Üzletembertől szokatlan nyitottsággal folytat párbeszédet különböző fórumokon a világ vezető üzleti szoftvergyártójának első embere. Christian Klein, az SAP SE vezérigazgatója gazdaságpolitikusi erényeket is felmutat, amikor megosztja gondolatait a digitális szuverenitásról, Európa szerepéről a globális technológiai fejlődésben.
Csak néhány közülük, itt van mindjárt a mesterséges intelligencia(AI) vártnál sokkal gyorsabb előretörése, a chipek iránti kereslet megugrása, vagy az AI-alapú adatközpontok gigaberuházásai.
Ezek kapcsán egy nemrégiben újságíróknak tartott háttérbeszélgetésén kifejtette, hogy Európának mindenekelőtt szemléletváltásra és a prioritások megváltoztatására van szüksége.
“Ideje, hogy a kontinens is végre felébredjen. Nem engedhetjük meg ugyanis, hogy a digitális világban továbbra is ennyire kiszolgáltatottak legyünk, hogy a kontinens ezirányú igényeit idegen joghatóságok alá tartozó, főként amerikai hyperscalerek szolgálják ki” – fejtette ki az SAP vezér.
Hozzátette: vegyük csak a felhőt, itt a világ teljes felhőinfrastruktúrájának több mint a kétharmada három szuperszolgáltató: az Amazon Web Services (AWS), a Microsoft Azure és a Google Cloud Platform (GCP) kezében van.
Ráadásul az AWS, – mint azt részletesen megírta a digitrendi.hu -, még Európán belül is viszi a prímet, mintegy egyharmadnyi piaci részesedéssel. Mi több, egy hónapja azt is bejelentette, hogy önálló felhő-infrastruktúrát épít ki Európának.
Idén év végével induló European Sovereign Cloud, elnevezésű projekt az AWS teljesen független európai felhő-infrastruktúrája, amit majd az unió irányít és csak az európai jogszabályok hatálya alá tartozik majd.
Az új felhőrégió működtetéséhez az amerikai cég új európai szervezetet is létrehoz, németországi székhellyel. A projekt Brandenburgban valósul meg, 7,8 milliárd eurós beruházással.
Az eszköznél fontosabb az adatok feletti rendelkezés joga
A piaci koncentráció érzékenyen érinti az adatok területét, ahol maga az adat a fontos, nem az a lényeg, hogy milyen eszközökön érjük el azokat. Fontos a szabályozás is, de még ennél is fontosabb, hogy ki rendelkezik az adatok feletti ellenőrzéssel.
Az Európai Unió már ki is dolgozta az ezekkel kapcsolatos új szabályozási csomagokat dolgozott ki (lásd AI Act és a Data Act), és egyre nő az igény a helyi, szuverén infrastruktúrák iránt.
“Ha már szabályozás, Európának elsősorban maga a törvényalkotás a fontos, az USA-ban viszont a versenyképesség. A tengerentúlon ugyanis előbb vizsgálják az adott technológia jövendő jövedelmezőségi mutatóit, és felhasználási lehetőségeit, mint a törvényi kereteket” – hangsúlyozta Christian Klein.
Hozzátette, Európából nem is a hardverfejlesztések hiányoznak, hanem sokkal inkább a célirányos szoftverek, de mindenekelőtt a technológiákhoz értő tehetségek, szakemberek.
Ez utóbbiban nagy előrelépés lehet a startupok támogatása. Utóbbiakra a mesterséges intelligencia európai terjesztésében is építeni kell. Az SAP stratégiája is ebbe az irányba mutat.
Az autóiparban, logisztikában, egészségügyben és egyéb gazdaságilag fontos kulcsterületeken támogatják azokat az induló vállalkozásokat, amelyek mesterséges intelligenciát használnak iparágspecifikus problémák megoldására.
Az SAP tudatosan fejleszti a saját Sovereign Cloud stratégiáját, amely az adatbiztonságot, a jogi kontrollt és az európai értékeket helyezi előtérbe. Lényege, hogy az ügyfél adatai teljes mértékben az adott országon belül maradnak, helyi adatközpontokban tárolódnak, és kizárólag belföldi, ellenőrzött szakemberek férhetnek hozzájuk.
