A mesterséges intelligencia(AI) rohamos terjedésével világszerte egymás után épülnek az új adatközpontok, miközben egyre nagyobb figyelmet kap az energiaellátásuk és hűtésük. Egy friss elemzés szerint azonban legalább ennyire fontos már az is, hogy ezek a létesítmények mennyire képesek ellenállni a klímaváltozás okozta kockázatoknak. Egy friss kutatás szerint a megfelelő lépésekkel az adatközpontokat fenyegető pénzügyi veszteségek jelentős része megelőzhető.
Az AI-korszak új kockázata
A mesterséges intelligencia térnyerése nemcsak az adatközpontok számát és teljesítményigényét növeli, hanem új típusú üzleti kockázatokat is felszínre hoz. Míg az elmúlt években elsősorban az energiahatékonyság és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése állt a fejlesztések középpontjában, ma már egyre fontosabb kérdés, hogy ezek a létesítmények miként képesek alkalmazkodni a szélsőséges időjárási viszonyokhoz, a hőhullámokhoz, a vízhiányhoz vagy az energiaellátás bizonytalanságaihoz.
A Schneider Electric Research Institute és az SE Advisory Services közös tanulmánya szerint az adatközpontok fizikai eszközállományának jelentős részénél továbbra sem veszik kellő mértékben figyelembe ezeket a klímakockázatokat, ami komoly üzleti károkat okozhat. Az elemzés becslése szerint a jelenlegi globális adatközponti infrastruktúránál ez a be nem árazott kitettség elérheti a 388 milliárd dollárt, ami az összes eszközérték mintegy 38 százalékának felel meg.
A mesterséges intelligencia tovább növeli a kitettséget
A kutatás szerint az AI-feladatokra épülő új adatközpontok különösen érzékenyek lehetnek a klímaváltozás hatásaira. Egy gigawatt kapacitásra vetítve ezeknél a létesítményeknél a fizikai kockázat mintegy 2,6-szor magasabb, mint a hagyományos adatközpontok esetében, elsősorban azért, mert egy esetleges leállás pénzügyi következményei is jóval nagyobbak.
A tanulmány arra is figyelmeztet, hogy az AI-infrastruktúra gyors bővülésével az éghajlati kockázatoknak kitett adatközponti eszközállomány értéke a jelenlegi 388 milliárd dollárról a következő években akár 1–3,7 ezermilliárd dollárra is nőhet.
Európa az egyik leginkább érintett régió
Az elemzés szerint a kitettség földrajzi szempontból sem egyforma. Európában és Kínában az adatközpontok értékcsökkenési kockázata meghaladja az 50 százalékot, ami közel kétszerese az Egyesült Államokban mért értéknek. Ebben szerepet játszanak a helyi éghajlati viszonyok, az energiarendszerek sajátosságai, valamint az ellátási láncok sérülékenysége is.
A hangsúly egyre inkább az alkalmazkodáson van
A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a klímakockázatok jelentős része mérsékelhető tudatos tervezéssel és beruházásokkal. A kutatók szerint az ellenállóbb infrastruktúra kialakításával a jelenlegi kockázatok mintegy egyharmada csökkenthető.
Ehhez többféle megoldás is hozzájárulhat: a hosszú távú zöldáram-vásárlási megállapodások (PPA), a nagy teljesítményű AI-rendszereknél egyre nagyobb szerepet kapó folyadékhűtés, a mikrohálózatok alkalmazása, valamint az olyan telephelyek kiválasztása, amelyek jobban ellenállnak a klímaváltozásból eredő hatásoknak. A tanulmány szerint ezek már nem pusztán fenntarthatósági szempontok, hanem az üzleti kockázatok kezelésének fontos eszközei is.
Már nem elég energiahatékonynak lenni
Az AI-korszak adatközpontjainál a kérdés ma már nem egyszerűen az, hogyan lehet csökkenteni az energiafelhasználást vagy a szén-dioxid-kibocsátást. Egyre inkább az a meghatározóbb, hogy ezek a kritikus infrastruktúrák mennyire tudnak működőképesek maradni a klímaváltozás okozta kihívások közepette is. A kutatás szerint az alkalmazkodóképesség a következő években az adatközpont-fejlesztések egyik legfontosabb gazdasági és stratégiai szempontjává válhat.
