Nem mindig volt elvárás, hogy a webes felületek egyszerűek és könnyen használhatók legyenek. A web korábbi időszakában már az is elég volt, hogy egyáltalán létezzenek. Azóta nagyot változott a világ, a felhasználói élmény kezelése fontos szerepet kapott – derül ki vendégszerzőnk írásából.
Nem mindig volt általános elvárás, hogy a webes felületek egyszerűek, érthetőek és könnyen használhatók legyenek. Az sem volt egyértelmű, hogy a programozón és a grafikuson kívül más is kivegye a részét a készítési folyamatból.
Ez idő tájt, ha (Magyarországon legalábbis) egy fejlesztés során felhasználói kutatást javasolt valaki, a tervezők, megbízók felhúzták a szemöldöküket és azt mondták: „minek az, csak további időpazarlással és felesleges költségekkel jár!“ Összehasonlításképp: Amerikában akkoriban már széles körben ismert és kutatott volt a terület, csak mi tudunk róla keveset, azt is szórványosan.
A webkettes világ sok mindent megváltoztatott
A webkettes világban azonban, főleg, mióta széles körben elterjedtek az okostelefonok, a rajtuk lévő appok napi használata az életünk természetes része lett, és a képernyős felületek nemcsak a tartalmuk, hanem a kinézetük, könnyű használhatóságuk miatt is versenytársai lettek egymásnak.
Ekkortól a figyelem már a felhasználóra, céljaira, viselkedésére, igényeire és minden más egyebére is terelődött. Elfogadott tény lett, hogy nem érdemes olyan felületet tervezni és fejleszteni, amely nincsen tekintettel a felhasználóra.
Ilyet pedig alapos és szakszerű kutatás nélkül rendkívül nehéz, vagy inkább mondjuk úgy: szinte lehetetlen létrehozni. A felhasználói élmény, (user experience – UX) buzzword lett, a UX tervezés pedig napjaink egyik legkeresettebb foglalkozása.
Elvégzését egészítik ki és támogatják a különböző UX kutatások. A használható módszerek palettája rendkívül színes, a kutatás elvégzése elméleti háttér és megalapozottság alapján igen változatos.
Sokféle az eredmények prezentálása is: a hozzáértők olykor csak pár diagramot mutatnak be, és néhány bullet pointos felsorolást készítenek az ügyfélnek, más esetekben viszont részletes és alapos, tudományosan megalapozott elemzések készülnek. Láthatóan nincsen egységes irányelv, elvárás.
A felhasználói kutatás oktatása sem egységes. Változatosak a tanítás során bemutatott kutatási módszerek, a feldolgozott elméleti háttér mélysége, összetettsége, a színvonala viszont meglehetősen heterogén. Az oktatás során átadott elméleti anyag irodalmi támogatása is változatos: blogposztok, szakmai meetupok, cikkek.
Biztos elméleti alapokon nyugvó, magyar nyelvű elméleti és gyakorlati ismeretanyag mindeddig nem volt elérhető, egészen idén szeptemberig. Akkor jelent meg az első nyomtatásban is elérhető, UX kutatási módszerekkel foglalkozó szakkönyv, amely gyakorlati módszerekre alapoz, bemutatja a tudományos hátterüket és összefüggéseiket.
A szerző a cikkben említett szakkönyv társszerzője, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense és a Műegyetem tudományos munkatársa.
