Nyáron még nem számolt ilyen gyors előrelépéssel: azzal, hogy pár hónapon belül üzletágigazgatóból az SAP Hungary az első számú vezetője lesz. Hidvégi Péter ügyvezetővel beszélgettünk a hirtelen váltásról, és a világ legnagyobb üzleti szoftvergyártójánál zajló – a felhőt és az AI-t is integráló – átalakulásról, amiben a korábbiaknál nagyobb szerep jut majd a partnereknek is.
Az SAP Hungary élén nemrégiben hirtelen vezetőváltás következett be. Ön, mint a váratlan esemény egyik főszereplője, hogyan kezelte a gyors változást? Milyen kezdeti lépésekkel tartotta egyben a csapatot, és adott új lendületet a folytatáshoz?
– Valóban gyors volt a változás. A pozíció, amibe kerültem, komoly és felelősségteljes. Az SAP amellett, hogy Európa legnagyobb vállalata és a világ egyik legnagyobb szoftvercége, Magyarországon is nagyon komoly hagyománnyal rendelkezik már. Nagyjából kétezer munkavállalónk van, és egy komoly fejlesztőközpontunk is, többször megnyertük a régiós leánycégek közötti eredményességi versenyt.
Egy ilyen hirtelen váltás egyfajta krízis is mindannyiunk számára, ugyanakkor a legjobb jelzés, hogy az anyavállalat a helyi cégből választotta az új vezetőt is. Ezt a magyarországi csapattal szembeni bizalomként értékelhetjük.
Az elsődleges célom, hogy fennmaradjon az üzletfolytonosság, ami miatt az első napokban az ügyfeleink is gyakrabban kerestek meg minket. Az éppen most záró negyedévünk is a legfontosabb időszaka az üzleti évnek, tehát nem lankadhatott az ezirányú figyelem sem.
Ezzel együtt a különböző belső fórumokon is megbeszéltük a problémákat, levontuk a konzekvenciákat. A vezetőváltás után is megmaradt a csapat egysége, ami sokat segített abban, hogy tovább tudjunk lépni.
Egy új vezető mindig új kultúrát, új szemléletet is hoz. Milyen vezetői értékeket tart fontosnak a cégnél, és ez hogyan jelenik meg a mindennapi működésben?
– Onnan kezdeném, hogy a hazai csapat komoly fejlődésen ment keresztül az utóbbi 4-5 évben. Az SAP ezen időszak alatt egy komplex felhőalapú vállalattá alakult, ami a működésünket és az ügyfelekkel való kapcsolatot is nagy mértékben megváltoztatta.
Hiszen, kicsit sarkosan fogalmazva, korábban elég volt eladnunk a szoftverlicencet, és onnantól már az ügyfél dolga volt a telepítés és a használat. Mostanában viszont, mivel szolgáltatásként kínáljuk felhő technológia előnyeit, a szerződés megkötésénél nem áll meg a munka számunkra. Az ezt követő folyamatokban is részt veszünk, felállítjuk az ügyfél rendszerét, üzemeltetjük a folyamatait.
Ez egy nagyon komoly változás lett az SAP életében, ami a csapatok sokkal szorosabb együttműködését kívánja meg, és azt is, hogy az üzleti folyamatban mindig megtaláljuk az értéket az ügyfél számára is. Hogyan fog ebből profitálni, hogyan fog tudni hatékonyabban működni?
Egyéniségemből adódóan én is együttműködő típusú vezető vagyok, aki szereti meghallgatni a mások véleményét, azokat beépíteni a döntéseibe.
Nehezített külső-belső üzleti környezet
Beszéljünk a hazai üzleti környezetről. A magyar gazdaság az utóbbi időben meglehetősen nehezített pályára került, a cégek visszafogják a beruházásaikat. Mennyire érződik ez az SAP Hungary üzletmenetében?
– Való igaz, hogy van egy bizonytalan geopolitikai helyzet, ami miatt a döntéshozók a beruházásokat óvatosabban kezelik. Ez látszik a hatékonyságnövelési projektekben, az akvizíciókban és az invesztíciókban is.
Ezen túlmenően Magyarországot specifikusan érinti az uniós források hiánya is, ami bizonyos szektorokban még jobban visszafogja a beruházásokat. Ez nem jó irány.
Az SAP szerencséje ugyanakkor az évekkel ezelőtt kialakított felhő stratégia, az SAP S4/HANA vállalatirányítási rendszerre való átállás, ezen kívül azok a nyilvános felhőre alapozó egyéb szolgáltatások is, amelyeket felvásárlással szerzett meg és illesztett be a profiljába a cég. Ilyen a beszerzési automatizálás, az Ariba, a felhő alapú HR megoldásunk, a SuccessFactors,vagy az ügyfélélmény- és digitális marketing megoldásokat korszerűsítő Emarsys megszerzése.
