A mesterséges intelligenciához(AI) való viszonyunk egyre sokrétűbbé válik. Félünk a lázadó robotoktól, a munkánk és a szellemi értékeink elvesztésétől. A megoldások egy részét a startupok világában kereshetjük.

AI-para: a startup világ (ki)segíthet

Az AI-val kapcsolatos érzelmek skálája a bizakodástól a félelemig

Mindeközben egy nemzetközi kutatás szerint az embereknek már több mint 40 százaléka gondolja úgy, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a munkáját. Az AI térnyerése bizakodást, pozitív izgalmat, ugyanakkor félelmet is kivált az emberekben.

Az olyan mesterséges intelligencia modellek, mint a ChatGPT, már bevethetők különféle szintű tartalomgyártásra, amivel bizonyos tollforgatók, vagy a mai kornak megfelelően „billentyűzet-nyomogatók” munkáját válthatják ki.

Más mesterséges intelligencia-eszközök segítenek automatizálni a feladatokat, adatokat gyűjtenek, elemeznek, grafikai terveket készítenek vagy ügyfélkapcsolatokat kezelnek.

Az emberek közel ugyanekkora százaléka(39%) szerint viszont egyes munkafolyamatok továbbra sem helyettesíthetők mesterséges intelligenciával.

Ez abból a globális felmérésből derül ki, amelyet a The University of Queensland és a KPMG Australia végzett 17 országból több mint 17 ezer válaszadó bevonásával – olvasható az Atlas VPN weboldalán.

Egy nemrégiben készült hazai felmérés szerint az AI-alkalmazások a tartalomgyártás területén leginkább az újságírókra, továbbá a marketing területén dolgozókra jelentenek fenyegetést, a legkevésbé pedig az informatikai szakemberekre, és az építész szakmára.

Az ITpeople.hu állásportál online kutatásának utóbbi következtetését némileg árnyalja, hogy a kérdőívet többségében informatikai területen dolgozó szakemberek töltötték ki.

Az pedig, hogy mely ágazatokban hozhat jelentős előrelépést az AI alkalmazása, elsősorban az informatika, az egészségügy és a gyógyszeripar profitálhat belőle. Ezzel szemben kevésbé érinti a mezőgazdaságot, vagy a környezetvédelmet.

A hazai kutatásban résztvevők háromnegyede már kipróbálta a ChatGPT-t, 17 százalékuk tervezi azt, mindössze 5 százalék vallotta azt, hogy egyáltalán nem érdekli őt a ChatGPT.

Aggályos tartalomalkotás, mi legyen a szerzői joggal?

Az OpenAI chatbotja által készített tartalmak kapcsán a köztudatban az egyik legerősebb a szerzői jogi aggály, mivel a program forrásmegjelölés nélkül hoz létre tartalmakat.

A magyarországi kutatásban a kitöltők mintegy egyharmada szerint a ChatGPT által előállított tartalom nem minősül önálló szellemei alkotásnak, és mintegy 18 százalék véli úgy, hogy mivel a ChatGPT nem valós személy, ezért amit létrehoz, az mindenkié.

A felmérésben résztvevők más mesterséges intelligencia alapú programot is használtak már. Körükben a legnépszerűbb a Microsoft BING internetes keresőrendszere.

Második a Dall-e, amit – a ChatGPT-hez hasonlóan – az OpenAI készített, és amely képeket hoz létre szöveges leírás alapján. Dobogós még a Copilot és a Midjourney, előbbi egy felhő alapú mesterséges intelligencia eszköz, amely a kódolásban nyújt segítséget.

A Midjourney pedig egy képalkotó rendszer, aminek a segítségével könnyen és gyorsan készíthető személyre szabott, minőségi képi tartalom.

Inkább optimizmus, mint félelem

Míg egyesek optimisták a mesterséges intelligencia előnyeit látva, mások szoronganak. A helyzetet az is bonyolítja, hogy az AI alkalmazása bizonyos területeken, például az egészségügyben vagy a bűnüldözésben etikai aggályokat vethet fel.

AI-para: a startup világ (ki)segíthet

A már említett nemzetközi felmérésben az emberek kétharmada optimista az AI társadalomnak nyújtott előnyeivel kapcsolatban. Az aggodalmak ellenére a legtöbb ember a mesterséges intelligenciát olyan eszköznek tekinti, amely pozitív változásokat és megoldásokat hozhat számos problémára.

