Kezdettől sok problémát hoztak magukkal a kilencvenes évek vége óta létező szolgáltatások, amik előfizetők sokaságának jelentettek sokkoló telefonszámlákat. A piaci helyzet azóta inkább csak átalakult, mint látványosan javult volna. Értesüléseink szerint még a végleges kivezetésük is felmerült.
Sokatmondó az a történelmi áttekintés, amit a hírközlési hatóság(NMHH) hozott nyilvánosságra, a kezdetben „prémiumszolgáltatás” néven indult, de ma már csak „emelt díjas szolgáltatásként” emlegetett 90-es és 91-es kezdetű, valamint a 16-tal kezdődő öt- és hatszámjegyű telefonszámok és a mögöttes tartalomszolgáltatás kapcsán.
Az emelt díjas konstrukció lényegében olyan szolgáltatást jelent, ami egyaránt magába foglalja a hívás díját és a kapott tartalomszolgáltatás árát is. Az emelt díjas számok 2013-ban voltak a legnépszerűbbek, amikor megjelentek a 16-tal kezdődő, rövid kódokon elérhetővé tett emelt díjas szolgáltatások. Ekkortól már megkülönböztették a díjkorlátos, a díjkorlát-mentes és a felnőtt szolgáltatásokat is.
A panaszok zöme a díjazással kapcsolatos
Az emelt díjas szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszok megjelenésük óta megfigyelhetők, és általában a díjazással függnek össze. A jellemző típusok: „a nem én hívtam”, „nem hívtam annyiszor” és a „nem annyi ideig beszéltünk” , illetve „a nem tudtam és nem tájékoztattak arról, hogy ez a hívás emelt díjas hívás”.
A kezdeti időkben megjelent jogos előfizetői panaszok a 90-es évektől a 2010-es évek közepéig a helyhez kötött analóg előfizetői hálózatokat érintő jogosulatlan hozzáférésből eredtek. Az ilyen típusú visszaélések lehetőségét csak a technológiai fejlődés tudta kiszorítani – áll a hatóság közleményében.
Aztán kezdtek elterjedni a rövid szöveges üzeneteken(SMS) alapuló emelt díjas szolgáltatások. A tartalomszolgáltatók ezeket a díjköteles üzeneteket heti vagy napi rendszerességgel küldték ki, előzetes, akár gyanútlan regisztráció alapján.
Ezek nyomán jelentős mennyiségű előfizetői kifogás érkezett, ezért a hatóság 2012-ben rendeletben szabályozta a fogadott emelt díjas SMS-eknek az alapértelmezett letiltását, továbbá minden emelt díjas korlátozásnak kizárólag az előfizető személyének az ellenőrzése utáni feloldhatóságát. Ennek nyomán látványosan csökkentek is az ilyen jellegű előfizetői panaszok.
Az okostelefonok és a felugró ablakok
A kategórián belüli következő fogyasztói problémával 2017-ben szembesültek a szakemberek. Ekkor már tömegesen jelentek meg az okostelefonok, amelyek magukkal hozták az úgynevezett „felugró ablakokkal ” való visszaélés lehetőségét.
Az ily módon előkerülő reklámok alkalmasak voltak arra, hogy egyetlen kattintással, illetve gombnyomással elinduljon egy folyamat, amelynek végén a gyanútlan telefonhasználó olyan emelt díjas szolgáltatás előfizetője lett, amire nem is akart feliratkozni.
A felugró ablakú fizetős reklámok a 90-647047 és a 90-647725 emelt díjas díjkorlát-mentes számokon, valamint a 16036, a 16056 és a 161155 emelt díjas rövid számokon voltak megfigyelhetők.
Az átverés lényege, hogy ezeknél a hívásoknál sem például a vírusfenyegetettséget jelző, arra mentesítést ajánló szolgáltatás valóságtartalma, sem a ténylegesen nyújtott kártevő eltávolító szolgáltatás nem volt valós, hanem azok kizárólag az emelt díjas fogadott SMS-szolgáltatás megrendelésére irányultak.
Rendőrségi eljárás és kártalanítás
Az ügyekben rendőrségi és hatósági eljárás egyaránt indult, utóbbi fellépett az érintettek kártalanítása érdekében. A vizsgálat során a hatóság mindhárom mobilszolgáltatónál azt állapította meg, hogy az emelt díjas szolgáltatásokra szerződő számhasználókkal kötött megállapodásokból hiányoztak az adott jogszabályban rögzített kötelező elemek.
A kártalanítás 2019-ben zárult le. A mobilszolgáltatók kötelezettséget vállaltak a károsult előfizetők teljes körének feltárására és kártalanítására. Ennek a hatóság által ki nem kényszeríthető kártalanításnak az együttes összege a három mobiltelefon-szolgáltatónál elérte a nettó 350 millió forintot.
Az ezzel a típusú visszaéléssel érintett, emelt díjas számokra kiszámlázott, és az előfizetők által befizetett díjak teljes mértékű visszatérítése pedig már megközelítette a félmilliárd forintot.
Jönnek az „IVR-nyereményjátékok”
Két évvel később újabb eljárást kellett indítania a szakhatóságnak, ezúttal a 4Voice Kft.-vel szemben, mivel az annak honlapján közzétett emelt díjas konstrukció nyilvántartása nem tette egyértelművé az általuk kínált szolgáltatás pontos beazonosítását.
A 90-900 956 emelt díjas számon elérhető szolgáltatás részletes vizsgálata során derült ki, hogy azon olyan Interactive Voice Response (IVR) kvízjáték keretében folytatott nyereményjáték-akciókat szerveztek, amelyek közismert kereskedelmi egység (Spar) és távközlési szolgáltatók (Telekom, Telenor) nevével visszaélve tájékoztattak arról, hogy tárgynyereményben részesültünk.
A nyeremény átvételéhez fel kellett hívni a fenti számot és válaszolni kellett a kérdésekre. Ez akár 10 percig is eltarthatott, percenként ezer forintba kerülő tarifa mellett. Hasonló visszaélésszerű azonosítóhasználatot észleltek idén februárban két olyan „IVR-nyereményjáték”-ra használt emelt díjas szám esetében, amelyeknek az aktuális szolgáltatója ugyancsak a 4Voice Kft., a számhasználó viszont egy másik cég a Calgo Kft.
A hatóság kötelezte a 4Voice Kft.-t a beszedett díjak visszatérítésére, és jogsértő tevékenységének a honlapján való közzétételére. A cég fellebbezése miatt a döntés még nem végleges.
A piac jelentős átalakulásban, de az alapprobléma maradt
Az emelt díjas szolgáltatásokban az utóbbi időben jelentős piaci változások következtek be, amelyek úgy tűnik, még bonyolultabbá teszik a helyzetet. Jó hír, hogy a mobilszolgáltatók kivezették az SMS-alapú emelt díjas szolgáltatásaikat, és az emelt díjas rövid számok használata is megszűnt.
Ennek azonban az a közvetett következménye, hogy a vitatott szolgáltatásoknál ma már olyan távközlési szolgáltatók rendelkeznek az emelt díjas számok felett, amelyek a tartalomszolgáltatásaikkal nem is a saját, hanem más szolgáltatók előfizetőit célozzák meg.
Ez a helyzet még az eddigieknél is körülményesebbé teszi az előfizetők érdekeinek védelmét és esetleges kártalanításukat is. Így nem véletlen, hogy iparági körökben már az emelt díjas szolgáltatok végleges megszüntetésének az igénye is felmerült.
