Kóka János víziója egy olyan nemzeti program, amelyben 65 év alatt mindenki okoskarkötőt használna – hasonlóan a 65 felettiek „Gondosóra” programjához. A korábbi gazdasági miniszter, informatikai és egészségügyi vállalkozó szerint egy ilyen program alapjaiban változtathatná meg a magyar népegészségügyi mutatókat.
Ahogy Kóka János a „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” legutóbbi adásában kifejtette az okoseszközök és a mesterséges intelligencia (AI) ötvözése forradalmi változást hozhat a megelőzésben és a népegészségügyben, mivel lehetővé teszik a tömeges, mégis személyre szabott prevenciót. A viselhető okoseszközök (például okoskarkötők) olyan alapvető adatokat képesek mérni, mint a pulzus, a véroxigénszint vagy a pulzusvariabilitás.
Az adatvezérelt gyógyítás fontos eszköze lehet az okosóra
Ezek az egyszerű, esetenként szinte „filléres” eszközök elképesztő mennyiségű információt szolgáltatnak a szervezet állapotáról. Ha ezeket a telemetrikus adatokat összevezetnénk a hivatalos egészségügyi adatokkal (például az EESZT-ben lévő leletekkel), akkor ezekből az AI képes lenne előremutató információkat kinyerni – ez pedig elősegíthetné, hogy számos alkalommal a betegségek kezelése helyett inkább azok megelőzésére lehessen koncentrálni.
A prevenció erősítése pedig nemcsak életeket ment, hanem hatalmas összegeket is spórol az ellátórendszernek, mivel a megelőzés sokkal olcsóbb, mint a drága, életvégi terápiák.
Az okos (viselhető) eszközök és az AI együttesen segíthetnek az olyan kritikus területeken is, mint amilyen az elhízás elleni küzdelem, a kardiovaszkuláris vagy a daganatos megbetegedések megelőzése és korai szűrése. A technológia révén elérhető lenne a tömeges, személyre szabott tanácsadás is.
Ha sokkal többen figyelnénk oda az egészséges táplálkozásra, akkor a jelenleg rendelkezésre állónál sokkal több dietetikusra lenne szükség. Az AI alapú rendszerek, a megfelelően betanított nagynyelvi modellek segíthetnek egyénre szabott étkezési és életmódbeli tanácsokat adni százezreknek, figyelembe véve az egyedi testi adottságokat és kórtörténetet.
Az okoseszközök használatával közelebb kerülhetnénk a manapság oly népszerű longevity-hez, amit Kóka János nem csupán az életévek számának a növelésében, hanem elsősorban az egészségben töltött élet meghosszabbításaként értelmez. Úgy véli a technológia, különösen a mesterséges intelligencia, kulcsszerepet játszhat abban, hogy a hosszú élet titka ne csak kevesek számára legyenek elérhető, hanem tömegesen is megvalósulhasson.
Az egészségbiztosítást, magánegészségügyet és sok más témát érintő beszélgetés során a nagyvállalkozó párhuzamot vont az internet megjelenése és a jelenlegi technológiai robbanás között, kiemelve, hogy az AI forradalmasítja a diagnosztikát, a gyógyszerkutatást és a betegellátást.
Ugyanakkor az is határozott véleménye, hogy a technológia alkalmazása csökkentené az orvosok és más egészségügyi dolgozók adminisztrációs terheit, lerövidítené a várakozási időt, amivel egyértelműen mindenki jól járna. Mint hangsúlyozta, az orvosok szerepe is megváltozna – az AI és az egészségügyi robotok hatására –továbbra is az orvosok maradnának a középpontban, de több idejük jutna a betegekkel, páciensekkel való kapcsolattartásra. Ez pedig némi paradoxonként azt jelenti, hogy az automatizáció összességében a mainál sokkal emberibbé, emberközpontúbbá teheti az egészségügyet.
A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője
Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.
