Az ökológiai élelmiszerek ma már nemcsak a hipszter kávézók és a biopiacok kiváltságai – egyre több fogyasztó keresi a tisztább, fenntarthatóbb élelmiszereket. Az EU ambiciózus terve: 2030-ra minden negyedik hektár kerüljön biogazdálkodás alá, és jelentősen fellendítenék az ökológiai akvakultúrát is.
Kutatók, gazdálkodók és szakpolitikai döntéshozók az Európai Unió Horizon programjának keretében és támogatásával most közösen keresik a megoldást, hogy az ökológiai forradalom ne csak papíron, hanem a szántóföldeken is megvalósuljon. A cél távolinak tűnik – és az odáig vezető út tele van kihívásokkal – hívja fel a figyelmet a Horizon magazinban a témával kapcsolatos cikk.
Az álom és a mai valóság: 25% helyett 11%
Az Európai Bizottság 2020-ban tette le az asztalra a nagyszabású tervet, de 2023-ra még csak a mezőgazdasági területek 11%-a állt át ökológiai művelésre.
Miért ilyen lassú a tempó? A válasz sokrétű: a gazdák szigorú előírásokkal, magas költségekkel és a piaci bizonytalansággal küzdenek.
Hogy a 25%-os célt ne csak papíron, hanem a földeken is megvalósítsák, 10 uniós ország és Svájc kutatói, gazdálkodói és döntéshozói fogtak össze. Az OrganicTargets4EU nevű projekt 2022 és 2026 között dolgozik azon, hogy:
• azonosítsa a legnagyobb akadályokat,
• tesztelje a helyben működő megoldásokat,
• és olyan szakpolitikai javaslatokat készítsen, amelyek valóban segítik a gazdákat.
Bizalom nélkül nincs átállás
„A gazdáknak okot kell találniuk, hogy egyáltalán fontolóra vegyék a biotermesztést, aztán bizalomra van szükségük, hogy ez működőképes is lesz” – magyarázza Dr. Nicolas Lampkin, a német Thünen Intézet szakértője.
Ez a bizalom három pilléren nyugszik:
Támogató politika – stabil szabályozás és pénzügyi ösztönzők
Megbízható piac – biztos kereslet a terményekre
Hozzáférhető tudás – tanácsadás, képzések, jó gyakorlatok
Ahol ezek adottak – például Görögországban és Portugáliában –, ott egyre több gazda vállalkozik a váltásra.
A gazdák mindennapi dilemmái
Az átállás nem csak papírmunka: több kézi munkát, új gépeket és rengeteg tanulást igényel. Sokan félnek attól, hogy nem találnak vevőt a bioterményeikre, vagy hogy a kereslet hirtelen visszaesik. Erős helyi hálózatok és személyre szabott tanácsadás nélkül sok gazda egyszerűen nem érzi magát felkészültnek.
Az OrganicTargets4EU nemcsak elméletben dolgozik. Nyolc országban – köztük Magyarországon is – kis létszámú, helyi nyelvű workshopok zajlanak, ahol a gazdák megoszthatják a tapasztalataikat, és tesztelhetik a működő megoldásokat. Ausztriában és Portugáliában – ahol már elérték a 25%-os arányt – a kutatók azt vizsgálják, hogyan lehetne a sikereket más országokban is megismételni.
Fókuszban az ökológiai akvakultúra – négy forgatókönyv a jövőre
Az EU célja, hogy 2030-ra jelentősen növelje az ökológiai haltenyésztést is, a növekedés azonban az utóbbi években lelassult.
A kutatók ezért feltárták a fő akadályokat – költségek, bürokrácia, ösztönzők hiánya – és új ellátási lánc-forgatókönyveket dolgoztak ki, hogy újra lendületet kapjon a szektor.
A kutatócsoport négy lehetséges utat vázolt fel:
• környezetvédelmi politikák erősítése,
• piaci kereslet növelése,
• gazdák és fogyasztók alulról jövő kezdeményezései,
• vagy ezek kombinációja.
2025 végére a javaslatokat az Európai Bizottság elé terjesztik – és ezek formálhatják az ökológiai gazdálkodás jövőjét.
Mi várható 2030-ra?
Lampkin szerint reálisabb, hogy 2030-ra 16-18%-ra nő a biogazdálkodás aránya, de hangsúlyozza: már most elindult egy fontos változás, amely hosszú távon megerősíti az ágazatot.
Az EU által finanszírozott projekt egy tudásmegosztó, innovatív és együttműködő ökológiai mezőgazdasági szektor alapjait rakja le. És ez talán még fontosabb, mint a számok.
