A fogyasztói technológia következő nagy változása nem feltétlenül egyetlen új eszközről szól. A mesterséges intelligencia(AI) egyre több készülékbe költözik be, a hardver drágulása, a hosszabb csereciklusok és a változó felhasználói igények pedig új pályára állítják a piacot. Az ABI Research hat olyan trendet azonosított, amelyek az év második felében különösen meghatározóak lehetnek – és együtt többet árulnak el a technológia jövőjéről, mint külön-külön.
A fehérárutól a fogyasztói technológiáig
Volt idő, amikor a háztartási elektronika világát még két jól elkülöníthető csoportba rendeztük: a fehéráruba tartoztak a hűtők, mosógépek és egyéb háztartási gépek, míg a barnaáru a televíziót, a hifit, a videót és később a DVD-lejátszót jelentette. A digitális korszakban a barnaáru helyét fokozatosan átvette a fogyasztói elektronika (consumer electronics), amelybe már a kommunikációs és digitális eszközök, a számítógépek, a játékkonzolok és a viselhető technológiák is bekerültek.
A határok azonban tovább lazultak. Az okostelefon már egyszerre kommunikációs eszköz, számítógép, kamera és szórakoztatóelektronikai termék, az okosotthonban pedig a televízió, a világítás, a termosztát, a háztartási gép és a biztonsági rendszer ugyanannak a hálózatnak lehet a része. Az AI pedig tovább bontja a korábbi kategóriákat: nem egyszerűen új készülékeket hoz, hanem intelligenciát épít a már meglévő technológiákba.
Így jutottunk el a fogyasztói elektronikától a fogyasztói technológiáig – egy olyan tágabb fogalomhoz, amelyben már nem az a legfontosabb kérdés, hogy milyen készüléket vásárolunk, hanem az, hogyan kapcsolódnak egymáshoz az eszközök, a szoftverek, a szolgáltatások és az AI.
Van egy furcsa kettősség a fogyasztói technológia 2026-os történetében. Egyfelől egyre több eszköz válik okosabbá: a szemüveg már nem feltétlenül kijelzőt akar a szemünk elé tenni, a háztartási robotok egyre önállóbban tájékozódnak, az okosgyűrűk pedig saját kategóriát építenek maguknak.
Másfelől ugyanezt a fejlődést egyre prózaibb tényezők fékezik: dráguló memória, magasabb komponensköltségek és az, hogy a fogyasztók kevésbé érzik szükségét a gyakori készülékcserének.
Az ABI Research friss elemzése szerint a következő 6–12 hónapban éppen ez a kettősség határozhatja meg a fogyasztói technológiai piacot. A kutatócég hat trendet emel ki a 2026 második felére, amelyek között vannak már jól ismert technológiák és olyanok is, amelyek most kezdenek igazán piacot teremteni.
A szemüvegnek nem feltétlenül kell látnia
Az egyik legérdekesebb változás a viselhető technológiák világában zajlik. Az okosszemüvegek első generációjától sokan azt várták, hogy egyfajta mini kiterjesztett valóságot varázsol majd a szemünk elé. Az újabb irány azonban éppen ennek mond ellent: a szemüvegnek nem feltétlenül kell kijelzőt használnia ahhoz, hogy okos legyen.
A mesterséges intelligencia ugyanis megváltoztatja az eszköz értékét. A hangsúly az információk látványos megjelenítése helyett egyre inkább a kontextuson, a hangalapú segítségen, a kéz nélküli használaton és a mindennapi feladatok támogatásán van.
Az ABI Research szerint a kijelző nélküli okosszemüvegek éves szállítása a 2025-ös 3,34 millióról 2030-ra több mint 32 millió darabra nőhet. Ez 57,5 százalékos éves átlagos növekedési ütemnek felelne meg.
Ez azért fontos, mert arra utal: a következő nagy viselhető eszköz talán nem egy újabb képernyő lesz. Lehet, hogy éppen a képernyő elhagyása teszi igazán használhatóvá.
A robotporszívótól a háztartási robotig
Hasonló változás zajlik a fogyasztói robotikában is. A robotporszívó már régóta megszokott háztartási eszköz, de az újabb generációs gépek egyre több olyan képességgel rendelkeznek, amelyek már túlmutatnak a padló feltakarításán.
Az ABI Research 2030-ra nagyjából 133 millió darabos fogyasztóirobot-szállítással és közel 34 milliárd dolláros piacmérettel számol. A robotporszívók továbbra is meghatározóak maradhatnak, de mellettük egyre több olyan megoldás jelenik meg, amely fejlettebb navigációt, tárgyfelismerést, robotkart vagy más, önállóbb feladatvégzést tesz lehetővé.
A lényeg azonban nem feltétlenül maga a robotkar vagy az újabb szenzor. A robotika hardverét ugyanis egyre könnyebb lemásolni. A valódi különbséget az jelentheti, hogy a gép mennyire jól érzékeli a környezetét, mennyire önállóan képes dönteni, és mennyire kevés emberi beavatkozást igényel.
Vagyis a háztartási robotoknál is ugyanaz történik, mint az okosszemüvegeknél: a hardver mögött egyre fontosabbá válik az intelligencia.
Az okosotthonban nem az számít, mi kapcsolódik hozzá, hanem hogy működik-e együtt
Az okosotthon fejlődése kevésbé látványos, mégis alapvetően változtatja meg a piacot. A készülékek egyre kevésbé kötődnek egyetlen vezeték nélküli technológiához. A Wi-Fi és a Bluetooth mellett olyan megoldások is szerepet kapnak, amelyek nagyobb hatótávolságot vagy kisebb energiaigényt kínálnak.