Öt emberből közel három (57%) nyugodtnak érzi magát az AI jövőjét illetően. A laza hozzáállás hátterében a mesterséges intelligencia előnyei, például a különböző iparágakban tapasztalható megnövekedett hatékonyság és termelékenység áll.

Ami az AI emberiségre gyakorolt hatását illeti, a válaszadók 48-47%-a aggodalmát vagy egyenesen a félelmét jelezte. Ráadásul a megkérdezettek negyedét(24%) egyenesen felháborítják bizonyos mesterséges intelligencia alkalmazások.

Az aggodalmak a visszaélésszerű használathoz vagy a nem kívánt következményekhez kapcsolódó lehetséges kockázatoknak tudhatók be.

A startup-világ szívhatja fel az állást kereső műszakiak jó részét

Hogy ne legyen annyira egyszerű a képlet, a Világgazdasági Fórum The Future of Jobs 2023-as jelentése szerint a vállalkozások 50%-a arra számít, hogy a mesterséges intelligencia inkább munkahelyeket fog teremteni.

Ez egyes adatok szerint ez utóbbi elérheti a 133 milliót is, miközben több százezerre tehető csak a technológiai szektorban a tavaly óta elbocsátottak száma.

A Vodafone Group technológiai igazgatója, Scott Petty ugyanakkor kitart amellett, hogy a brit csoport nem tervezi követni a rivális BT példáját a munkaerő jelentős részének a mesterséges intelligenciával(AI) való leváltásában.

Kijelentette, hogy a technológiát virtuális asszisztensnek tekinti, amely javítja a termelékenységet, nem pedig mondjuk az ügyfélszolgálatot helyettesítő eszköznek. Ez csak egy az AI-kapcsán manapság naponta jelentkező üzleti reakciók közül.

Egy USA-beli felmérés szerint pedig ez év eleje óta minden 100 elbocsátott technológiai szakemberből 13 fordította energiáját saját cégalapításra. Ebből a 13%-ból a szoftverfejlesztők a legvállalkozóbbak, őket követik a mérnöki és a termékmenedzserek.

A startupok közel felét (44,4%) olyanok indították el, akik korábban valamilyen vezetői szinten voltak. Általában a leghosszabb munkatapasztalattal és legfejlettebb készségekkel rendelkezők vágnak bele nagyobb valószínűséggel saját vállalkozásba az elbocsátásuk után.

Azok pedig, akik szakemberek, de nincs bennük komolyabb vállalkozói szellem megtalálhatják a számításukat pont az olyan induló cégeknél, amelyek az AI-ra és a gépi tanulási technológiára fókuszálnak.

Nemcsak az állásunk elvesztésétől kell tartanunk

Káosz a köbön: vállalatokat és társadalmakat dönthet be az eltérített AI – hívja fel a figyelmet Hortobágyi Ágoston, digitális stratéga.

Az AI hamarosan a mindennapok kikerülhetetlen részévé válik. Üzleti alkalmazások egész sora épülhet majd a megoldásra, de akár komoly vállalati döntések meghozatalában is segítheti a gazdasági szereplőket.

A hétköznapi emberek számára pedig a legalapvetőbb információforrássá válhat. Így szinte mindenkinek érdekében állhat tehát egy ilyen nagyhatalmú digitális eszköz befolyásolása.

Gondot jelent, hogy ha valaki valótlan vagy hibás információt tanít meg neki, szinte visszakövethetetlen, hogy hol mi történt, a károk pedig felbecsülhetetlenek lehetnek.

A szakértő szerint az emberek már most is elvesznek a rájuk zúduló információdömpingben, bizalmatlanok, nem tudják, mit hihetnek el és mit nem – ha erre a digitális útvesztőre ráeresztjük az AI-t, az könnyen káoszt teremthet.

Jöjjön a digitális személyazossság

„Míg a fizikai térben jól behatárolt szabályok és törvények szerint élünk, szórakozunk, dolgozunk, online leírhatunk szinte bármit. Ezért fontos, hogy mihamarabb bevezessük a digitális személyazonosságot, mellyel minden, az online térben létrehozott információt és cselekedetet valós személyhez rendelhetünk” – teszi hozzá a szakértő.

Az Európai Bizottság közzétette az európai digitális személyazonossági tárca (EUDI-tárca) megvalósításához szükséges közös uniós keretrendszer első változatát.

A magyar kormány pedig a múlt év végén fogadta el a Nemzeti Digitális Állampolgárság Programot,amely első körben az elektronikus tárca, digitális postaláda, elektronikus dokumentumtár és aláírás létrehozásáról rendelkezik.