A magyarországi cégvezetők a globálisnál nagyobb gazdasági visszaesésre készülnek itthon. Több mint négyötödük a hazai GDP lassulásával számol, és idén inkább az energiaválságtól és az inflációtól tart, mint a kibertámadásoktól, vagy a digitalizáció kihívásaitól.
A fenti megállapítás a PwC Magyarország vezérigazgatói felméréséből derül ki. A félelmekkel összhangban a cégvezérek 15%-os inflációs rátát és 421 forintos euró árfolyamot jósolnak idénre. Mindezek ellenére ugyanakkor sem létszámleépítést sem a javadalmazások mérséklését nem tervezik, a kihívásokat pedig inkább a működési költségek csökkentésével és az árak emelésével kívánják kezelni.
Az utóbbi évek legpesszimistább jövőképe rajzolódik ki a kutatásból, ami a jelenlegi gazdasági és geopolitikai környezetben nem meglepő. A cégek első számú vezetői 2023-ra átlagosan 0,5%-os GDP-növekedést prognosztizálnak itthonra az előző évhez képest. (A kutatásban 267 hazai cégvezetőt, vezérigazgatót kérdeztek meg, akik 49 százaléka családi vállalkozást vezet, 60% 10 milliárd forint bevételű társaságot irányít.)
Az energiaválság és az infláció okozta félelmek
A hazai vezérigazgatók az előző évihez képest kisebbnek gondolják a vállalatuk egészségügyi és kiberkockázatoknak való kitettségét, utóbbi csak ötéves távlatban zárkózik fel a fő fenyegetettségek közé.
Eközben a cégvezetők 69%-a tart rövidtávon az energiaválság kockázataitól és 61%-uk az inflációtól. A jelentősebb kockázatok listáján ezeket a makrogazdasági volatilitás (54%), valamint a geopolitikai konfliktusok (53%) követik.
A geopolitikai kockázatok hatásának enyhítésére a cégvezetők elsősorban az új piacokon való megjelenést, a kiberbiztonsági és adatvédelmi beruházásokat, valamint az ellátási láncok módosítását látják kiútnak.
A technológiai újítások és a munkaerőhiány hatnak legjobban a jövedelmezőségre
„A magyarországi vállalatvezetők több mint harmada felismerte, hogy szükség lesz transzformációra a jövőbeli sikerhez: 43%-uk szerint, ha a vállalatuk a jelenlegi pályán halad tovább, legfeljebb tíz évig lesz még életképes. Globális szinten is hasonló ez az arány, világszerte a vezetők 39%-a gondolja így. Magyarországon elsősorban a technológiai újításokról és a munkaerőhiányról gondolják a vezérigazgatók azt, hogy leginkább befolyásolják a nyereségességüket a következő években, ezeket követi a szabályozás és az ügyféligények változása. Világszinten az ügyfélelvárások átalakulása áll az élen a vállalatok piaci helyzetét potenciálisan felkavaró tényezők között” – emelte ki Koncz Barbara, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának cégtársa.
Miközben a hazai vezérek több mint a harmada már felismerte az alternatív energiaforrásokra való átállás fontos szerepét, a négyötödük viszont csak 2048-ra teszi Magyarország zöld energiára való átállását.
A jövőre való felkészülés jegyében idén a vállalatok 82%-a fektet be a munkatársak fejlesztésébe, 79%-uk költ a folyamatok és rendszerek automatizálására, 66% új technológiák bevezetésére, 56% pedig alternatív energiaforrásokba is beruház, mint a jövőállóságot biztosító tényezőkbe.
Háttérbe szorul a társadalmi problémák megoldása
Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója szerint azok a cégek képesek gyorsan reagálni és innovatív módon működni, amelyek felelősséggel felruházott munkavállalókból állnak. A vállalatok és a piac további szereplői együttműködését elsősorban új értékforrások teremtése, így új termékek kifejlesztése, nem pedig a társadalmi problémák megoldása hajtja.
A piaci célú együttműködések leggyakrabban a kormányzattal és önkormányzatokkal, a felsőoktatással és más vállalatokkal valósulnak meg, a társadalmi kérdésekkel kapcsolatban pedig a legtöbben a civilekkel együtt lépnek fel. A cégek jövőállóságát a megkérdezettek háromnegyede szerint leginkább az oktatás szolgálja, csak ezután következik 50%-kal a fenntartható fejlődés.
