Az utóbbi három évtizedben hatalmas fejlődésben van a digitális környezetünk. Ennek egyik meggyőző bizonyítéka a weboldalak milliárdos száma és az okostelefont használók látványos felfutása.
A világháló(www) már 1,88 milliárd webhelynek ad otthont, és ez a szám folyamatosan növekszik – olvasható a TradingPlatforms.com beszámolójában. (Ez kicsit olyan, mintha a Föld lakossága közel egynegyedének lenne fejenként egy weboldala.)
Ez az ugrásszerű terjeszkedés alapvetően átalakította a kommunikációs módszereinket, üzleti gyakorlatunkat, és szó szerint forradalmasította az információhoz való hozzáférésünket.
Így indult az információs szupersztráda
Az internetnek egy amerikai kormányzati kutatási projekt adta meg a kezdőlökést, a 60-as évek végén. Az ARPANET az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma által finanszírozott kutatási projekt volt.
A célja egy olyan kommunikációs hálózat kifejlesztése volt, amely képes ellenállni egy nukleáris támadásnak. Ez azonban valami sokkal átfogóbb dologgá fejlődött. A program a csomagkapcsolt technológia bevezetésével megalapozta a modern internetet.
A világháló berobbanása azon is lemérhető, hogy az egykor még tulajdonnévként kezelt Internet, mára a legtöbb nyelvben átment köznévvé, így már kisbetűvel írjuk. A nyelvek egy részében, beleértve az angolt, így is, úgy is írják.
Az első weboldalt, az „info.cern.ch”-t Tim Berners-Lee hozta létre 1991-ben a CERN-ben, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben. Ez egy alap HTML-oldal volt , amely a World Wide Web projekttel kapcsolatos információkat tartalmazta. Ez volt állítólag az a mérföldkő, amely a ma ismert internet megszületését jelentette.
Az elmúlt 30 évben az internet exponenciális növekedése tapasztalható. Míg 1993-ra még csupán 130 webhely létezett, a 90-es években és a 2000-es évek elején szó szerint berobbant. Ebben szerepe volt a személyi számítógépek térnyerésének is.
Internetes jövő a Web 3.0 korszakában
A Web 3.0 ma még inkább egy koncepció a technológia és az internet területén. Célja egy személyre szabhatóbb és felhasználóközpontúbb internetes élmény megteremtése. A Web 3.0 szorosan összekapcsolódik a decentralizált és biztonságos főkönyvi rendszerrel, a blokklánc technológiával.
A blokkláncok hasznosak a decentralizált szoftveralkalmazások az úgynevezett DAppok fejlesztésében, amelyek futtatásához nincs szükség központi szerverekre, képesek elosztott hálózatokon futni.
A Web 3.0 koncepció a decentralizációval csökkenteni kívánja a hatósági hatalmat és ellenőrzést az internet felett, ezáltal védeni a felhasználók magánéletét is. A Web 3-ra való teljes átállás azonban egyelőre bonyolultnak tűnik a technikai, társadalmi és szabályozási kihívások miatt.
Sokaknak van már okostelefonjuk, de nem használják ki a bennük rejlő tudást
A világháló később indult mobilos oldalán még gyorsabb ütemű a fejlődés, ezt támasztják alá a mobiliparágat képviselő globális szövetség, a GSMA legfrissebb mobilinternetes összesítésének (State of Mobile Internet Connectivity Report) a megállapításai.
A jelentés megállapítja többek között, hogy a világ 8 milliárd főre tehető népességének már az 57%-használ mobilinternetet, és a világ lakosságának több mint fele (54%) – mintegy 4,3 milliárd ember – rendelkezik okostelefonnal.
A képlet azonban nem ilyen egyszerű, utóbbiak egy része ugyanis nem mobilnetezik,csak alapvető szolgáltatásokat(hanghívás, SMS) használ,. A jelenleg mobilinternetező 4,6 milliárd ember közül ténylegesen 4 milliárdan rendelkeznek okostelefonnal, a fennmaradó 600 ezer még hagyományos mobillal netezik.
A 4G és 5G hálózatok globális terjeszkedése nyitotta meg az utat a mobil szélessávú okostelefon-tulajdonosok több mint kétharmada (69%) számára, 17 százalékuk ezt már 5G-képes eszközön teszi.
Sokat változott az internetsebesség is, a régiók mindegyikében most először az átlagos letöltési sebesség legalább 10 Mbps, míg a globális átlagos letöltési sebesség 27 Mbps-ról 34 Mbps-ra nőtt.
Térségek, ahol a tudáshiány, vagy a technológia megfizethetősége az akadály
A világ azonban mint annyi minden másban, ebben is nagyon megosztott, a kommunikációban fejlett piacok közé már nemcsak Észak-Amerika és Európa, hanem Kelet-Ázsia és a Csendes-óceáni térség is sorolható .
Eközben a szub-szaharai Afrikában a mobilinternet elérésére használt okostelefonok 69%-a, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában pedig 33%-a még mindig csak 3G-képes, ahol így még a 2G és 3G hálózatok továbbra is fontos lefedettségi forrást jelentenek a felhasználók milliói számára.
A jelentés rámutat, hogy a mobil szélessávú hálózattal lefedett területen élők, de mobilinternetet nem használók kétharmada azért nem rendelkezik mobiltelefonnal, mert nem tudja azt megfizetni.
Többen vannak olyanok is, akiknek van ugyan okostelefonjuk, de hiányzik hozzá a digitális tudásuk, vagy maga az írástudás. Akadály jelentenek a biztonsági aggályok, az eszközök vagy szolgáltatások hozzáférhetősége, valamint a tartalmak helyi nyelveken való elérhetősége.
Pedig a mobilinternet-kapcsolat jelentős társadalmi és gazdasági előnyökkel jár mind az egyének, mind a társadalom számára, hozzájárulva a jólét javításához és pozitívan befolyásolva a GDP-t – állapítja meg a jelentés.
