A kvantumtechnológia sokáig a fizikusok belügye volt. Ma már gazdasági és geopolitikai kérdés. Az USA, Kína és az Európai Unió között zajló kvantumverseny új szakaszba lépett. A laboratóriumi kísérletek után 2026 a piaci és stratégiai fordulópont éve lehet – miközben Magyarország is egyre láthatóbb szereplővé válik a térképen.
A második kvantumforradalom küszöbén nem az a kérdés, hogy működik-e a technológia, hanem az, ki tud belőle ipart, piacot és stratégiai előnyt építeni. Az átfogó stratégiai elemzés a globális erőviszonyokat, az európai törekvéseket és a magyar lehetőségeket vizsgálja – a technológiai szuverenitás perspektívájából.
„A második kvantumforradalom a tranzisztor-pillanat küszöbére érkezett.”
Így jutottunk el a második kvantumforradalomhoz
A 2025-ös esztendő a második kvantumforradalom „hivatalos” elismerésének éveként vonul be a tudománytörténetbe. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és az UNESCO által a 2025-re meghirdetett Kvantumtudományok Nemzetközi Éve ráirányította a globális figyelmet arra a technológiai paradigmaváltásra, amely mélységében és hatásában a gőzgép ipari forradalmához vagy az internet által okozott információs robbanásához mérhető. Míg az ipari forradalom az izomerőt váltotta ki gépekkel, az információs forradalom pedig az adatfeldolgozást gyorsította fel, a kvantumtechnológia magának az információnak és az anyagnak a legmélyebb, elemi szintű manipulációját teszi lehetővé.
Fontos tisztáznunk a „második kvantumforradalom” fogalmát. Az első forradalom a XX. században a kvantummechanika törvényeinek megértését és olyan eszközök kifejlesztését hozta el, mint a lézer vagy a tranzisztor, ahol sok részecske kollektív kvantumos viselkedése vált kihasználhatóvá. A most zajló, második forradalom lényege a manipuláció. Ma már nem csak passzív megfigyelői vagyunk a kvantumjelenségeknek, hanem képesek vagyunk egyedi kvantumrendszerek – egyetlen atom, foton vagy elektron – állapotának (szuperpozíció, összefonódás) precíz kontrolljára és technológiai hasznosítására. Ez a képesség nyitja meg az utat a feltörhetetlen kommunikáció, a klasszikus gépekkel megoldhatatlan számítások és a szinte már elképzelhetetlenül érzékeny mérések előtt.
A magyar tudományos örökség ezen a téren megkerülhetetlen. Neumann János lefektette a kvantummechanika szigorú matematikai alapjait, munkássága ma a kvantumszámítógépek működési elveiben köszön vissza. Wigner Jenő, aki a szimmetriák szerepének felismerésével forradalmasította a fizikát, elméleti alapot adott azoknak a rendszereknek a megértéséhez, amelyeket ma mérnöki pontossággal építünk. A közelmúltban pedig Krausz Ferenc Nobel-díjas eredményei az attoszekundumos fizika területén nyitottak új ablakot az elektronok mozgásának valós idejű megfigyelésére és irányítására, ami elengedhetetlen a jövő kvantumos áramköreinek tervezéséhez.
Az Európai Unió kvantumtechnológiai helyzete 2026. elején
Ahogy átléptünk 2026-ba, az Európai Unió helyzete a globális kvantumversenyben egyszerre ad okot büszkeségre és aggodalomra. Az elmúlt évtized befektetései és stratégiai programjai beérni látszanak, ugyanakkor a piaci realizáció terén az EU továbbra is strukturális kihívásokkal küzd.
• Erősségek: A tudományos nagyhatalom
Európa vitathatatlanul tudományos nagyhatalom a kvantumtechnológiában. A kontinens világelső a tudományos publikációk számát és minőségét tekintve, megelőzve mind az Egyesült Államokat, mind Kínát. Ez a tudományos kiválóság a humán tőkében is megmutatkozik: Európa rendelkezik a világ legnagyobb koncentrációjú kvantum-tehetségbázisával. Az oktatási rendszerek évente több mint 110 ezer diplomást bocsátanak ki kvantum-releváns területeken (fizika, mérnöki tudományok, informatika), ami biztosítja a szükséges utánpótlást a kutatás-fejlesztés számára.
