A Schneider Electric(SE) is csatlakozott ahhoz a nemzetközi kezdeményezéshez, amely egy nyílt keretrendszerrel segítené a gyártócégek digitális átalakulását. A Lighthouse OS a világ legfejlettebb üzemeinek tapasztalataira építve kínálna másolható modellt az ipari működési kiválóság eléréséhez.

A digitális ipar receptje
Forrás: Schneider Electric

A gyártóipar digitális átalakulása világszerte látványosan felgyorsult az elmúlt években, a vállalatok többsége azonban még mindig nem jut túl a pilotprojektek szintjén. Sok helyen sikeresen tesztelnek mesterséges intelligenciára, automatizálásra vagy adatelemzésre épülő megoldásokat, ezek azonban nem épülnek be vállalati szinten a működésbe.

Erre a problémára kínálhat új megközelítést a „Lighthouse Operating System” (Lighthouse OS), amelynek fejlesztésében a Schneider Electric is részt vesz.

A kezdeményezés mögött a World Economic Forum, ipari szereplők, tanácsadócégek és technológiai vállalatok együttműködése áll. A cél egy olyan nyílt keretrendszer létrehozása, amely gyakorlati útmutatót ad a gyártóknak a digitális és működési érettség eléréséhez – méghozzá a világ legjobban teljesítő üzemeinek tapasztalataira építve.

Miért akadnak el a digitális projektek?

Az iparban ma már szinte minden nagyvállalat foglalkozik digitalizációval, mégis kevés az igazán skálázható sikerprojekt. A probléma sokszor nem maga a technológia, hanem az, hogy a fejlesztések elszigetelten működnek: egy-egy gyártósoron vagy üzemben hoznak javulást, de nem alakul ki egységes vállalati működési modell.

A Lighthouse OS ezt a széttagoltságot próbálja megszüntetni. A rendszer egy strukturált fejlődési útvonalat kínál, amelyet bármely gyártóvállalat követhet a saját alaphelyzetének megfelelően.

A modell a Világgazdasági Fórum „Global Lighthouse Network” programjának nyolc évnyi tapasztalatára épül, vagyis olyan gyárak működési mintáira, amelyek már bizonyították, hogy a digitális technológiákból üzleti és fenntarthatósági előnyt lehet kovácsolni.

Az alábbi hat pillérre épül a rendszer

A Lighthouse OS hat alapvető működési terület köré szerveződik:

• rugalmas és stabil folyamatok,

• összekapcsolt és átlátható munkafolyamatok,

• végpontok közötti szinkronizáció,

• beépített fenntarthatóság,

• tanuló szervezet,

• fejlett digitális és adatelemzési képességek.

Mindegyik elemhez öt érettségi szint tartozik, így a vállalatok felmérhetik aktuális állapotukat, és meghatározhatják a következő fejlesztési lépéseket. A megközelítés egyik fontos sajátossága, hogy nem különálló technológiai eszközökre fókuszál, hanem a működés egészét vizsgálja.

Ez különösen fontos lehet most, amikor az iparban egyszerre jelent kihívást az energiahatékonyság javítása, a fenntarthatósági elvárások teljesítése, a munkaerőhiány és az AI-alapú rendszerek integrálása.

A cég a saját tapasztalatait építi be

A Lighthouse OS egyik kulcsszereplője a Schneider Electric, amely több mint húsz éve fejleszti saját digitális működési modelljét. A vállalat jelenleg több mint 120 intelligens gyárat és elosztóközpontot működtet világszerte, és kilenc üzeme kapta meg a WEF „Lighthouse” minősítését.

A cég szerint a legnagyobb kihívás nem az új technológiák kipróbálása, hanem azok vállalati szintű skálázása.

„Sok gyártó törekszik az átalakulásra, de nincs előttük egy olyan koherens út, amelynek segítségével ezt következetesen és nagy léptékben megvalósíthatnák” – fogalmazott Federico Torti, a Világgazdasági Fórum technológiai és innovációs vezetője.

A Schneider Electric szerint a Lighthouse OS egyik legnagyobb előnye, hogy nem elméleti modellt kínál, hanem már bizonyított ipari gyakorlatokat tesz másolhatóvá.

Nyitott rendszer lehet az ipari digitalizáció új alapja

A kezdeményezést eleve úgy tervezték, hogy folyamatosan fejlődjön. A következő verziókat a pilotprojektek tapasztalatai és a résztvevő vállalatok visszajelzései alakítják majd, miközben a fejlesztők további gyártók, technológiai cégek és közintézmények csatlakozására is számítanak.

Az ipari digitalizáció következő nagy kérdése így már nem feltétlenül az lesz, hogy milyen technológiát érdemes bevezetni, hanem az, hogyan lehet a különálló fejlesztésekből egységes, hosszú távon is fenntartható működési rendszert építeni.