A kockázati tőkepiacon az ezredfordulón az internet ígérete, ma a mesterséges intelligencia köré épülő víziók mozgatják a befektetéseket. Egyre több befektető figyelmeztet arra, hogy az AI-vezérelt tőkemozgás bizonyos szegmensekben – különösen a humanoid robotikában – már most olyan kockázatokat hordoz, amelyek a dotkom-lufi idejéből lehetnek ismerősek.
Az ezredforduló környékén elég volt egy „.com” a cégnév végére ahhoz, hogy befektetők dollár százmilliókat tegyenek le az asztalra – bevétel, üzleti modell és valós piac nélkül. A dotkom-lufi kipukkanása végül fájdalmas, de tanulságos korszakhatár lett: startupok ezrei tűntek el, a tőke visszahúzódott, a túlélők pedig fegyelmezettebb, üzletileg megalapozottabb világot építettek fel.
Huszonöt évvel később sok befektetőben kísértetiesen ismerős érzések ébrednek. A kulcsszó most nem az internet, hanem a mesterséges intelligencia(AI) – és egyes területeken már most megjelentek a „túlmelegedés jelei”.
Az AI viszi a pénzt – de nem mindegy, hova
A KPMG és a PitchBook legfrissebb elemzései szerint 2025-ben a globális kockázati tőkebefektetések több mint fele közvetlenül mesterséges intelligenciához köthető. Az AI nem egyetlen vertikum, hanem befektetési kategóriák sorát mozgatja: kódoló AI-ügynökök, copilot-megoldások, end-to-end szoftverfejlesztési rendszerek és ipari alkalmazások egyaránt jelentős tőkét vonzanak.
A CB Insights adatai ugyanakkor arra mutatnak rá, hogy az elmúlt negyedévben az AI-n belül az iparban használt humanoid robotika generálta a legtöbb üzletet.
A befektetői érdeklődés gyors koncentrálódása önmagában is kockázati tényező: a jelentés szerint a tőkeáramlás spekulatív irányba tolhatja a szektort, ha a várakozások gyorsabban nőnek, mint a bizonyított piaci alkalmazások.
Humanoid robotika: technológiai ígéret, üzleti bizonytalanság
A humanoid robotok iránti befektetői lelkesedést egyértelműen az AI hajtja. A fejlett modellek valóban olyan képességeket adnak ezeknek a gépeknek, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak – legalábbis demókban.
Világszerte sorra jelennek meg azok a prototípusok, amelyek nem(csak) a gyártásban segédkeznek, hanem futnak, bokszolnak, tárgyakat pakolnak vagy emberszerű mozgással navigálnak.
A közeljövőre teszik a háztartások nehéz feladatait átvevő AI-komornyikok megjelenését is. A közösségi médiában és a befektetői prezentációkon mindez rendkívül meggyőző. A valós ipari környezetben azonban a kép jóval árnyaltabb.
A CB Insights szerint a humanoid robotikával foglalkozó vállalatok több alapvető kihívással kell, hogy szembenézzenek:
• a valós idejű döntéshozatal megbízhatósága,
• a kézügyesség és finommotorika ipari szintű stabilitása,
• a folyamatos üzem melletti üzembiztonság,
• nem utolsósorban a magas költségszint, amely korlátozza a skálázhatóságot
E tényezők miatt a jelenlegi felhasználási esetek többnyire szigorúan strukturált környezetekre korlátozódnak, ott is jól definiált, ismétlődő feladatokra.
Dotkom-párhuzam: nem ítélet, hanem figyelmeztetés
„Nagy hasonlóságok vannak a mai AI-vezérelt befektetési boom és a 2000-es évek eleji dotkom-buborék között” – mondja Daiva Rakauskaitė, az Aneli Capital partnere és menedzsere. A szakember hangsúlyozza: nem az AI egészéről beszélünk, hanem egy szűk, túl gyorsan felértékelődő szegmensről.
A dotkomlufi idején a „growth before revenue” logika uralkodott: a növekedés mindent felülírt, a bevétel majd „később jön”. Amikor azonban a tőkepiacok józanabbá váltak, kiderült, hogy sok cégnek nincs valódi üzleti alapja. Az eredmény: tömeges csődök, konszolidáció, és egy hosszú kijózanodási időszak.
Rakauskaitė szerint hasonló forgatókönyv rajzolódhat ki az AI egy szűk, de látványos szegmensében is. A szakember két–három éven belülre teszi az AI-buborék kipukkanását a humanoid robotikában.
A jelentés szerint az AI-tőke áradata spekulatív zónába tolja a robotikát: túl sok startup ígér áttörést konkrét piaci bizonyítékok nélkül, miközben az üzleti alapok gyakran másodlagossá válnak.
A robotika több a humanoid robotikánál
Rakauskaitė szerint fontos megkülönböztetni a robotikát a humanoid robotikától: az ipari és logisztikai robotok már bevételt generálnak és mérhető eredményeket tudnak felmutatni, míg a humanoidok még nem tudják bizonyítani kereskedelmi értéküket.
Az ipari robotika már ma is kritikus része a globális termelésnek, az AI pedig kézzelfogható hatékonyságnövekedést hoz – nem ígéretként, hanem mérhető számokban.
Vissza az alapokhoz: bevétel, fegyelem, időtáv
A jelenlegi környezetben a szakértő szerint különösen fontos a befektetői fegyelem. A kockázati tőkebefektetőknek most különösen ügyelniük kell arra, hogy a „bevétel az első filozófiát” kövessék, ahol a valódi pénz fontosabb, mint a mindenáron hajszolt növekedés.
Ez a gondolkodás nem az innováció ellen szól. Éppen ellenkezőleg: hosszú távon csak azok a technológiák maradnak életben, amelyek gazdaságilag is fenntarthatóak.
Éppen ezért a startupoknak már a kezdetektől licencelésre, partnerségekre és korai bevételi forrásokra kell törekedniük, világos monetizációs tervvel a belátható jövőre.
A robotika piaca közép-kelet-európai perspektívából
Miközben a humanoid robotikában már most látszanak a buborékképződés jelei, a szakértő továbbra is kifejezetten optimista a robotika szélesebb szektora iránt. Az olcsóbb hardverek és az AI gyors fejlődése felgyorsítja a valós ipari alkalmazásokat – különösen Európában.
A vilniusi székhelyű Aneli Capital által kezelt, 35 millió eurós, kifejezetten közép-kelet-európai startupokra fókuszáló alap szerint a régió különösen kedvező helyzetben van az ipari robotika terén. Németország közelsége – Európa legnagyobb ipari robotikai piaca – stratégiai előnyt jelenthet azon vállalatok számára, amelyek konkrét ipari problémákra kínálnak megoldást, nem pedig jövőbeli víziókra építenek.
Az alap fókuszterületei közé tartozik az informatika, robotika, energia, űrtechnika, fotonika és az intelligens gyártás.