Az SAP vezér úgy látja, hogy a szuverén felhő koncepciója nem csupán egy IT-megoldás, hanem stratégiai eszköz: globális innováció, európai szabályozás szerint. Ez a platform arra szolgál, hogy biztosítani tudják az ügyfelek számára a saját adataik feletti kontrollt, figyelembe véve a saját szabályaikat, törvényeiket és értékeiket.
Bár a költségek és a skálázhatóság tekintetében kompromisszumokkal is járhat, a helyi törvények betartásának és a kritikus adatok feletti nagyobb ellenőrzés fenntartásának előnyei gyakran felülmúlják ezeket a megfontolásokat bizonyos iparágak és a közszféra szervezetei esetében.
A szuverén felhőmegoldások iránti kereslet valószínűleg növekedni fog, ahogy az adatvédelmi előírások egyre szigorúbbá válnak, és az adatok lokalizálásának fontossága egyre inkább előtérbe kerül – emeli ki nemrég megjelent publicisztikájában.
Felhő, adat és az AI – avagy hogyan használjuk ki a haladás új motorjait?
A mesterséges intelligenciába (AI) történő befektetések esetében is megdöbbentőek a számok. Mint fogalmaz, Európa itt is lekéste a vonatot. A „Stargate”, a világ eddigi legnagyobb AI-adatközpontjainak megépítésére irányuló amerikai kezdeményezés 500 milliárd dollárt kíván befektetni a következő négy évben.
Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek most jelentette be, hogy több százezer AI-chipet kíván vásárolni. A franciaországi „AI Action Summit”-on pedig még az év elején az állami szereplők és magánbefektetők 300 milliárd eurót meghaladó beruházásokat ígértek a mesterséges intelligencia európai fejlesztésére.
Egyértelmű, hogy a technológia gazdasági előnyeivel kapcsolatos várakozások az egekbe szöktek. A McKinsey nemrégiben végzett globális felmérése szerint viszont a vállalkozások több mint a négyötöde viszont még nem lát ebből kézzelfogható hatást a jövedelmezőségére. Mivel magyarázható ez az aránytalanság?
A válasz kulcsa szerinte az, hogy tudatosítsuk magunkban: a mesterséges intelligencia nem egy önálló technológia. Ahhoz, hogy előtérbe kerüljenek az előnyei, az AI-t mélyen be kell építeni az üzleti folyamatokba.
Ehhez pedig a vállalatoknak három pillért kell felállítaniuk: modern felhőszoftvereket, modern adatkezelést és a velük összekapcsolódó AI-technológiák konzisztens halmazát.
Az AI-korszak már nem támogatja az on-premise megoldásokat
Minden sikeres vállalat szoftvert használ üzleti műveleteinek megszervezésére és optimalizálására – a rendelésfelvételtől és a beszerzéstől kezdve a termelésen és a szállításon át az ügyfélszolgálatig.
Mégis, sok vállalkozás még mindig a régi, helyben telepített(on premise) szoftverek széles skálájára támaszkodik. Kiemeli, hogy ráadásul ez a „szoftvertérkép” gyakran olyan mint egy patchwork, különböző, egymáshoz csatlakoztatott alkalmazásokból áll, amelyeket az évek során jelentősen módosítottak, és már nem felelnek meg a legújabb innovációknak.
Mi több, ezeknek az összetett rendszereknek a fenntartása is drága, és megnehezítik a vállalatok számára, hogy gyorsan reagáljanak a kihívásokra és a lehetőségekre.
Az AI-alkalmazások is komoly akadályokba ütköznek az ily módon örökölt rendszerekben. Nehezen fogják fel a vállalat belső működését, nehezen értelmezik a széttöredezett és széles körben elosztott adathalmazokat, és előfordulhat, hogy nem találnak meg bizonyos kulcsfontosságú információkat.
Az első lépés a hatékony üzleti mesterséges intelligencia felé tehát a régi, helyben telepített szoftverekről a modern felhőszoftverekre való áttérés. Ezek olyan alkalmazások, amelyeket központilag kezelnek és professzionális adatközpontokban tartanak fenn.
Folyamatosan frissítik az új innovációkkal, és szorosan összekapcsolják őket, hogy az információk szabadon áramolhassanak a vállalat különböző részei között.