A nehézségek ellenére idén is jó évre számítok, miközben tudom, hogy a következő évek még nagyobb kihívást jelentenek majd.
Mire gondol konkrétan?
– A nagyvállalati S/4HANA átállások, és az egyéb fent felsorolt megoldásokat integráló projektek a historikusan SAP-t használó vállalatoknál , nagyjából 2-3 év múlva a végéhez érnek. Addigra meg kell találnunk azokat az újabb területeket, ahol eredményesek tudunk maradni, és ezt két-három fontos piaci szegmens is segítheti.
Az egyik a középvállalat területen megnyíló bővülési lehetőség, amire egy új termékportfóliót is épített az SAP, ami a Grow with SAP, vagyis a nagyvállalatok által használt vállalatirányítási rendszer egyszerűbb, költséghatékonyabb változata.
Ez főleg azoknak az ügyfeleknek ajánlott, amelyek kisvállalatból felnőttek a középvállalati kategóriába, és egy jobban integrált, átláthatóbb működést szeretnének. A döntéseiket minél inkább adatalapon szeretnék meghozni, és nemzetközi terjeszkedésben is gondolkodnak már. Magyarországon ezer és kétezer között van az ebbe a kategóriába sorolható olyan cégek száma, amelyek még nem az ügyfeleink.
A másik terület a nagyvállalati szegmens, ahol a vállalatok most állnak át az új vállalatirányítási rendszerre, megérkeznek a felhőbe. Rájuk is az adatalapú és a mesterséges intelligencia alapú működés jellemző, amibe még sokat kell invesztálniuk.
A harmadik a kormányzati szektor, ahol a felhőalapú megoldásoknak a használata még meglehetősen alacsony, a trendfordulatnak nem kedvez a jelenlegi geopolitikai helyzet sem.
Az SAP stratégiai válasza erre a szuverén felhő megoldás, ahol nemcsak az adat, hanem az adatot kezelő feladatok sem lépnek túl a „kerítésen”, ami lehet egy országhatár, vagy lehet az Európai Unió.
Fókuszban a mesterséges intelligencia(AI)
Hogyan illeszkedik az AI az SAP hosszú távú stratégiájába? Mennyire cél az önálló AI építése? Mely területeken lehet a legnagyobb üzleti hatásra számítani ezen a téren?
– Magyarországon is látszik, hogy egyre többet foglalkoznak az AI-jal a nagyvállalatok és a középvállalatok. Az SAP-nak ebben is meg kell találni a helyét. Az anyaház mindig is inkább arról volt ismert, hogy nem egy klasszikus technológiai fejlesztő platformot nyújt az ügyfeleinek.
Arra ott vannak a hardverszállítók, meg a nagy szoftvercégek, mi ezekre építve kész üzleti AI megoldásokat nyújtunk a vevőinknek. Egy komplex SAP rendszerben és az azt környező ökoszisztémában 4-500 vállalati folyamat zajlik, az értékesítéstől kezdve a készletezésen át, a gyártás, pénzügy, számvitel, beszerzésig.
Mi pedig azon dolgozunk, hogy azonosítsuk, melyek azok a pontok, ahol a mesterséges intelligencia segíteni tud az üzleti folyamatban. Jó példa erre az ügyfélértékelés, aminek alapjánsokkal célzottabban fogják tudni a cégek, hogy mik lehetnek az ügyfeleiknek szóló kedvező ajánlatok.
Az AI egy kihagyhatatlan fejlesztési irány, viszont az üzleti döntéshozók számára ma a legfontosabb kérdés, vajon megtérül-e és ha igen, hogyan? Utána pedig nagyon sok beruházásra van szükség ahhoz is, hogy kitalálják, miből akarnak üzletet csinálni az AI-ra támaszkodva.
Az SAP abban tud segíteni, hogy ezeket a kezdeti költségeket a saját termékfejlesztésével magára vállalja. Tudunk adni például az ügyfélnek egy adatplatformot, amely a tranzakciós rendszerekben lévő adatokat egy konzisztens rétegbe rakja, és ebbe nagyon egyszerű módon illeszthetők be az SAP által nyújtott business AI szolgáltatások.
Itt van az AI-asszisztensünk, Joule, „aki” segít az SAP világában eligazodni. Joule-nak körülbelül 1800 használati esete van már kifejlesztve, a felhős portfóliónkban a leggyakrabban használt feladatok 80%-a már Joule-képességekkel támogatott.
Vannak még ennél komplexebb megoldások is, ezeket hívjuk Agentic AI-nak, ahol az asszisztens nem csak velem, hanem más ügynökökkel is beszélget, és ezen agentek együttműködése révén autonóm módon, proaktívan dolgoznak, és végrehajtanak bizonyos feladatokat a rendszerben, az emberre pedig már csak az ellenőrzés és a végső döntés meghozatala vár.
