A mesterséges intelligencia(AI) alapú eszközök használatánál kezdettől fogva felmerültek a különféle szerzői jogokkal kapcsolatos aggályok, legyen szó szöveges tartalomról vagy képekről. Még fontosabb erre odafigyelnünk a ChatGPT nemrégiben bevezetett új képgeneráló funkciója után. Szakértői tanácsok mire vigyázzunk.
A „ChatGPT Studio Ghibli” kifejezésre irányuló keresések a közelmúltban egy hét alatt 1200%-kal nőttek, miután a közösségi médiát elárasztották az AI-generált portrék, amelyek a japán filmstúdió alapítójának, Hayao Miyazakinak a művészeti stílusát utánozták.
A ChatGPT hatalmas sikert aratott az új képgeneráló funkció bevezetése után, alig egy óra alatt rekordszámú, egymillió új felhasználóval gyarapodott.
Vajon mennyire biztonságos feltölteni a portréfotónkat ezekbe az AI-eszközökbe? Lehet, hogy tudtunkon kívül jogi szürke zónába lépünk, amikor a szerzői jogokról és a személyes adatokról van szó? – teszi fel az ide illő kérdéseket Christoph C. Cemper, az AIPRM mesterséges intelligenciával foglalkozó társaság alapítója.
A potenciális szerzői jogsértéstől a súlyos adatvédelmi aggályokig, bármi felmerülhet. Négy fő kockázatra hívja fel a figyelmünket, amivel nem árt tisztában lennünk, mielőtt feltöltjük a fotónkat az AI-eszközökbe.
Az arcunk egyből adattá válik – és ezek az adatok nagy utat járhatnak be
Tulajdonképpen, amikor feltöltünk egy fotót egy AI művészeti generátorba, akkor átadjuk a biometrikus adatainkat. Egyes mesterséges intelligencia-eszközök tárolják ezeket az adatokat, felhasználják jövőbeli modellek betanításához, vagy akár harmadik feleknek el is adhatják.
Ezekről mi felhasználók nem biztos, hogy tudomást szerzünk, hacsak nem olvassuk el az apró betűs részeket is. Vagyis a ChatGPT tárolja az adatainkat? A válasz egyértelműen igen.
Az OpenAI adatvédelmi szabályzata leszögezi, hogy kétféle adatot gyűjtenek: az általunk megadott információkat (személyes adatok, név, e-mail cím és a feltöltött fotók vagy képek), valamint az automatikusan gyűjtött információkat (eszközadatok, használati adatok, naplóadatok).
A valóság az, hogy egy „ártatlan” feltöltés, amellyel családtagjaink, barátaink portréit szórakozásból Ghibli-stílusú művészeti alkotásokká alakítjuk, azt jelentheti, hogy személyes adatokat táplálunk be olyan modellekbe, amelyek felhasználhatók az eredmények finomhangolására.
Hacsak nem tiltjuk le aktívan a ChatGPT adatgyűjtését, vagy nem kérjük adataink törlését a beállításokon keresztül, akkor azokat kifejezett hozzájárulás nélkül meg lehet őrizni és felhasználni.
Portréfotónk felhasználható hamisításokhoz is
Az arcunkról szóló adatok a feltöltés után sebezhetővé válik a visszaélésekkel szemben. Az AI-platformokon megosztott képeket lehet kiszivárogtatni, vagy hamisítványok, személyazonosság-lopás csalások vagy hamis tartalomban való megszemélyesítések létrehozatalára felhasználni.
Óvatlanul is átadhatjuk önmagunk digitális változatát, amelyet számtalan módon lehet manipulálni, olyan helyeken is amire nem számítanánk. Az egyik ilyen esetben egy felhasználó megtalálta a 2013-as privát orvosi fotóit a LAION-5B képkészletben – egy olyan adatkészletben, amelyet a mesterséges intelligencia eszközök, például a Stable Diffusion és a Google Imagen használnak – a Have I Been Trained oldalon.
A növekvő kockázat valós és riasztó. Ez újabb eszközt adhat a csalóknak a mesterséges intelligencia által generált mélyhamisítások kihasználására. A ChatGPT új, 4.0-s képgenerátorának elindítása óta az emberek hamis éttermi nyugták készítésére is elkezdték használni.
A márkákhoz kapcsolódó művészet szerzői jogi aknamezőre vihet minket
A mesterséges intelligencia által generált alkotások olyan ikonikus márkák stílusában, mint a Studio Ghibli, Disney, Pixar, Simpsons, ártalmatlan szórakozásnak tűnhetnek, de használatukkal akár véletlenül megsérthetjük a szerzői jogi törvényeket.
Ezek az önálló művészeti stílusok szellemi tulajdon védelem alatt állnak, és ezek túlzott másolása származékos alkotások létrehozásának tekinthető, amiből könnyen válhatnak perek. Sőt, egyes alkotók már meg is tették a megfelelő jogi lépéseket.
Három művész 2022. végén csoportos keresetet indított több mesterségesintelligencia-cég ellen, azt állítva, hogy képgenerátoraikat engedély nélkül képezték ki eredeti műveik felhasználására.
Mivel a technológia továbbra is gyorsabban fejlődik a törvényeknél, lépésekre van szükség az innováció ösztönzése és a művészek alkotói jogainak védelme közötti egyensúly megteremtésére.
Lehet, hogy több jogról mondunk le, mint gondolnánk?
Sok mesterséges intelligencia platform tág licencfeltételeket takar el az apró betűs részekben, vagy homályos nyelvezetet használ, széles körű engedélyeket adva magának a felhasználó által benyújtott tartalom reprodukálására, megváltoztatására, sőt kereskedelmi terjesztésére.
Ez azt jelenti, hogy a portréfotónk, vagy annak AI által generált változata, a marketingben, az adatkészletekben vagy a jövőbeni mesterséges intelligencia modell képzés részeként kerülhet ki.
Figyeljünk oda az olyan kulcsfontosságú, piros zászlós kifejezésekre, mint az „átruházható jogok”, „nem kizárólagos”, „jogdíjmentes”, „továbbengedélyezhető jogok” és „visszavonhatatlan licenc” – ezek a kifejezések biztosíthatják a platformok számára, hogy korlátlanul használhassák a fotóinkat, ahogy jónak látják, esetleg még az alkalmazás törlése után is.
„A ChatGPT 4o képgenerátorának bevezetése megmutatja, milyen erőssé vált a mesterséges intelligencia, mivel néhány kattintással reprodukálja az ikonikus művészi stílusokat. Ez a példátlan képesség azonban egyre nagyobb kockázattal jár – a kreativitás és a szerzői jogok megsértése közötti határvonalak egyre inkább elmosódnak, és a nem szándékos jogsértés kockázata tovább nőhet. Mivel egyre többen használják az AI-eszközöket, égető szükség van világosabb, átláthatóbb adatvédelmi szabályzatokra” – emeli ki az AI-szakértő.