A vállalatok számára a felhőalapú átállás ma gyorsabb, zökkenőmentesebb és átláthatóbb, mint valaha, köszönhetően a már bevált módszereknek és fejlett digitális eszközöknek.
A felhőátállás ugyanakkor több mint egy informatikai projekt, ez a digitális alap a vállalat egészének alapos modernizációjához.
A felhőbe kerülve a vállalatok további fejlett adatkezelési megoldásokat adhatnak hozzá, ami automatikusan tárolja és rendszerezi az összes adatot, dokumentumot, információt, a megfelelő helyen és precíz rendben.
A megoldással az információk mindig naprakészen, tökéletesen kereshetően, duplikációk és hibák nélkül, okosan megjegyzésekkel ellátva, és mindent a megfelelő kontextusban állnak rendelkezésre.
Azt is lehetővé teszik, hogy az AI-t alkalmazó technológiák hozzáférjenek, megértsék és megkönnyítsék a tranzakciókat a vállalat egész területén – segítve humán munkaerőt az ismétlődő feladatokban éppúgy, mint a mélyreható elemzésekben és meglátásokban.
Az evolúció következő lépcsőfokát pedig már a digitális alkalmazottak – más néven „AI-ügynökök” – jelentik, amelyek már képesek komplex munkafeladatok elvégzésére.
Ha kell megkeresik a késedelmes számlákat, azonosítják a hibát, egyben meg is oldják a problémát.
A felhő korszak igényli a szuverenitást
Ami már eldöntött tény, hogy az SAP a következő tíz évben több mint 2 milliárd eurót fektet be a szuverén felhő bizniszbe.
A tanácsadó szervezeteknek és az ügyfeleknek a megoldás architektúrájának és technológiai ütemtervének meghatározása előtt meg kell érteniük a szuverén felhő ütemtervét, a harmadik felekkel való integrációs képességeket, a biztonságos hozzáférési hálózati mechanizmust, a szuverén felhő esetleges korlátait, a kereskedelmi megállapodásokat, a támogatási mechanizmust.
Az SAP Sovereign Cloud a következőkre terjed ki:
1. Adatszuverenitás – Helyi / jóváhagyott adatrezidencia, adatmegfelelőség és adatellenőrzés.
2. Technikai szuverenitás – Fizikai biztonsági ellenőrzés, helyszín és a bérlők elkülönítése.
3. Működési szuverenitás – Adminisztrációs karbantartás, helyi személyzet által nyújtott támogatás, nemzetiség és biztonsági átvilágítási követelmények.
4. Jogi szuverenitás – Jogi személy elhelyezkedése és a külföldi tulajdonosi befolyás mérséklése.
Az SAP felhőalapú szolgáltatására összpontosító iparágak
1. Állami és önkormányzati szektor
2. Védelem és biztonság
3. Piaci alapon szabályozott iparágak
Az SAP Sovereign cloud jelenleg hat országban érhető el:
1. Egyesült Államok
2. Kanada
3. Egyesült Királyság
4. Ausztrália és Új-Zéland
5. Németország
6. Franciaország
Ütemesen épülnek az európai adatközpontok
Az európai adatközpontok bővülése is folytatódik, a beruházások mára meghaladják a 86 milliárd eurót. Működési kapacitásuk 2025. elejére a 11 GW körüli működési kapacitást, ami mögött mintegy 3000 aktív létesítmény található – idézi a Newmark ingatlantanácsadó cég elemzését a londoni The Tech Capital.
Németországban és az Egyesült Királyságban található a legtöbb adatközpont, 529, illetve 523 létesítménnyel. Az öt legfontosabb európai központ – Frankfurt, London, Amszterdam, Párizs és Dublin – a régió telepített kapacitásának mintegy 40%-át, azaz 4,6 GW-ot tesz ki. További 3,3 GW jelenleg építés alatt vagy tervben van ezeken az elsődleges piacokon.
A legnagyobb egyedi piac továbbra is London, ahol körülbelül 1,5 GW kapacitás van üzemben, és további 1,5 GW van előkészítés alatt.
A kereslet várhatóan 2025-ben is meghaladja a kínálatot, amit a hyperscalers szolgáltatók és az új mesterséges intelligencia (AI) munkaterhelések hajtanak.