Pénzügyi szempontból lényeges, hogy az EU és a tagállamok az elmúlt öt évben összesen mintegy 8 milliárd eurót fektettek a szektorba, ami jelentős kormányzati elkötelezettséget tükröz. Ennek eredményeként a globális kvantum-startupok mintegy 25%-a az Európai Unióban van bejegyezve.
• Gyengeségek: A „European Paradox” és a tőkehiány
A tudományos dominancia azonban nem fordul át automatikusan piaci fölénybe. A legnagyobb strukturális gyengeség a magántőke hiánya. Míg az állami finanszírozás bőséges, a globális kvantumipari magánbefektetéseknek mindössze 5%-a jut európai cégeknek, szemben az USA 50%-os és Kína 40%-os részesedésével. Ez a forráshiány nehezíti a startupok skálázódását (scale-up), így sok ígéretes európai innovációt amerikai tőke vásárol fel, vagy a cégek kénytelenek a tengerentúlra költözni.
A szellemi tulajdon védelme terén is lemaradás tapasztalható: az EU csak a harmadik helyen áll a benyújtott szabadalmak számában az USA és Japán után. A piacosítási (commercialization) elmaradás és a tagállami erőfeszítések fragmentációja – a párhuzamos, nem összehangolt kutatások – tovább gyengítik a kontinens versenyképességét.
• Stratégiai válaszok: Quantum Flagship és EuroQCI
Az Európai Bizottság felismerve ezeket a kihívásokat, 2018-ban elindította a Quantum Flagship programot, amely 1 milliárd eurós keretösszeggel a kutatás és az ipari alkalmazás közötti híd szerepét tölti be. Kiemelt projekt az EuroQCI (European Quantum Communication Infrastructure), amelynek célja egy egész Európát behálózó, kvantumosan biztonságos kommunikációs infrastruktúra kiépítése 2027-ig, mind földi (optikai), mind űrbeli (műholdas) szegmenssel.
A kvantumszámítástechnika terén a célok ambiciózusak: 2030-ra 100 hibajavított (error-corrected) qubittel rendelkező rendszerek üzembe állítása, 2035-re pedig a több ezer qubites kapacitás elérése. Ennek egyik zászlóshajója az OpenSuperQPlus projekt, amely 10 ország 28 partnerét – köztük magyar kutatóhelyeket – fogja össze egy 1000 qubites európai kvantumszámítógép kifejlesztésére.
• Quantum Act (2026): A szabályozási mérföldkő
A technológiai szuverenitás biztosítása érdekében 2026. második félévében várható az EU Quantum Act (Kvantumtörvény) elfogadása. Ez a jogszabály a Chips Act mintájára hivatott megerősíteni az európai kvantumipart. A tervezet fő elemei közé tartozik a stratégiai projektek kijelölése, amelyek gyorsított engedélyezési eljárásban részesülnek, valamint a keresleti oldali beavatkozások, például az összehangolt közbeszerzések, amelyek garantált piacot teremtenek az európai gyártóknak. A jogszabály kiemelt figyelmet fordít majd az ellátási láncok rezilienciájára, csökkentve a harmadik országoktól való függőséget a kritikus nyersanyagok és komponensek terén.
A kvantumtechnológiai verseny globális pozíciói
A kvantumtechnológiai versenyfutás geopolitikai dimenziója 2026-ra teljesen nyilvánvalóvá vált. A három nagy pólus – USA, Kína és EU – eltérő stratégiák mentén építi pozícióit.
USA: a piacvezérelt dominancia
Az Egyesült Államok stratégiája a magántőke és a technológiai óriásvállalatok (Big Tech) erejére épít. Egyes források alapján globális magánfinanszírozás 44%-a itt összpontosul. Olyan szereplők, mint a Google, az IBM és a Microsoft, valamint több száz tőkeerős startup (például az IonQ, Rigetti) diktálják a tempót.
Az USA a globális hálózat „központi brókere”, a legtöbb nemzetközi együttműködés csomópontja. 2024. végén a Google bejelentette a „Willow” chip áttörését, míg az IBM tervei szerint 2026-ra elérik a gyakorlati „quantum advantage”(kvantum előny) szintet. Az amerikai modell előnye a gyorsaság és a piacorientáltság, amit a 318 aktív cég és a szabadalmi dominancia is igazol.