Ilyen lehet akár az ügyfélszolgálatos AI?
– Az egyik nagyon jó felhasználási terület valóban az ügyfélszolgálat, de működnek ezek a beszerzésnél, a gyártásnál és a termékfejlesztésnél is. Az ügyfélszolgálat azért jó példa, mert ott jól tetten érhető, milyen hasznot hoz ez az új megoldás.
Hiszen egy nagyobb ügyfélszolgálatra százával érkeznek a megkeresések. amiket az ügyfélszolgálati ügynök feldolgoz. Elemzi, hogyan kéne erre reagálni, legyen az a szerződésszámla módosítása, vagy a pénz visszautalása az ügyfélnek.
Az ügynök arra is képes, hogy a felhasználó jóváhagyását követően a folyamatot a rendszerben végrehajtsa, helyesen lekönyvelve a megfelelő tranzakciókat. Az ügynöki AI-ra ez év végéig már 400-500 esetet fejlesztett ki az SAP, ezeket tudják a következő években használni majd az ügyfelek.
Mennyire nyitottak már a hazai vállalkozások az AI üzleti alkalmazására?
– Viszonylag nagy azon vállalatok aránya, amelyek valamilyen szinten már foglalkoznak az AI-jal, ez közel 80%, de amelyek ezt ki is próbálták, és valami érdemi programot, beruházást is indítottak, az inkább csak a vállalatok fele.
Azok pedig, amelyek már átfogóan használják, alig 10 százalék. Európai viszonylatban a középmezőnyben van Magyarország, ami azt is jelzi, hogy egész Európa lassabban indult el ezen az úton. Érthető, hiszen az átlagosnál jóval szigorúbb európai GDPR szabályozások nem kedveznek ennek a környezetnek.
Ha a csendes-óceáni térséget nézzük, vagy az USA-t, ott ez a 10% már inkább 60-70%. Nagyon sok vállalat használja már az üzleti folyamataiba építve az AI-t. Ott már üzleti értéket is látnak a vezetők a mesterséges intelligencia használatában.
Mi a helyzet az AI alapú adatok megbízhatóságával?
– Ha a mindennapi életben használom a mesterséges intelligenciát, nem igazán tudok arról meggyőződni, hogy vajon hallucinál az AI, vagy valóban pontos információt tett elém.
Vállalati környezetben viszont alapkövetelmény, hogy az AI megbízható adatokat használjon. Ez nevezzük adathigiéniának, ami arról szól, hogy az adat legyen pontos, és legyen a kontextusában értelmezett.
Tehát ha arról beszélgetünk, hogy egy terméknek mennyi az ára, akkor nem mindegy, hogy beszerzési árról, készletvezetési árról, vagy értékesítési árról beszélünk.
Ami még fontosabb: ahhoz, hogy ezek az autonóm ügynökök egymással kommunikálva üzleti folyamatokat is végre tudjanak hajtani, nekik is ismerniük kell azokat az adatösszefüggéseket, ami az adott rendszerben van. Tudniuk kell azt, hogyan hat mondjuk egy értékesítési rendelés a készletekre, és a készletek hogyan állnak össze majd a megrendelésekből.
Az, hogy az idén nyáron végzett kutatásunk szerint is az ügyfelek felismerték az adathigiénia fontosságát, számunkra azért jó hír, mert ez az a terület, ahová az SAP az egyik fejlesztési fókuszát helyezte az elmúlt időszakban a Business Data Cloud megoldásával. Ennek eredményeként az SAP a vállalatoknak tud majd segíteni abban, hogy a tranzakcionális rendszerből a sok-sok adatot hogyan lehet egy olyan konzisztens adatmodellbe rakni, amire rá lehet majd építeni az aktuális AI forgatókönyveket.
Az AI megoldások etikai és adatvédelmi kérdéseket is felvethetnek. Hogyan kezeli az SAP a „felelős AI” megközelítést, hogyan garantálja, hogy az AI döntések megfeleljenek az uniós AI törvény előírásainak?
– Az SAP-nak van egy rendkívül szigorú belső AI fejlesztési és alkalmazási kódexe, amit az uniós AI törvényből vezettünk le. Van egy külön AI etikai bizottsága is, ami a legfelső döntéshozói testületnek riportol.
Minden AI-fejlesztést aszerint kategorizálnak, hogy milyen üzleti folyamatban és milyen funkciót fog ellátni, milyen adatokon fog működni, és az is előfordulhat, hogy az adott AI-megoldást az SAP etikai, vagy adatbiztonsági okok miatt végül nem fejleszti ki. Nagyon komolyan vesszük tehát ezt a kérdést.
A felhő szerepe a hazai üzleti életben
Térjünk át a felhőre, van példa Magyarországon olyan ügyfélre, ahol az AI ügynökök már érdemi üzleti eredményt hoztak?
