9,7 millió csuklón viselhető eszközt szállított le, amivel 20,3 százalékos részesedést ért el a vizsgált globális kategóriában. Ezzel hat egymást követő negyedévben őrizte meg vezető pozícióját. A Xiaomi 8,5 millió készülékkel és 17,7 százalékos, az Apple pedig 6,4 millióval és 13,3 százalékos részesedéssel követte.
Az Omdia más kategóriabontást használó elemzése árnyaltabb képet mutat. A viselhető eszközök globális szállítási volumene 2026 második negyedévében éves összevetésben 2 százalékkal csökkent, ezen belül az okosóráké ugyanakkor 6 százalékkal nőtt. (Az alapkategóriás aktivitásmérők szállításai 9 százalékkal estek vissza.)
Az okosórák mezőnyében az Apple 46 százalékos részesedéssel vezetett, míg a Samsung és a Garmin egyaránt 15 százalékon állt, a Huawei részesedése pedig 7 százalék volt. Az IDC és az Omdia eltérő kategóriái és módszertana miatt a két adatsor közvetlenül nem hasonlítható össze, de együttesen jól mutatják, hogy a viselhető eszközök piacán nem pusztán a darabszámok, hanem a termékkategóriák közötti súlypontok is változnak.
Sorra jelennek meg a kijelző nélküli aktivitásmérők
Az Omdia elemzésének talán legérdekesebb megállapítása, hogy a piac két, egymástól meglehetősen eltérő irányba mozdul. Az egyik oldalon a fejlett sportórák állnak, amelyek a részletes edzésadatokkal, az elemzésekkel és a többnapos üzemidővel igyekeznek kitűnni.
A másikon olyan egyszerűbb, kijelző nélküli aktivitásmérők jelennek meg, amelyeket a felhasználó folyamatosan viselhet, az összegyűjtött adatokat pedig a telefonján követheti. Az Omdia szerint a képernyő nélküli modellek már az alapkategóriás aktivitásmérők negyedéves szállításainak több mint 15 százalékát tették ki. A trendet többek között a Fitbit Air és a Garmin Cirqa megjelenése is erősítette.
Ez a változás nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kijelző nélküli eszközök mindenben többet nyújtanának hagyományos társaiknál. Inkább azt jelzi, hogy a felhasználók egy része számára már nem az a legfontosabb, hogy a csuklóján azonnal megjelenjenek az adatok. Elég lehet a folyamatos mérés és az, ha a részletesebb értékelést később, a telefon alkalmazásában nézheti meg. Információink szerint a Huawei is elmozdult ebbe az irányba is.
Mások viszont éppen a fejlett sportfunkciókért és az összetettebb egészségkövetésért hajlandók többet fizetni. A gyártók számára így az adatminőség, az üzemidő, a kényelmes viselet és a szoftveres háttér egyre fontosabb megkülönböztető tényezővé válik.
Zavarhatja-e az alvásunkat a folyamatos órahasználat?
A napi 24 órás viselés közben egy másik kérdés is felmerül: milyen vezeték nélküli kapcsolatot használ az eszköz? A bemutatón részt vevő szakértő szerint a viselhető eszközök többsége kis teljesítményű rádiófrekvenciás adókat használ, jellemzően Bluetooth-kapcsolattal, bár egyes típusok Wi-Fi-t vagy más technológiát is alkalmazhatnak.
A WATCH D3 a telefonhoz a jóval kisebb rádiófrekvenciás kitettségű Bluetooth-on keresztül kapcsolódik, aminek nincs önmagában hatása az alvásunkra. A másfajta rádiós kapcsolatot használókra vonatkozó mérések sem adnak okot aggodalomra.
Az így összegyűjtött adatok a kutatásokban is fontos szerepet kaphatnak
Az egészségkövetés fejlődésének másik fontos iránya, hogy az eszközök által gyűjtött adatok a személyes használaton túl a kutatásokban is szerepet kaphatnak. A Huawei 2026 szeptemberében, az Európai Kardiológiai Társaság müncheni kongresszusán mutatta be és indította el európai egészségügyi kutatási platformját, a Terve Researchöt, és ismertette az első két kutatási projektet is.
A platform célja, hogy az egészségügyi kutatók és a viselhető technológiák felhasználói közötti együttműködést támogassa, és lehetővé tegye a valós élethelyzetekben gyűjtött adatok kutatási felhasználását.
A Terve Research első két kutatása 2026 szeptemberében indult. A Social Jetlag Study az alvás-ébrenlét ritmusának felborulása és az egészségi állapot közötti összefüggéseket vizsgálja, míg az Exercise & Cardiovascular Health Study a fizikai aktivitás mintázatait és a szív-érrendszeri kockázati tényezőket kapcsolja össze.
A Huawei finanszírozza a platform működését, független üzemeltetését pedig a Thryve végzi. A cég tájékoztatása szerint a kutatásokhoz pszeudonimizált adatokat használnak, a rendszer pedig megfelel az európai adatvédelmi követelményeknek, köztük a GDPR előírásainak.
A viselhető eszközök fejlődése így egyre kevésbé kizárólag arról szól, hogy milyen új érzékelő kerül egy órába, vagy hányféle értéket képes megjeleníteni. A versenyben mind nagyobb jelentősége van annak is, mennyire használhatók a mért adatok, hogyan lehet azokat hosszabb távon értelmezni, és milyen szolgáltatások épülnek köréjük.
Miközben a WATCH D3 a vérnyomásmérés és a mindennapi egészségkövetés egyre szorosabb összekapcsolását példázza, a kijelző nélküli eszközök terjedése arra emlékeztet: a jövő viselhető technológiájának nem feltétlenül kell egyre több mindent megmutatnia a csuklón. Lehet, hogy éppen az válik fontosabbá, mennyire hasznos tudást képes átadni a háttérben gyűjtött adatokból.
