Kié a jogdíj, ha egy algoritmus festi a képet, vagy írja a dalt? Perelhető-e a mesterséges intelligencia, ha a mi adatainkon tanult meg alkotni? A technológiai fejlődés az alkotók mellett a jogrendszert, elsősorban a szerzői jogot is komoly kihívások elé állítja. A jelenleg érvényes szabályokról és a felmerülő dilemmákról beszélgettünk a „MI és más” legutóbbi adásában Újhelyi Dáviddal, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusával.
A gép nem szerző, csak eszköz
A szerzői jogi szakértő szerint a mesterséges intelligencia (AI) térnyerése nem csupán technikai, hanem húsbavágó gazdasági kérdés is. Becslések szerint a zeneipar 2028-ra bevételei negyedét, mintegy 22 milliárd eurót bukhat el az AI-generált tartalmak miatt.
A jogi megközelítés alapköve ma még sziklaszilárd: szerző csak természetes személy, azaz ember lehet. Újhelyi szerint az AI-ra úgy kell tekinteni, mint egy fejlett eszközre – ahogy az ecset vagy a Photoshop, a szövegszerkesztő alkalmazás, de akár még egy festeni tudó majom sem válik szerzővé, úgy az algoritmus sem.
A kérdés a „szürke zónában” rejlik, vagyis mekkora a ráhatása az embernek a folyamatra? A kiindulópont az, hogy a tisztán gép által generált termékeken, vagy outputokon a jelenlegi bírósági gyakorlat szerint nem keletkezik védelem, így azok jogilag „gazdátlanok” maradhatnak. Ha azonban a felhasználó kreatív döntései, egyedi instrukciói (promptjai) visszatükröződnek a végeredményben, akkor már szerzői műről beszélhetünk.
Tanítás vagy lopás?
A probléma másik oldala az algoritmusok tanítása (vagyis az input oldal), ahol óriási mennyiségű jogvédett tartalmat használnak fel. Az Európai Unió egy jogalkotási lépéssel a már létező szöveg- és adatbányászati kivételt (TDM) terjesztette ki az AI tanítására – ahogyan arról a MI és más egy korábbi adásában Grad-Gyenge Anikóval, a BME Gazdaságtudományi Karának innovációs dékánhelyettesével is beszéltünk – így az jelenleg szabad felhasználásnak minősül.
A szerzőknek ugyanakkor van lehetőségük a tiltakozásra: az úgynevezett „opt-out” nyilatkozattal géppel olvasható módon megtilthatják műveik felhasználását a tanításhoz, illetve arra is, hogy technikai védelmet vessenek be, olyan szoftveres megoldásokkal, mint a Glaze, vagy a Nightshade, amelyek a mű stílusának a lemásolását nehezítik meg.
Kompenzáció és a jövő
Újhelyi Dávid szerint azonban a kreatív szakmák félelme nem alaptalan. A „verklisek” sorsa intő példa arra, mi történik, ha egy technológiai innováció feleslegessé teszi az élőmunkát. Amikor megjelent a gramofon és a gépzene, a verklisek, akik addig az utcán szolgáltatták a zenét, hirtelen kiszorultak a piacról, mert a technológia olcsóbban és hatékonyabban tudta ugyanazt a funkciót betölteni. Mint mondta, a kieső bevételek pótlására megoldást jelenthetnének a kompenzációs típusú jogdíjak, hasonlóan az üres hordozók (CD-k, telefonok memóriája) után fizetendő díjakhoz.
A beszélgetésben természetesen sok más téma is felmerült, így az esetleges jogalkotói lépések, vagy alternatívák kérdése, de az is, hogy hogyan tud egy bíró az AI ügyekben dönteni, illetve, hogy hogyan jelenik meg a mesterséges intelligencia az oktatásban.
Újhelyi Dávid szerint egyértelmű, hogy ezen a területen is a tiltás helyett a tudatosság növelése lehet csak a cél. A diákok is használhatják az AI-t, de tudniuk kell, hogy mire és hogyan. Ahogy felidézte, árulkodó jel, amikor egy dolgozatban „a szellemi tulajdon” kifejezés az egyébként soha senki által nem használt „intellektuális tulajdon” formájában jelenik meg.
A Pázmányon arra törekszenek, hogy megtanítsák hogyan lehet a szerzői jog szempontjából értelmezni a mesterséges intelligenciát. Mint mondta, nem elég a paragrafusokat bemagolni; a jövő jogászának értenie kell a technológia működését is – ezért arra törekszenek, hogy a hallgatók már az egyetemi évek alatt találkozzanak a technológiai jog legfrissebb kérdéseivel és képessé váljanak arra, hogy ne csak kövessék, hanem alakítsák is a digitális kor szabályozását.
A cél egyértelmű: olyan szakembereket kell képezni, akik a kódok és algoritmusok világában is képesek az emberi kreativitás és a szellemi tulajdon védelmére.
A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője
Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on.
