A mezőgazdaságnak nem több lóerőre, hanem több IQ-ra van szüksége – ezzel a felütéssel hívta fel a figyelmet a technológiai innovációknak és a tudásnak a hazai agráriumban is egyre fontosabbá váló szerepére Harsányi Zsolt. Az Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetője egy újabb beruházásuk bemutatóján beszélt a cégcsoport digitalizációs stratégiájáról, amiben központi szerepe marad a munkavállalónak.
Az 1991-ben alapított AXIÁL Kft. manapság a hazai mezőgazdaságigép-kereskedelem egyik meghatározó szereplője Magyarországon. A klasszikus „garázscégként” alakult és mára cégcsoporttá vált társaság profilja már nemcsak a mezőgazdasági-, hanem az építőipari- és anyagmozgatógépek, valamint az ezekhez használható munkagépek, eszközök, sőt újabban a használt gépek értékesítésére is kiterjed.
A bajai székhelyű családi vállalkozás jelenleg 19 hazai telephellyel és mintegy 900 alkalmazottal rendelkezik. A cégcsoport része a 2001-ben alakult MANAX Kft, valamint a 2007-ben alapított finanszírozó leányvállalat az Axiál Financial Services Kft. is.
A társaság a kereskedelmi tevékenysége mellett olyan értéknövelt szolgáltatásokat is nyújt, mint a gépek szervizelése, gépbérleti-, finanszírozási-, valamint precíziós gazdálkodási megoldások. A vállalat működése már túlnyúlik a határon, leányvállalatai vannak, Szlovákiában a HRIADEL, Romániában pedig a MUNAX cég révén.
Merre tartson a jövő gépgyártása?
Az ügyvezető beszélt a növénytermesztési, növényvédelmi technológiák fejlődéséről, ahol egyre több olyan új technológia jelenik meg, amivel nem lesz szükség a talapforgatásra, és egyre kevesebb növényvédőszerre.
Jönnek az önvezető traktorok, ezeknek a gépeknek az automatizációjában ma már a támogatott önvezetésnél tartunk, az állattartó telepeken is, főként a tehenészetekben megjelent a robotizáció.
A jövő gépgyártásának a folyamatos digitalizáció mellett a termelés lokalizálása felé kell tartania, az elmúlt években tapasztalt alkatrész ellátási zavarok, valamint az egyéni igények jobb kiszolgálása miatt is. Jelenleg az USA-ban szabványosított berendezések iránti van nagy igény, kivéve a dróntechnológiát. Harsányi Zsolt szerint ugyanis a drónokra még nincs felkészülve a hazai agrárium , pedig fontos eszköze lehetne a növényvédelemnek is.
A tulajdonos-ügyvezető hosszasan beszélt a cégcsoporton belüli digitalizációról is, ami már a munkafolyamatok zömét fedi le. A termékek beazonosítását kezdték a vonalkóddal, majd jött a QR-kódos rendszer, de már használják az NFC-technológiát is.
A leltározás is digitális alapon működik, akár telefonon is kapcsolódva a jelenlegi SAP rendszerhez. A szervizelések során a szakemberek már laptoppal és e-munkalappal dolgoznak, minden szervizautó wifi-routerrel felszerelt.
Áttértek az e-számlázásra a digitális számlát befogadó partnereik száma megközelíti a 3 ezret, idén mintegy 75 ezer e-számlát állítottak ki nekik. Az árukísérő dokumentumokban is megszűnt a papíralapúság, amivel kiváltható volt a napi 4-500 oldalas ehhez kapcsolódó nyomtatás. A szerződéseiket is digitálisan tartják nyilván, legyenek azok beszerzési, tanulmányi, vagy átalánydíjas szerződések.
A bérgépek kiadásához- és visszavételéhez használt applikáció tárolja a képeket, adatokat a gépekről. Digitalizáltak a szállítási megállapodások, a telephelyek, ügyfelek és a partnerek közti kommunikációt segíti a videókonferencia-rendszerük, az oktatást pedig egy e-learning rendszer támogatja.
Mezőgazdasági gépek a precíziós gazdálkodáshoz
Az ügyvezető szerint a modern precíziós eszközpark kialakítására részben a pályázati lehetőségeknek köszönhetően komoly érdeklődés mutatkozik Magyarországon. Ehhez kapcsolódnak szolgáltatások is, amelyekben üzletet lát a csoport.
Ezen a területen a komplexebb, kiszervezett feladatok kerülnek előtérbe, pedig az egyik legalapvetőbb, nélkülözhetetlen szolgáltatás a gépek által használt korrekciós jel. A helyspecifikus gazdálkodás alapja a pontos helymeghatározás. A legkorszerűbb erőgépekhez és munkagépekhez szükség van egy pontos, mindig és mindenhol elérhető műholdas jelszolgáltatásra.
