Egy év alatt mintegy kétmilliárd euróval költöttek többet az Európai Unió tagországaiban a háztartások kommunikációra, ami 2019-ben összesítve megközelítette a 175 milliárd eurót. Uniós átlagban összkiadásaik 2,4 százalékát fordítják a háztartások telefon- és faxkészülékekre, postai és telefonszolgáltatásokra.
A kommunikációs kiadások tavaly az uniós szintű GDP 1,3 százalékát adták – derül ki az Eurostat legfrissebb jelentéséből. A háztartások tagállamonként igen eltérő mértékben költenek kommunikációra.
A tavaly erre fordított összegek arányaiban a bolgár háztartásokat terhelték a legjobban, ott az összkiadás 4,7 százaléka ment el telefonálásra és postai szolgáltatásokra, míg a legkevesebbet költöttek ilyen célokra Luxembourgban(1,3%).
Az átlagnál jóval többet fordítottak kommunikációra még Horvátországban(4,0%), Görögországban(3,9%) és Romániában(3,4%). Magyarországon is uniós átlag feletti volt a háztartások kommunikációra fordított költése, elérte a 3,0 százalékot, ami viszont az egy évvel korábbinál(3,1%) valamivel kevesebb lett.
A skála másik végén Luxembourg mellett még Dánia és Ausztria állt, mindkét utóbbi tagállamban a háztartások kommunikációs kiadásai az összbüdzsé 1,9 százalékára rúgtak.
A felmérés azt is megvizsgálta, hogyan változtak ezek a kiadások tíz éves időtávban. Uniós szinten 2009-ben a költési átlag még 3,0 százalék volt, vagyis tíz év alatt 0,6 százalékponttal lett kisebb a háztartások kommunikációs célú költése.
Ami az egyes tagországokat illeti, az eltelt egy évtized alatt Észtországban esett vissza a legnagyobb mértékben a háztartások telefon- és postaköltsége, 4 százalékról 2,3 százalékra. A balti államot Hollandia követte 1,1 százalékpontos, Franciaország 1,0 százalékpontos, Írország és Lengyelország pedig egyaránt 0,9 százalékpontos csökkenéssel.
A legnagyobb kiadásnövekedés pedig Romániában következett be, ahol 2009-ban az ottani háztartások kommunikációra fordított költése a teljes büdzsé 2,3 százalékát érte le, 2019-ben pedig már a 3,4 százalékát. Mellette még Horvátországban és Svédországban nőtt az ilyen célú kiadások részaránya, előbbiben 0,3, utóbbiban 0,2 százalékponttal.