Kína: állami tervezés és biztonsági fókusz
Kína ezzel szemben központosított, állami vezérlésű modellt követ. A becslések szerint 15 milliárd dollárt meghaladó állami befektetéssel a kvantumtechnológia területén a világ legnagyobb közfinanszírozójává vált. Stratégiája befelé forduló: együttműködéseinek 84%-a belföldi, nemzetközi kapcsolatai korlátozottak.
Kína vitathatatlan vezető a kvantumkommunikáció terén (lásd a Micius műhold és a Peking-Sanghaj kvantumgerinchálózat), ami összhangban van a „Dual-use” (kettős felhasználású) technológiák prioritásával, ahol a polgári fejlesztések közvetlenül szolgálnak nemzetbiztonsági és katonai célokat. A kvantumkommunikációs tudományos publikációk terén Kína adja a legidézettebb cikkek 34%-át.
EU: a kollaboratív út
Az Európai Unió a „harmadik utas” stratégiát követi, amely a nyitottságra és az együttműködésre épít. A 295 aktív európai cég együttműködéseinek 63%-a nemzetközi, ami jelzi, hogy Európa nem az izolációban, hanem a globális tudásmegosztásban hisz (kivéve a legkritikusabb biztonsági területeket).
Bár a kereskedelmi hasznosításban lemaradás van, az ökoszisztéma érettségét jelzik a világszínvonalú klaszterek. A rangsorok szerint Cambridge (UK/Európa) vezeti a listát, de Helsinki (Finnország), Oxford (UK), Glasgow (UK) és Karlsruhe (Németország) is a globális élvonalba tartozik.
A technológiai gyorsulás szemléltetése – 2024-2026
A 2024. és 2026. közötti időszak a „proof of concept” fázisból a mérnöki megbízhatóság felé való átmenet korszaka. A fejlődés üteme nem lineáris, hanem exponenciális pályára állt.
Google Willow: a hibajavítás áttörése
2024. decemberében a Google bemutatta a „Willow” processzort, amely 105 qubittel rendelkezik, de nem a qubitek száma, hanem a minősége jelentette az igazi szenzációt. A Willow volt az első chip, amely demonstrálta az exponenciális hibaszuppressziót: ahogy növelték a fizikai qubitek számát a logikai qubit kódolásához, a hibaarány nem nőtt, hanem csökkent.
Ez a Kvantum Hibajavítás (Quantum Error Correction – QEC) régóta várt „szent grálja”. A rendszer a „Random Circuit Sampling” benchmark tesztet, amelynek megoldása egy klasszikus szuperszámítógépnek 10 szeptillió évébe telt volna, mindössze 5 perc alatt végezte el. (A szeptillió 10^24 nagyságrendű szám, vagyis egy 1-es után 24 nulla – jól érzékelteti a klasszikus és a kvantumszámítás közti különbséget.)
2025-ben a Google bejelentette a „Quantum Echoes” algoritmust, amely valós kémiai szimulációkban 13000-szeres gyorsulást mutatott a hagyományos módszerekhez képest
IBM: úton a kvantumelőny felé
Az IBM tartotta magát szigorú fejlesztési ütemtervéhez. 2025-ben piacra dobták a „Nighthawk” processzort, amely 2026. januárjában hivatalosan is elérhetővé vált az IBM Quantum Platform felhőszolgáltatásán keresztül. A processzor 120 qubittel és 5000 kapu műveleti mélységgel (gate depth) rendelkezik, lehetővé téve komplexebb algoritmusok futtatását zajos környezetben is. Az IBM 2026 januárjában hivatalosan megerősítette, hogy év végére elérik a bizonyítható „quantum advantage” szintet gyakorlati, ipari relevanciájú problémákon (anyagtudomány, optimalizáció).
Az IBM roadmapja szerint a Nighthawk jövőbeli iterációi 2026. végére 7500, 2027-re pedig 10 ezer kapuműveletet fognak elérni. A hosszabb távú, 2029-es „Starling” projekt már 200 logikai (hibajavított) qubitet és 100 millió műveleti kapacitást céloz meg, ami a Heron processzorcsalád folyamatos fejlesztésén alapul.
