Már ma is milliós nagyságrendben kommunikálnak a gépek egymás között a magyarországi mobilhálózatokon. A növekedés az 5G technológiával, amely a korábbinál jóval nagyobb számú igény egyidejű kiszolgálására képes, látványosan felgyorsul.
A Machine-to-Machine(M2M) megoldások előtt még 2001-ben – az akkori modernnek számító GPRS adatátviteli technológia – nyitotta meg a kaput. A gépek közötti kommunikációt jelentő megoldásokra mind az üzleti mind a lakossági oldalon növekszik az igény. Szakértők szerint a GPRS-hez hasonló lökést az ötödik generációs (5G) mobilhálózatok adhatják meg.
A flottakövetéstől a biztonsági rendszerekig
A felhasználási trendeket a nagy gyártók – mint például a Google vagy az Amazon – platformjaival való kompatibilitás határozhatja meg – állapítja meg az az összeállítás, amelyet a hazai M2M piac meghatározó fejlesztő és szolgáltató TELL Kft. és a Telenor Magyarország szakemberei készítettek. A szakértők üzleti és lakossági szemszögből egyaránt elemezték az M2M megoldások térhódítását, valamint az 5G mobilhálózatok érkezésével a technológia lehetséges fejlődési irányait.
A Telenor az első M2M-típusú megoldásait egy flottakövetési rendszert fejlesztő cégnek tette elérhetővé. Ez az iparág azóta is dinamikusan fejlődik, az akkor tesztkártyákkal kísérletező cég mára több mint 60 ezer M2M SIM-kártyát használ végpontjai összeköttetéséhez. Ez nemcsak a kártyák számában hatalmas ugrás: a flottakövetési megoldások fejlődésével az alkalmazások által generált, egy SIM kártyára eső adatmennyiség is nőtt.
Az M2M fejlődési útja eleinte nem volt egyértelmű. Rendelkezésre állt egy technológia, a fejlesztéshez pedig fokozatosan nyíltak meg a lehetőségek. A piaci igények, ötletek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a szolgáltatók is finomhangolják az M2M-megoldások kiszolgálására nyújtott megoldásaikat.
Az M2M-nél nem az átviteli gyorsaság számít
A Telenor kezdetben nemcsak kapcsolatot nyújtott, hanem anyagilag is támogatta az M2M-fejlesztések piaci kidolgozását is. Az adatkapcsolattal szemben támasztott követelmények, elvárások a lakossági adathasználathoz képest az M2M esetében fordítottak, kevésbé számít az adatátviteli sebesség, a legfontosabb, hogy az adat biztosan megérkezzen.
A szakemberek szerint, míg korábban az M2M-technológián alapuló üzleti megoldások kiválasztásakor a megtakarítási szempontok voltak fontosak, mára egyes iparágakban – vegyük például a fuvarozást –, el sem indítható a vállalkozás egy megbízható M2M flottamenedzsment-rendszer nélkül.
A nem üzleti célú igény is egyre nagyobb az M2M szolgáltatások iránt. A lakossági ügyfelek saját okostelefonjukon, egy egyszerű alkalmazáson keresztül kívánják kezelni lakásuk, nyaralójuk, biztonsági rendszereit, vagy ily módon felügyelni idősebb szeretteik biztonságára.
A szakértők úgy vélik, hogy az otthoni szolgáltatásoknál a globális nagyvállalatok okosotthonra fejlesztett platformjaival, például az Amazon Alexával, a Google Home-mal, vagy az Apple Home-mal kompatibilis megoldásokat érdemes fejleszteni, mivel a végfelhasználók saját okoseszközeikről ezeket, a várhatóan széles körben elterjedő technológiákat tudják majd a legkényelmesebben használni.
Az M2M nem azonos az IoT-val
A két fogalom sokszor könnyen összekeverhető, hiszen első ránézésre hasonló megoldásokat takarnak. Az M2M a gépek közti kommunikációt jelenti, míg az IoT az Internet of Things, vagyis a dolgok internete kifejezés rövidítése. Az IoT bizonyos szempontból része az M2M-nek, hiszen az internet is egy kommunikációs csatorna, melyen az embereken kívül a gépek is „beszélgethetnek” – emeli ki az IT Nextre hivatkozva az IoT Zóna.
Mindkét kifejezés olyan eszközökre utal, amelyek szenzorokhoz kötődő adatokat gyűjtenek és továbbítanak egymás közt, de mindegyik másképpen. Az M2M-berendezések rendszerint valamilyen hagyományos SIM-kártyás megoldással csatlakoznak a mobilkommunikációs hálózathoz, míg az IoT-eszközök egyéb kommunikációs megoldásokkal kapcsolódnak az internetre.
Ez azt is jelenti, hogy az IoT eszközök működéséhez elengedhetetlen az internetkapcsolat, míg az M2M-hálózatok sokszor zártak, és maguk az eszközök csak egymással kommunikálnak anélkül, hogy ténylegesen kötődnének a világhálóhoz.
Az M2M az adatok gyűjtésére, és nem azok elemzésére fókuszál
Az M2M-nek nem volt elsődleges célja a begyűjtött adatok felhasználása, elemzése. A hagyományos M2M-rendszerek pusztán a részinformációk segítségével hajtották végre az egyszerű feladatokat, ezután pedig a mérések értéküket vesztették. Napjainkban viszont az IoT-megoldások már kifejezetten az adatelemzésre épülnek: az eszközök segítségével lehetővé válik az automatikus reakció, vagy akár az analízisre épülő prediktív folyamatok.
Tekintve, hogy az M2M sokszor zárt hálózatként működik, emiatt a kibervédelem kisebb hangsúlyt kap, hiszen a hackereknek fizikailag hozzá kell férniük valamelyik eszközhöz, hogy az egész rendszert megfertőzzék. Az IoT esetében azonban az interneten keresztül a készülékeket bármikor támadás érheti, így hatványozottan fontos a megfelelő biztonsági előírások betartása.
Ugyanígy a felhasználói felületek látványossága is kevésbé fontos az M2M esetén, hiszen egy adott megoldást sokszor csak egy kisebb munkavállalói kör használ, akik saját ízlésükre szabhatják a szoftver megjelenését és használhatóságát. Az IoT-megoldások azonban platformként széles körű felhasználói bázissal működhetnek, így oda kell figyelni, hogy a megfelelő felhasználói élmény (UX) segítse a helyes és hatékony használatot.
