Nagyot zuhant a magyarországi vállalatok innovációs aktivitása, megtorpant a digitalizáció, és csökken a mesterséges intelligencia(AI) iránti lelkesedés – állapítja meg egy friss hazai elemzés.
A vállalkozások rendkívül óvatosak és spórolósak, egyre kevesebb erőforrást fordítanak új termékek, szolgáltatások és digitális megoldások fejlesztésére, ami a szakértők szerint hosszabb távon versenyképességi kihívásokat jelenthet.
Mélypontra estek a végigvitt innovációk
A K&H 2024 második féléves innovációs index kutatása szerint a megvalósult innovációk az év második felében jelentősen visszaestek. A korábbi évek folyamatos növekedése után egyértelmű a lassulás, ami főként a kis- és középvállalkozásokra jellemző.
A legnagyobb a visszaesés a digitális fejlesztésekben: kevesebb cég hajtott végre jelentősebb informatikai fejlesztéseket, beleértve a szoftvervásárlást, automatizációs projekteket vagy big data alapú elemzéseket.
Az elemzés szerint minden iparágban és minden régióban drasztikusan csökkent a megvalósult innovációk száma, kétszámjegyű csökkenés következett be az iparban és a kereskedelemben is. Ennek következtében a megvalósult innovációkat mérő alindex a tavaly első félévi 37 pontos csúcsról 10 százalékpontot zuhanva az index mérésének valaha volt mélypontjára zuhant.
A vállalatok csupán 6 százaléka rendelkezik valódi innovációs stratégiával, ami az eddig mért legalacsonyabb arány, és az elmúlt két félév során tovább csökkent. Ez azt mutatja, hogy sok cég inkább eseti döntések alapján innovál, mintsem hosszú távú kilátások alapján.
A visszaesés okai összetettebbek a gondoltnál
Az innováció, digitalizáció, mesterséges intelligencia használatának visszaesésért részben a borús gazdasági környezet okolható: a megkérdezett cégek kétharmada szerint a gazdasági helyzet negatív hatással lesz az innovációikra.
„Sok vállalat a jelenlegi működés stabilizálására, a költségcsökkentésre és a piaci bizonytalanság kezelésére fókuszál, háttérbe szorítva az új fejlesztéseket. Tízből hat cég úgy véli, hogy a korábbi innovációik elégségesek a számukra.
Nem segít a helyzeten a forráshiány és a támogatások hiánya sem. Akkor mi hajtja az innovációt? A válasz: a jelentősen erősödő jogszabályi előírások szerepe, a termékek és szolgáltatások minőségének javítása szintén komoly hatással bír az innovációra, miközben a terjeszkedés és a jobb ügyfélkiszolgálás szerepe szinte megszűnt” – mutat rá az összefüggésekre Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.
Mi fontosabb ma a digitalizációnál?
A digitális átalakulást a megkérdezett cégek több mint háromnegyede vagy egyáltalán nem tartja fontosnak (48%), vagy még ha foglalkoznak is vele, közben más feladatokat fontosabbnak tartanak (30%).
Ez a mérések 2021-es kezdete óta soha nem ért el ilyen magas értéket. Ezzel párhuzamosan rekordalacsony lett azon vállalatok aránya, ahol a digitális transzformáció nagyon fontos (19%) vagy egyenesen a legfontosabb (3%).
Zuhant a korábbi fejlesztések aránya, az egy évvel azelőtt mért 50 százalékhoz képest már csak a vállalatok harmada (35%) hajtott végre digitális fejlesztéseket az elmúlt két évben, és az egy évvel ezelőtti szint közelébe (13%) esett vissza az AI alkalmazásának aránya is.
Az elmúlt két évben mért 60 százalék fölötti értékhez képest kétszámjegyű csökkenés után a tavalyi év második felében már csak minden második cég (54%) használt rendszeresen számítógépet a munkájához.
De nemcsak az eszközhasználatban figyelhető meg a digitalizáció megtorpanása, hanem az internethasználat és az informatikai képzésekben való részvétel visszaesésében is.
Jóval aggasztóbb azonban az az adat, hogy az eddigi legalacsonyabb szintre (12%) esett az informatikai képzésben részesülő alkalmazottak aránya is, és ezzel párhuzamosan pedig jelentősen nőtt azon cégek aránya, amelyeknél az elmúlt két évben egyáltalán nem volt informatikai képzés.
Soha nem volt ilyen magas azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek saját döntéshozatali mechanizmusukat óvatosként jellemezték (87%), és szintén soha nem volt ilyen arányú azoknak a cégeknek az aránya, amelyek magukat nem tartják innovátornak (38%) vagy egyenesen lemaradónak gondolják a cégüket (6%).
Az innováció háttérbe szorulását mutatja az is, hogy soha ilyen sok cég nem fektetett ilyen keveset újtásokba: 17 százalék egyáltalán nem, míg további 26 százalék legfeljebb árbevétele ötvened részét fordította innovációra. Ennek nyomán mélypontra zuhant a vállalatok innovációra fordított beruházási mutatója: a csupán 6 százalékuk invesztál újításokba.
Big data helyett marad a small data, kihűlőben az AI-láz
Nem kedvezőek az eredmények a big data használatában sem: az okoseszközökből, szenzorokból származó adatok elemzését a vállalatok ötöde végzi csupán – ennél alacsonyabb több mint két éve volt ez a mutató.
Hiába duplázódott meg a mobil eszközökből származó geolokációs adatokat használó és elemző cégek aránya (8%), ennek ellenére sem éri el a 2021-es, 10 százalék feletti szintet.
Másfél év alatt a felére, 25 százalékra zsugorodott azon cégek aránya, amelyek igénybe vennék az AI-t valamilyen területen. Mindenhol visszaesés tapasztalható: a beszédfelismerés, gépi fordítás vagy a chatbotok használata visszaesett az egy évvel ezelőtti szintre (6%).
Rekordmélységbe zuhant a kockázatelemzés és csalásfelismerés esetén alkalmazott AI aránya is (2%), az előrejelzést, optimalizálást és döntéshozatalt gépi tanulási algoritmusok segítségével használó vállalatok aránya pedig lényegében a mérhetetlen szintre esett, ahogy az önvezérlő gépeket alkalmazó cégek aránya is (1-1%).
Aggasztó, hogy a 2023-as, két év alatt dinamikus felfutással elért 38 százalékos mértékről mostanra 4 százalékra zuhant a személyre szabott ajánlatok kidolgozásához mesterséges intelligenciát használó vállalatok aránya.
Ahol még mérhető maradt a céges AI-aktivitás az a szövegek feldolgozása, a fordítás és a marketing, bár ez utóbbiban is felére esett az ebben érdekelt vállalkozások aránya (8%).