D-Wave: skálázhatósági áttörés
A kanadai D-Wave Systems 2026. januárjában jelentős mérföldkövet ért el azzal, hogy bemutatta az első skálázható, on-chip kriogenikus vezérlést gate-model qubitek számára. Ez az innováció drasztikusan csökkenti a külső vezérlőelektronika komplexitását és energiafogyasztását, ami kritikus lépés a több ezer qubites rendszerek felé vezető úton. A D-Wave a CES 2026. technológiai vásáron demonstrálta első kereskedelmi kvantum-alkalmazásait, jelezve, hogy a technológia kezd kilépni a tisztán kutatási fázisból és közeledik a piaci hasznosítás felé.
Európai válasz: az OpenSuperQPlus
Európa nem nézi tétlenül az amerikai és ázsiai versenyfutást. Az OpenSuperQPlus projekt keretében, amelyben magyar részről a Wigner Kutatóközpont és a BME is aktív szerepet vállal, a cél egy 1000 qubites, európai technológián alapuló kvantumszámítógép megépítése.
A projekt különlegessége a HPC (High Performance Computing) infrastruktúrával való szoros integráció, amely hibrid (klasszikus-kvantum) rendszerek létrehozását célozza a szuperszámítógépes központokban (például Jülich, Németország).
A hat munkacsoport közül a fotonika területe különösen figyelemre méltó: a 2026. januárjában bejelentett stanfordi egyedi-foton optikai cavity áttörés új távlatokat nyit a fotonalapú kvantumszámítástechnika számára, amelyben az európai kutatócsoportok hagyományosan erősek.
TRL (Technology Readiness Level – Technológiai Érettségi Szint) változása:
• 2020: TRL 3-4 (Laboratóriumi demonstrációk)
• 2024: TRL 5-6 (Ipari környezetben validált prototípusok)
• 2026 (előrejelzés): TRL 7-8 (Piaci bevezetésre érett rendszerek bizonyos szegmensekben)
A technológiai fejlődést a jogi keretrendszerek kialakítása követi, bár eltérő sebességgel és filozófiával
• Európai Unió: a szabályozó nagyhatalom
Az EU megközelítése komprehenzív és elővigyázatos. A 2026-ra időzített Quantum Act átfogó keretet kíván adni a szektornak, hasonlóan a mesterséges intelligencia szabályozásához (AI Act). Az EU már 2021-ben szigorította az exportellenőrzést, és bevezette a közvetlen külföldi befektetések (FDI) szűrését a stratégiai technológiák védelmére.
Az Európai Unió előnyének tekinthető az egységes belső piac és a szabványosítási kultúra (ETSI, CEN-CENELEC), amely kiszámíthatóságot ad, hátránya pedig a lassú döntéshozatal és a bürokratikus terhek, amelyek lassíthatják az innovációt. A biztonság és a kutatási szabadság közötti egyensúlyozás folyamatos kihívást jelent.
• Egyesült Államok: piac és innováció
Az USA szabályozása decentralizált és piacvezérelt. A 2018-as National Quantum Initiative Act adta meg az alaphangot, de a kormányzat minimálisan avatkozik be a piaci folyamatokba, inkább ösztönzőkkel és állami megrendelésekkel operál. A kockázati tőke számára rendkívül barátságos a környezet, míg az exportkontroll (ITAR, EAR) szigorú, de célzott. Ez a modell gyors piacra jutást tesz lehetővé, cserébe a szabványosítás töredezettebb.
• Kína: stratégiai fúzió
Kína jogalkotása a központi tervezés eszköze. A „Military-Civil Fusion” (katonai-civil fúzió) stratégia értelmében a polgári kvantumfejlesztéseknek nemzetbiztonsági célokat is kell szolgálniuk. Ez lehetővé teszi az erőforrások gyors és masszív mobilizálását (nemzeti hálózatok kiépítése), azonban a nemzetközi együttműködésekben bizalmi deficitet okoz. A szabályozás ebben a struktúrában nem korlát, hanem a központi akarat végrehajtó eszköze.
Magyarország a kvantumtérképen: stratégiai esély vagy elszalasztott lehetőség?
Magyarország számára a 2025-2026-os időszak a stratégiai alapozás és a nemzetközi integráció éveit jelenti. A hazai ökoszisztéma kicsi, de fókuszált és minőségi.
