Hat területen tart szükségesnek azonnali vagy középtávú beavatkozást az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége, hogy Magyarország gazdasága jobban kihasználhassa a mesterséges intelligenciában(AI) rejlő lehetőségeket. A kormánynak eljuttatott javaslatcsomag legfontosabb eleme az oktatási rendszer felkészítése az AI korszakára, de a szövetség a vállalati képzések ösztönzésétől a startupok támogatásáig több területen is változásokat sürget.

Az AI gazdasági alkalmazása egyre kevésbé technológiai választás, sokkal inkább versenyképességi kérdés. Magyarország azonban ezen a téren is lemaradásban van az uniós átlagtól. Az IVSZ adatai szerint a hazai kis- és középvállalkozások mindössze 10,4 százaléka használ AI-megoldásokat, miközben az uniós átlag 20 százalék. A szövetség szerint a különbség mérsékléséhez nem elegendő a technológia elérhetővé tétele: a vállalkozásoknak és a munkavállalóknak is rendelkezniük kell az alkalmazásához szükséges tudással.
Az alábbi területeken várnak kormányzati beavatkozást
Az IVSZ „Gazdasági fordulat az AI erejével” című szakpolitikai javaslatcsomagja hat területet jelöl ki, ahol változásokat tart szükségesnek. Ezek közé tartozik a magyar munkaerő felkészítése az AI-korszakra, a vállalkozások hozzáférésének biztosítása a mesterséges intelligencia használatához szükséges adatokhoz és infrastruktúrához.
Ezen belül a kkv-k AI-alkalmazásának ösztönzése, a startupok növekedésének támogatása, az AI gazdasági kulcságazatokban történő gyorsabb elterjesztése is kulcsfontosságú, valamint az is, hogy az állam maga is az innovatív AI-megoldások korai felhasználói közé kerüljön.
Az oktatásban kell kezdeni az AI-korszakra való felkészülést
A felsoroltak közül a legsürgetőbb feladatnak az oktatási rendszer felkészítését tartja a szövetség. A cél ugyanis nem egyszerűen az, hogy a diákok megismerjék az új digitális eszközöket, hanem az is, hogy képesek legyenek azokat kritikusan, felelősen és értékteremtő módon használni. Ehhez a pedagógusok megfelelő technikai és etikai felkészítése is elengedhetetlen.
A feladat sürgősségét az is indokolja, hogy egy kormányhatározat már 2026. december 31-i határidővel rendelkezik az AI oktatási alkalmazásának bevezetéséről. Az IVSZ szerint a szakmai szervezetek bevonásával olyan oktatási anyagokra lenne szükség, amelyek konkrét óravázlatokat, adatvédelmi példákat és gyakorlati útmutatást is tartalmaznak.
Egyértelművé kell tenni azt is, hogy az AI-eszközök milyen célokra és milyen feltételekkel használhatók az iskolákban. A tét nem kicsi: évente mintegy százezer fiatal kerül ki az oktatási rendszerből, akiknek már a mesterséges intelligencia által is alakított munkaerőpiacon kell helytállniuk.
Új készségeket követel az átalakuló munkaerőpiac
A digitális felkészültség azonban nem kizárólag az új generációk ügye. A már aktív munkavállalók tudásának fejlesztése legalább ennyire fontos, hiszen az AI nemcsak új munkaköröket hoz létre, hanem a meglévő feladatokat és szakmákat is átalakítja.
A hagyományos informatikai ismeretek mellett egyre nagyobb szükség lesz adattudományi, mesterségesintelligencia- és kiberbiztonsági kompetenciákra, valamint olyan szakemberekre, akik több tudományterület ismereteit képesek összekapcsolni.
Az IVSZ 2034-re azt a célt tűzné ki, hogy a 16–74 éves magyar lakosság legalább 80 százaléka rendelkezzen alapvető digitális készségekkel, az infokommunikációs tudással(IKT) rendelkező szakemberek aránya pedig érje el az uniós átlagot.
A szövetség által idézett adatok szerint a hazai IKT-szakemberek jelenleg a foglalkoztatottak 4,6 százalékát teszik ki, szemben az 5 százalékos uniós átlaggal. A technológia terjedése önmagában nem garantálja a szükséges készségek megszerzését: a felelős AI-használathoz például kritikus gondolkodásra és együttműködési képességre is szükség van.
Adókedvezménnyel ösztönöznék a munkavállalók képzését
A dolgozók továbbképzésének ösztönzésére az IVSZ már 2027-ben bevezetné a digitális kompetenciafejlesztő képzésekhez kapcsolódó munkáltatói adókedvezményt. A támogatás a munkavállalók képzésének igazolt költségei után járna, egyszerű feltételekkel, hogy a kisebb vállalkozások is élni tudjanak vele.
A képzéseknek a konkrét munkaköri feladatokhoz kellene igazodniuk, különös tekintettel az adattudatosságra, a kiberbiztonságra és az alacsonyabb digitális felkészültségű dolgozók felzárkóztatására.
Munkahelyváltáskor is megmaradna a tanulási lehetőség
Hosszabb távon egy munkahelyváltáskor is megőrizhető, többéves egyéni AI-tanulási számla bevezetését javasolja a szövetség, egy egységes uniós platformmal összekapcsolva. A rendszer személyre szabott, gyakorlati tanulási modulokon keresztül segítené az AI biztonságos használatának elsajátítását.
A megszerzett tudást a munkáltatók által elismert tanúsítványok igazolnák, a programot pedig mentorálás, folyamatosan frissülő tananyag és a munkáltatók által biztosított tanulóidő egészítené ki.
Az IVSZ javaslatai részben azonnal, részben 2027-ben, illetve a 2028–2034-es uniós költségvetési időszakban valósulhatnának meg. A szövetség szerint a technológiai fejlődés tempója nem teszi lehetővé, hogy a döntéshozók hosszasan halogassák az alkalmazkodást.
A mesterséges intelligencia gazdasági előnyeinek kihasználásához ugyanis nem elég a technológiához való hozzáférés: olyan oktatási, képzési és gazdasági környezetet is teremteni kell, amelyben a vállalkozások és a munkavállalók valóban képesek élni a lehetőségekkel.


