Már lassan évtizedek óta napirenden van, hogyan lehetne bevonni a nőket a technológiai, közelebbről az infokommunikációs szakmákba. Az eddigi erőfeszítések lendítettek valamit a holtpontról való kimozdulásban, de még messze vagyunk a kívánatostól – derül ki az IVSZ #femintech – Tedd láthatóvá! felméréséből.
A további fejlődéshez és a nők arányának növeléséhez a szakemberek szerint szemléletváltásra, nyitottságra, valamint az informatikai képzésekben résztvevő nők számának növelésére van szükség.
Az európai munkaerőpiacon hosszú évek óta gond a szabad IT-s pozíciók betöltése. Az érintett cégvezetők elsősorban a jelentkezők hiányára, a nem megfelelő szintű szakértelemre és tapasztalatra, valamint a magas fizetési igényekre hivatkoznak.
Célzott programok kellenek az arány növeléséhez
Itthon sem rózsásabb a helyzet. Az IVSZ, az ITM és KIFÜ által egy éve készített munkaerőpiaci felmérés szerint a hazai szakember kibocsátás nem követi a munkaerő-kereslet növekedését, így két éven belül, 2023 végére a betöltetlen helyek száma a 44 ezret is elérheti.
Megoldás lehetne a nők minél nagyobb mértékű bevonása. Az unióban mintegy 8,4 millió ICT szakember van jelen a munkaerőpiacon, ebből csupán a 18,5 százalékuk nő. A nők számának növelése a technológiai szektorban nemcsak jelentős tartalékot képezhetne a munkaerőpiac számára, hanem hosszú távon a nemek közti bérszakadék csökkenéséhez is vezethetne.
Az IVSZ felmérésének további célja, hogy a pontosan feltérképezett helyzetre reagálva olyan projektek, programok jöhessenek létre, amelyekkel valóban támogatni lehet az ICT szektorban munkavállaló nőket és munkáltatóikat – áll a szakmai szövetség felmérésében.
A felmérésben résztvevő cégek az általános hazai viszonyoknak megfelelő, 20 százalék alatti arányban foglalkoztatnak nőket. Ők jellemzően back office, pénzügy, HR, marketing, értékesítési területen dolgoznak, itt válnak vezetővé, az ICT-tól az üzleti terület felé haladva viszont egyre jobban emelkedik a nők aránya.
Még túlzottan beégettek a sztereotípiák a nők szerepéről
Az alacsony arány távolról sem azt jelenti, hogy a vállalatok vonakodnának attól, hogy nőket alkalmazzanak, sokkal inkább azt, hogy nincs elegendő jelölt a munkaerőpiacon, aminek a fő oka, hogy a műszaki felsőoktatásból nagyon kevés nő kerül ki.
A felmérés azt is vizsgálta, hogy a női munkavállalók milyen akadályokat érzékelnek a karrierjük során. A válaszadók 35 százaléka a sztereotípiákat jelölte meg hátráltató tényezőként, amelyek azonban elsősorban nem az iparágon belül, hanem a társadalmi környezetben – ügyfél oldalon, oktatásban, családi és baráti körben – jelennek meg.
A válaszok között nagy hangsúllyal található meg a családi élet előnyben részesítése, amivel összefügg az a feltevés is, hogy az ICT vállalatok nem elég rugalmasak a részmunkaidős foglalkoztatásban. A felmérés ugyanakkor azt is megállapította, hogy a cégek egyre nyitottabbá válnak ezen a téren is.
Mindenki másképp értelmezi a nyitottságot
A kutatás azt is vizsgálta, hogy a női munkavállalók, illetve az ICT cégek szerint mennyire nyitott a szektor a női munkavállalók alkalmazására. A válaszok alapján a két fél eltérően értelmezi a nyitottság fogalmát: a cégek ezt sok esetben magával a foglalkoztatással azonosítják.
Miközben a munkavállalók szerint a nyitottság ennél jóval többről szól – vállalati kultúráról, pszichológiai biztonságról –, és nem elegendő az, ha a cég vezetője nyitott, a vállalat egészének annak kell lennie, hiszen a női munkavállalónak is elsősorban az ottani szervezet egészéről van tapasztalata, megítélése.
A problémakör komplex, megoldásához sokoldalú szemléletváltás szükséges. Egyrészt kulcsfontosságú, hogy a vállalatok megértsék a diverzitás fontosságát és előnyét a szervezetükre nézve, az általuk foglalkoztatott különböző célcsoportok igényeit, és a foglalkoztatási gyakorlatukat ennek megfelelően alakítsák.
A vállalatoknak el kell érniük, hogy a pszichológiai biztonság a szervezeti kultúra részévé váljon, ami szükséges a nők szempontjából az alapvetően férfiak által dominált csapatokban. Másrészt, a nők részéről is szükséges egyfajta szemléletváltás, hogy bízzanak magukban és szakmai felkészültségükben, ne higgyenek a sztereotípiáknak, merjenek bátran belevágni az IT karrierbe – állapítja meg a felmérés.
Női motivációk
A női munkavállalók számára készített kérdőív kitért arra is, mi motiválja őket a legjobban, hogy a technológiai szektorban helyezkedjenek el. A 30 év alatti válaszadók a magas jövedelmet említették fő motivátorként, a 30 és 40 közöttiek a fejlődést és távmunka lehetőségét tartják fontosnak, míg a 40 fölöttiek az új technológiák megismerését tették az első helyre.
“Szeretnénk megismerni azokat a nőket, akik ezt a hivatást választották, feltárni, hogy milyen sikereik, nehézségeik vannak a pályájuk során. A közeljövőben a kutatásra reagálva olyan projekteket, programokat szorgalmazunk, amelyek az IKT szektorban dolgozó nőket és munkáltatóikat támogatják” – mondta el Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára.