Ezekre építette ki 2021-ben a cég mAXI-NET 2.0 korrekciós jelszolgáltatását, amely országos lefedettségű és a legújabb technológiák egész sorát használja. Egyebek mellett 4GNSS alapú, vagyis nemcsak a GPS és GLONASS de a Galielo és BeiDou műholdas helymeghatározó rendszer holdjairól származó információkat is tartalmazza.
Van benne úgynevezett VRS funkció, ami virtuális bázisállomásokat használ, azaz a felhasználó nem egy adott bázisállomáshoz kapcsolódik, hanem a háttérben működő szerver egy virtuális bázisállomást generál a munkavégzés helyszínének a közelébe.
Automatizálták az alkatrészek bajai logisztikai központját
A közelmúltban a digitalizáció, automatizáció jegyében két lépcsőben újult meg a csoport bajai alkatrész logisztikai központja is. A tavalyi második ütemet az is indokolta, hogy a gépek egyre nagyobbak és bonyolultabbak lettek, egyre gyakoribbá vált a típusváltás.
A kétlépcsős bővítés aktuális eredménye egy 8500 négyzetméteres logisztikai központ, amiben megtalálható egy új 48×48 méteres alapterületű, 14 méter hasznos belmagasságú csarnok is. ez utóbbi egy 38 ezer doboz tárolására alkalmas Schäfer Miniload rendszerű automata kisalkatrészraktárt foglal magában, melyet egy PR600-as raklapos KDR görgős átfolyós rendszer követ – ez utóbbi a műanyag ládák egyirányú, görgőkön áramló tárolására szolgál négy szinten és 24 oszlopban.
A raktár bővülésével egyre többféle, alkatrészekhez kapcsolódó szolgáltatás is elindult, mint például a hidraulikatömlő-gyártás, bálázókés-élezés, Kränzle magasnyomású mosók szakszervize vagy a kardántengely-felújítás.
Az új épületrészben található még egy induktív vezetésű, 1800 mm szélességű munkafolyosóval rendelkező raklapos magasraktár, ahol egy PR600 típusú raklapos állványrendszer van, 5500 raklaphellyel. A raktárfejlesztések együttesen kétmilliárd forintból valósultak, ehhez egymilliárd forint állami támogatásban részesült a cég.
Mobilszerviz-műhely létesült a bajai telephelyen is
A most decemberben átadott létesítmény a régió mobilszervizesei számára épült, a munkakörnyezet komfortosabbá tétele, valamint az ügyfelek minőségi és gyors kiszolgálása céljából.
Az új műhely 830 négyzetméteren fogadja a gépeket és összesen 12 db ipari kapu fogja biztosítja azok ki- és beállását. A nehéz javítási munkákat híddaru segíti és akár 5 tonnát is felemel 6 méter magasságig. Az épület teljes területe 1060 négyzetméter a kézianyagraktárral együtt.
Az épületről elmondható, hogy a korábban készült műhelyekhez képest ez szélesebb, amelyre ugyancsak a gépek növekvő mérete miatt van szükség. „Míg 2001-ben a CLAAS gépek forgalmazásának kezdetekor az átlagos vágóasztal-szélesség 5 méter 50 cm volt, most már van olyan vágóasztal, amely 12 méter 30 cm.” – mondta Harsányi Zsolt.
A digitalizáció folytatódik, az ezzel kapcsolatos kérdésünkre, az eddigi és a jövőbeni beruházások mekkora befektetést igényeltek-igényelnek a tulajdonosoktól Harsányi Zsolt a nehezen számszerűsíthető „sokat” válaszolta.
A lóerők helyett jöjjenek az IQ-k
A családi vállalkozás a munkaerőben is családiasan gondolkodik, fontos számukra a dolgozók megtartása, amihez megfelelő munkakörülményeket teremtenek. A társaság emellett a jövő generációinak a középiskolásoknak és az egyetemistáknak az oktatását is támogatja, anyagilag és szakmailag egyaránt. A cégnél időről-időre fogadnak szakmai gyakorlatra diákokat, részt vállalnak a az iskolákban dolgozó szaktanárok képzésében, az eszközök biztosításában.
Harsányi Zsolt ennek kapcsán külön kihangsúlyozta a tanulás fontosságát, és mint mondta az sem gond a számukra, ha a végzett fiatalok nem náluk, hanem a gazdáknál helyezkednek el, mert ezáltal nekik is könnyebb lesz a dolguk, mivel a vevői oldalon is megteremtődik a kellő szakmai tudás a gépek, rendszerek kezeléséhez, irányításához.