Intézményi háttér és eredmények
A hazai fejlesztések motorja a 2020-ban alapított, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont vezetésével működő Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium (KNL). A 2023-2026-os ciklusban 3,5 milliárd forint támogatással gazdálkodó konzorcium hat munkacsoportban (szupravezetés, fotonika, hibrid rendszerek, algoritmusok, kommunikáció, érzékelés) végez kutatásokat. A KNL aktivitását jelzi a 2025 júniusában a Bosch Budapest Kampuszon megrendezett Workshop, valamint a szeptemberi QTech Budapest konferencia, amely több mint 300 nemzetközi kutatót vonzott Budapestre.
A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont egyik legígéretesebb projektje a V-MAG (Vector light enhanced atomic Magnetometry), egy olyan kvantumérzékelő, amely a mágneses terek extrém pontos mérését teszi lehetővé, orvosi és geofizikai alkalmazásokkal. Emellett fejlesztés alatt áll egy MI-vel támogatott kvantummikroszkóp, amely a zajos kvantumrendszerek hatékonyabb vizsgálatát célozza.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszéke a kvantumkommunikáció hazai fellegvára. Itt zajlanak a QCI Hungary projekt keretében a kvantumkulcs-elosztás (QKD) hálózati integrációjával kapcsolatos kutatások. A Fizika Tanszék csapata pedig a szupravezető qubitek fizikájában ér el nemzetközileg jegyzett eredményeket.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Informatikai Karán működő kutatócsoport a szoftveres oldalra, a kvantumalgoritmusokra és a kvantumos gépi tanulásra fókuszál, míg az MTA-ELTE Lendület kutatócsoport (2025-2030) a kvantumszíndinamika elméleti kérdéseit vizsgálja.
A kutatócsoportok mellett kiemelendő a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának kvantummérnök MSc képzése, valamint a Széchenyi István Egyetem Kutatóközpontjának BSc-s hallgatók számára indított kvantumtechnológiai elméleti és gyakorlati képzése (2025).
Az egyetemek kvantumképes diplomás-kibocsátása azonban még nem éri el az európai átlagot, ami hosszú távon akadályozhatja az ipari fejlődést, a képzési volumen és minőség bővítése nélkül a hazai ipar elmarad az európai versenytársak mögött. A szakemberképzés intenzív fejlesztése sürgető feladat, mivel a beavatkozások hatása csak 2-3 éves időtávon jelentkezik.
Ipari szereplők és stratégiai célok
Az ipari oldalon kiemelkedik a Bosch Budapest, amely a kvantumszenzorok gépjárműipari alkalmazását és miniatürizálását kutatja. A hazai nagy távközlési szolgáltatók kvantumkommunikációs kísérletei már kiléptek a laboratóriumi fázisból, bár kereskedelmi szolgáltatásként még nem érhetők el.
Ezzel párhuzamosan sürgető feladat a létrejövő kvantumkommunikációs hálózatok adminisztratív és hatósági kezelésének előkészítése 2026-ban, mind uniós, mind hazai szinten. Szükséges a képesség kiépítése a szolgáltatások és a hálózatot alkotó berendezések biztonsági minősítésére a mért paraméterek alapján. A hazai startup szcéna még formálódóban van, de már megjelentek az első, specializált szoftverfejlesztő és biztonságtechnikai vállalkozások.
Összegzés és kitekintés
Ha 2025. a tudatosság éve volt, amikor a világ az UNESCO égisze alatt ünnepelte a kvantumtudományt, akkor 2026. az akció éve kell legyen. A jogszabályi keretek (Quantum Act) megszilárdulása, a technológiai érettség szintlépése és az ipari szereplők növekvő aktivitása egyértelműsíti: a kvantumtechnológia kilépett a laboratóriumokból. Ahogy a University of Chicago kutatói fogalmaztak 2026. januárjában: a kvantumtechnológia elérte a „tranzisztor pillanatát”, vagyis azt a fordulópontot, amikor a tudományos kíváncsiságból ipari realitás lesz.
Magyarország számára ez történelmi lehetőség. Földrajzi elhelyezkedése, erős matematikai-fizikai hagyományai és a már működő kiválósági központjai (KNL, Wigner, egyetemek) alkalmassá teszik arra, hogy Közép-Kelet-Európa regionális kvantum-hubjává váljon. A siker kulcsa a gyorsaság és az együttműködés. Nem engedhetjük meg magunknak a késlekedést, legyen szó akár a szakemberképzésről, akár az infrastruktúra-fejlesztésről.
A szerző a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság(NMHH) főigazgató-helyettese
