Az okos otthonok eszközeinek védelme sok esetben meglepően gyenge: nem megfelelő kommunikációs protokollok, hiányos titkosítás és elmaradó frissítések jellemzik őket. Ha mindehhez még gyenge jelszavak is társulnak, a kiberbűnözők számára ideális célponttá válnak ezek a rendszerek – figyelmeztetnek a kiberbiztonsági szakértők.
Az aggodalom nem alaptalan: az okosotthon-megoldások rohamos terjedésével párhuzamosan nő a hálózatba kötött eszközök száma, és ezzel együtt a sebezhetőségek köre is. A december elején nyilvánosságra került React2Shell nevű sérülékenység jól mutatja, milyen súlyos következményei lehetnek egy-egy tervezési hibának is.
Már tízmilliárdokban mérhető a hálózatba kötött eszközök száma
Az IoT Analytics előrejelzése szerint 2026-ban az otthoni hálózatokra csatlakoztatott eszközök száma elérheti a 21,1 milliárdot, és a következő években is kétszámjegyű növekedés várható.
Nemcsak a hagyományos kamerák, nyomtatók és routerek jelennek meg egyre több háztartásban, hanem az új generációs termosztátok, okoszárak és hordható eszközök is. Ezek a megoldások kényelmet hoznak a mindennapokba, ugyanakkor új támadási felületeket is nyitnak.
Az otthonainkban leggyakrabban előforduló okos eszközök
A támadások többsége láthatatlan marad
A kibertámadások jelentős részét a felhasználók nem is érzékelik, miközben a célpontok között egyre gyakrabban jelennek meg az intelligens otthonok. A romániai székhelyű Planet VPN szakértői szerint sokan még mindig kizárólag az okostelefonjaik vagy laptopjaik védelmére koncentrálnak, miközben az otthoni hálózatra csatlakozó egyéb eszközök jóval gyengébb biztonsági szinttel működnek.
Egy okostévé, kamera vagy nyomtató akár „hátsó ajtóként” is funkcionálhat, amelyen keresztül a támadók hozzáférhetnek az egész otthoni hálózathoz.
A Bitdefender és a Netgear közös jelentése – amely 58 millió okosotthoni eszközt elemzett az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Európában – 4,6 milliárd sebezhetőséget azonosított, és 13,6 milliárd támadást észlelt mindössze tíz hónap alatt.
React2Shell: amikor a felület válik támadási ponttá
A legújabb, december elején nyilvánosságra került React2Shell elnevezésű sebezhetőség különösen jól rávilágít a problémára. A hiba lényege, hogy egy webes felületen megjelenő adat – például egy állapot vagy naplóüzenet – nemcsak szövegként jelenik meg, hanem rossz esetben parancsként is végrehajtódhat a háttérrendszerben.
Biztonsági kutatók szerint a sérülékenységet észak-koreai és kínai hátterű támadócsoportok is kihasználták, és világszerte akár több millió otthoni eszköz lehet érintett benne. Egy ilyen hiba adatlopást, jogosulatlan hozzáférést vagy akár az egész okosotthon-rendszer feletti irányítás átvételét teheti lehetővé.
A legsérülékenyebb okosotthon-eszközök
Ne csak az árát nézzük az okosotthon-eszközöknek
A szakértők szerint az egyik legnagyobb kockázatot az elavult firmware jelenti. Sok okosotthon-eszköz ritkán vagy egyáltalán nem kap biztonsági frissítéseket, így idővel egyre több ismert sebezhetőség halmozódik fel bennük.
Emellett gyakori probléma az alapértelmezett vagy gyenge jelszavak használata, különösen a routereknél és a kameráknál. A Planet VPN tapasztalatai szerint a felhasználók túlságosan megbíznak a gyártók ígéreteiben, és vásárlás előtt ritkán ellenőrzik, milyen biztonsági háttérrel rendelkezik egy adott eszköz.
Jó példa erre a biztonsági kamerák piaca: az olcsóbb modellek gyakran azt ígérik, hogy megvédik az otthonunkat, miközben amolyan trójai falóként valójában komoly adatvédelmi és biztonsági kockázatot jelentenek.
Új kockázatokat hoznak az AI-asszisztensek
A mesterséges intelligencián(AI) alapuló asszisztensek térnyerése tovább bonyolítja a helyzetet. A Tel-Avivi Egyetem kutatói tavaly publikált tanulmányukban például azt mutatták be, hogy egy AI-alapú asszisztens – például a Gemini – hogyan használható fel olyan műveletek elvégzésére, mint egy lakás ablakainak a kinyitása.
A szakértők hangsúlyozzák: elég lehet egyetlen védtelen eszköz, hogy egy támadó átvegye az irányítást az egész okosotthon felett.
Mit tehetünk felhasználóként?
A biztonság növelése érdekében érdemes rendszeresen frissíteni az otthoni eszközök szoftverét is, erős, egyedi jelszavakat használni, az adminfelületeket nem közvetlenül az internetre kitenni, és böngészéskor VPN-t használni, amely elrejti az IP-címet és növeli az adatvédelmet.
Az okosotthon ma még inkább kockázat, mint védelem
Az okosotthon-eszközök többségét nem biztonságra, hanem a gyors piacra kerülésre tervezik. A gyártók elsősorban funkciókat, dizájnt és alacsony árat kínálnak, miközben a szoftveres védelem, a hosszú távú frissítési ígéret és az átlátható adatkezelés gyakran háttérbe szorul. Ennek az árát pedig végső soron a felhasználók fizethetik meg.
A React2Shell-hez hasonló sebezhetőségek világosan megmutatják, hogy az okosotthon ma már nem „kütyüs” kérdés, hanem digitális biztonsági probléma. Egy feltört kamera vagy router nemcsak adatvédelmi kockázat, hanem belépési pont az egész otthoni hálózathoz – és akár a magánélet legszenzitívebb tereibe is.
Amíg a biztonság nem válik alapkövetelménnyé, addig az okos otthon kényelme mögött valós és növekvő kockázat húzódik meg. A felhasználóknak addig is érdemes úgy tekinteniük ezekre az eszközökre, mint potenciális támadási felületekre, nem pedig láthatatlan őrzőkre.