– Ezek használatára inkább csak a következő években fog sor kerülni, de van már 5-10 olyan ügyfelünk Magyarországon, amely már ilyet használ, és még egy hasonló nagyságrendű ügyfélkör, ahol pedig folyamatban vannak a fejlesztések.
Általában hogyan változik a magyar vállalatok hozzáállása a felhőhöz? Nagy még a bizalmatlanság, vagy mára elfogadott, hogy kritikus rendszerek is lehetnek a felhőben?
– Az elfogadottság felé tendálunk már, bár bizonyos szabályozott szektorokban nehezebb ez a kérdés. Azok a beszélgetések azonban, amelyek 4-5 éve még arról szóltak, hogy adatbiztonsági, vagy speciális helyzetükből adódóan nem tudnak a felhő irányába menni, nagyjából szertefoszlottak.
A világ is eléggé felgyorsult már, tehát még a nagyvállalatok piacára is betörő új szereplők arra kényszerítik a régebbi cégeket, hogy sokkal adaptívabban működjenek. Ezt a működési modellt pedig jobban támogatja egy felhős megközelítés.
Hol tart az átállás a régi ERP-rendszerekről az SAP S4/HANA modellre?
Az SAP-nál már évek óta zajlik a régi vállalatirányítási rendszerek(ERP) lecserélése. A cég globálisan ennek a felgyorsítását tűzte ki célul. Hogyan látja ezt a folyamatot Magyarországon, és melyek az ezzel kapcsolatos jelenlegi legnagyobb kihívások?
– A hazai nagyvállalatok körében ezek a programok már elindultak, és van pár ügyfelünk, amelyek meg is csinálták már az átállást. Úgy vélem 2030-ig minden érintettnél megtörténnek a rendszercserék.
Azt viszont látjuk, hogy a következő öt évben ez a folyamat az implementációhoz szükséges erőforrások területén egy komoly kihívás lesz mind az érintett vállalatok, mind a partnerek, azon belül is az implementációs partnerek számára.
Hogy állnak a rendszercseréket is segítő tanácsadó cégekkel?
– Egyelőre még kiegyensúlyozott a helyzet, de 2-3 év múlva, lehetnek majd erőforrás problémák.
Ami jó dolog, hogy a legtöbb nagyvállalati partnerünk komolyan vette az átállást, amit többnyire megpróbál összekötni egy komplexebb üzleti transzformációval is. Hiszen itt olyan cégekről van szó, amelyek 20-25 évvel ezelőtt vezették be a régi vállalatirányítási rendszereket, ezeket azóta továbbfejlesztették, testre szabták.
Közben átalakultak, felvásároltak, és így az évek során egymásra rakódtak a különböző fejlesztések. Mostanra ezek a rendszerek szaknyelven szólva szét vannak fejlesztve.
Szeretnének a jövőben agilisabban is működni. Ezt úgy tudják elérni, hogy az átállást nem egyszerű technikai átállásként élik meg, hanem egy üzleti transzformációként, hogy később, ha tovább kell bővülniük, gyorsabban adaptálódhassanak hozzá. Azért, hogy ezt megtehessék, szükség van egy előkészítési fázisra, stratégia alkotásra, menetrendtervezésre, és a folyamatok egyszerűsítésére, standardizálására.
A legtöbb magyarországi nagyvállalat egyfajta zöldmezős beruházásként üzleti transzformációval köti össze az S4/HANA rendszerátállást, ami középtávon sok hasznot hajt nekik.
Ami a középvállalati szegmenst illeti, ezt két részre osztanám, vannak benne olyan társaságok, amelyek már eddig is rendelkeztek SAP megoldással, náluk nagyobb a lemaradás, de esetükben kisebb projektekről is beszélünk. A középvállalati körben a cégek egyharmada, fele az, amelyik már benne van az átállási folyamatban vagy már előkészítette, ez két-háromszáz céget jelent.
A közepes cégek másik szegmense, amelyek még nem SAP ügyfelek, már az új Grow with SAP csomagot veszik igénybe. Nemzetközi szinten is hasonló a helyzet, sőt a nagyvállalati szegmensben Magyarország még egy kicsit előrébb is tart a nemzetközi átlaghoz képest.
Partnerek újabb szerepkörben és a jövőkép
– Igen, már dolgozunk ennek az előkészítésén, amit a jövő évben tervezünk élesben elindítani. Mivel a jövőbeni stratégiánk kulcseleme, hogy bővüljünk a középvállalati szegmensben, ehhez szükség van arra, hogy a partnereinkre nagyobb mértékben támaszkodjunk.
Vannak kiemelt partnerek, amelyek az új felállásban vezető szerepet kapnak, és van tervünk arra is, mi módon bővítsük a meglévő partnerhálózatot.
