Várhatóan augusztus végén a Google azt tervezi, hogy a „linkrövidítő” technológiájával létrehozott egy évtizednyi online linket mind megsemmisíti.
A weboldalak, a közösségi média használói és a digitális könyvek szerzői eddig használhatták a „goo.gl” formátumot a weboldalak linkjeinek lerövidítésére, ezeket a digitális óriás számítógépein tároltak eddig.
A Google szerint viszont az emberek már nem nagyon használják a linkrövidítőket, ami nagy részben igaz is. A keresőóriásnak viszont nem kellett volna megbénítania az interneten szétszórt, évek óta létező linkeket – olvasható a The Washington Postban.
Google azóta állítólag némileg visszalépett a tervétől, amely a Common Crawl Foundation elnevezésű webinformációs szervezet szerint akár 10 millió linket is érinthet.
A cikk írója példaként egy az önvezető autókról szóló kutatási tanulmányt hozza fel, ami több mint 30 Google rövid linket tartalmaz online adatforrásokra hivatkozva. Hamarosan ezekre a linkekre kattintva nem juthatunk el sehova, ami a tanulmányt kevésbé hasznossá teszi.
A webes hivatkozások és weboldalak amúgy is folyamatosan tűnnek el. A Google tervezett több millió linkjének egyszerre végrehajtandó törlése viszont jól mutatja, hogy milyen kockázatokat rejt, ha a személyes és közösségi digitális történeteinket a Big Tech kezébe adjuk – mutat rá az írás szerzője.
A Google, az Apple, a Meta és más óriások évekig tárolhatják a számunkra fontos fényképeket, e-maileket és bejegyzéseket, amelyek az internetkorszak de facto archívumai. Ezáltal viszont az emlékeink és digitális történelmünk az ő szeszélyeiknek van kitéve.
Miért vált nagy divattá a rövid link?
A 2000-es években az olyan linkrövidítők, mint a TinyURL és a Bitly, rövid időn belül az internet sztárjai lettek, mivel lehetővé tették, hogy egy hosszú webcímet így alakítsunk át… https://www.washingtonpost.com/newsletters/the-tech-friend/ … egy csonka linkké, mint például: wapo.st/thetechfriend.
Ha egy linket online vagy nyomtatott könyvben akartunk megosztani, a rövid változatok könnyebben olvashatóak voltak, és kevesebb betűt foglaltak el az olyan oldalakon, mint például a Twitter, a korábban létező helyszűke miatt.
A rövid linkeket arra is fel lehetett használni, hogy nyomon kövessék az összes kattintást a weboldalra, vagy akár rosszindulatú weboldalak álcázására is.
A Google 2009-ben indította el saját linkrövidítőjét, amely futótűzként terjedt. A létrehozott rövid linkek így néztek ki: goo.gl/Pp01oy. Kilenc évvel később viszont a Google már nem engedte, hogy az emberek új goo.gl linkeket hozzanak létre.
Akkor még azt az ígéretet tette, hogy a már meglévőkhöz nem kíván nyúlni. Tavaly azonban a Google mégis úgy döntött, hogy kikapcsolja a már meglévő rövid linkeket.
Legutóbb a cég azt jelezte, hogy megkíméli azoknak a rövid linkeknek egy töredékét, amelyekre tavaly év végétől kezdve kattintottak, de a többi megszűnik.
A halott linkek nem csak kellemetlenek, hiszen az információkhoz való hozzáférést is megnehezíthetik. A Harvard Law Review már egy évtizeddel ezelőtt megállapította, hogy a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság 1996. óta kiadott véleményeiben szereplő linkek fele már nem működött az eredeti szándéknak megfelelően.
(A Google rövid linkjeit az Internet Archive-ban, a web nonprofit könyvtári archívumában fedezhetjük fel.)
Versenyfutás az archiválásért, van ami végleg elveszhet
Michael L. Nelson, az Old Dominion Egyetem digitális archiválója és informatika professzora elfogadta a Google azon magyarázatát, miszerint a vállalat által törölt linkek közül sok olyan van, amelyet alig használnak.
Ő és más internetes „megőrzők” ugyanakkor azt mondják, hogy a digitális efemerek is hasznos információmorzsákat rejthetnek magukban, és nehéz ma még megmondani, hogy mi fog hiányozni belőlük, ha eltűnnek.
Lehet, hogy ritkán vagy soha nem nézünk meg egy régi családi fotót vagy egy 1960-as évekbeli magazinhirdetést, de attól még értéket képvisel, az életünk részeként.
Az őrzők, köztük az Internet Archive és az ArchiveTeam, versenyt futnak a goo.gl linkek katalogizálásáért, mielőtt a vállalat megsemmisíti őket. Ráadásul a tervezett lépéssel alig több tucat dollárt takarít meg magának, miközben percenként nagyjából 245 ezer dollárt keres – vélik az érintettek.