A Matter közben éppen azt a problémát próbálja kezelni, amely hosszú ideig az okosotthon egyik legnagyobb akadálya volt: a különböző gyártók eszközeinek együttműködését.
A Matter egy nyílt, IP-alapú okosotthon-szabvány, amelynek célja, hogy a különböző gyártók kompatibilis eszközei együtt tudjanak működni, függetlenül attól, melyik nagy okosotthon-ökoszisztémához tartoznak. A szabvány több hálózati technológiára, köztük Wi-Fi-re, Threadre és Ethernetre épül, vagyis nem egy újabb Wi-Fi- vagy Bluetooth-féle kapcsolódási technológia, hanem inkább egy közös „nyelv” az eszközök között.
Az ABI szerint az okosotthonban egyre inkább alapelvárássá válik, hogy a készülékek különösebb konfigurálási tortúra nélkül működjenek együtt. A többféle kapcsolódási szabvány támogatása lassan nem különleges képesség, hanem alapkövetelmény lesz.
Ez a felhasználó számára talán kevésbé látványos, mint egy új robot vagy egy AI-szemüveg. Hosszabb távon viszont éppen ez lehet az egyik legfontosabb változás: az okosotthon akkor válik igazán okossá, amikor a technológia egyre kevésbé látszik.
Az AI mindeközben beleütközik a memóriába
És itt érkezünk el a történet kevésbé látványos, de annál fontosabb részéhez.
Miközben az iparág egyre több mesterségesintelligencia-funkciót szeretne az okostelefonokba és számítógépekbe építeni, az AI hardverigénye egyre komolyabb kihívást jelent.
Az ABI Research szerint a memóriahiány és a DRAM, illetve a tárhely drágulása már közvetlenül is befolyásolja az AI-képes fogyasztói eszközök gazdaságosságát. A kutatócég emiatt lefelé módosította az eszközoldali AI-chipek hosszabb távú szállítási kilátásait is.
Ez különösen érdekes egy olyan piacon, ahol a gyártók egyre több AI-funkcióval próbálják indokolni az új készülékek megvásárlását.
Csakhogy a fogyasztó nem feltétlenül azért vesz új telefont vagy PC-t, mert a készülékben több AI van. Ha az új funkciók közben magasabb árat eredményeznek, egy ponton felmerülhet a kérdés: ér-e annyit az AI, hogy emiatt lecseréljem a még tökéletesen működő eszközömet?
Az ABI megközelítése szerint önmagában az AI-innováció nem lesz elegendő a magasabb komponensköltségek ellensúlyozására. A memóriahatékonyság, az ellátási lánc diverzifikációja és a költségek kontrollja legalább ilyen fontos lehet.
Ez pedig már nem egyszerű technológiai kérdés. Az AI terjedésének egyik korlátja könnyen lehet maga a hardver ára.
Az okosgyűrű nem akarja kiváltani az okosórát
A hatodik trend talán kevésbé meglepő, de annál érdekesebb abból a szempontból, hogy önálló kategóriává válhat.
Az ABI Research szerint az okosgyűrűk éves szállítása a 2025-ös 3,15 millióról 2031-re több mint 23 millióra emelkedhet. A kutatócég szerint a gyűrűk elsősorban az egészség- és életmódkövetés területén erősödnek, és nem feltétlenül az okosórák riválisaként kell rájuk tekinteni.
Ez fontos különbség. A gyűrű nem akarja feltétlenül kiváltani az órát. Inkább egy másik helyre kerül ugyanabban a digitális ökoszisztémában.
A viselhető technológia így lassan nem egyetlen eszközről szól. Lehet óránk, szemüvegünk és gyűrűnk is, amelyek különböző helyzetekben, különböző információkat gyűjtenek és szolgáltatnak.
A trendek egyetlen nagy átrendeződést jeleznek
Ha egymás mellé tesszük az ABI Research hat trendjét, érdekes kép rajzolódik ki.
Az okosszemüvegben a kijelző helyét egyre inkább az AI veszi át. A háztartási robotban a mechanika mellé egyre több intelligencia kerül. Az okosotthonban a készülékek közötti együttműködés válik fontosabbá. Az okosgyűrű saját kategóriát épít. Közben pedig a memóriahiány arra emlékezteti a piacot, hogy a technológiai fejlődésnek nagyon is kézzelfogható fizikai és gazdasági korlátai vannak.
Még a játékpiac változása is ebbe az irányba mutat. A hagyományos konzoloknak egyre több alternatívával – például a handheld PC-kkel és az egyre erősebb okostelefonokkal – kell versenyezniük, miközben a magasabb hardverárak és a hosszabb csereciklusok nehezítik a növekedést.
Az elemzés végkövetkeztetése ezért talán fontosabb, mint maga a hat trend: nem egyetlen új eszközkategória felemelkedése a történet, hanem az AI, a kapcsolódás és a hardverinnováció összekapcsolódása. Ezzel párhuzamosan viszont a komponensköltségek, az árérzékenység és a hosszabb készülékcsere-ciklusok egyre komolyabb korlátot jelentenek.
A fogyasztói technológia következő szakasza így talán nem arról szól majd, hogy milyen új kütyüt veszünk, hanem arról, hogy a már körülöttünk lévő eszközök mennyire képesek együtt gondolkodni, együtt működni – és közben mennyibe kerül mindez.
A technológia egyre okosabb lesz. A kérdés már csak az, hogy a pénztárcánk lépést tud-e tartani vele.
