A pénzügyi csalások egyre kevésbé a technológiai rések kihasználásáról szólnak: a bűnözők mind gyakrabban pszichológiai manipulációval próbálják megszerezni áldozataik pénzét. Az MNB adatai, a banki tapasztalatok és a csalásokat feldolgozó filmek egyaránt arra figyelmeztetnek: a bizalom, a félelem és a sürgetés bárkit kiszolgáltatottá tehet, a vállalkozások pénzügyei pedig szintén célponttá váltak.
A banki védelmi rendszerek fejlődésével párhuzamosan a csalók is új módszereket vetnek be: egyre kevésbé a technológiai résekre, sokkal inkább az emberek bizalmára, félelmeire és figyelmetlenségére építenek. A jegybank adatai szerint 2026 második negyedévében a kártyán kívüli pénzügyi visszaélések 72,7 százalékában pszichológiai manipuláció is szerepet játszott. A veszély nemcsak a magánszemélyeket, hanem a vállalkozásokat is fenyegeti.
Az online csalások elleni küzdelemben egyre fontosabbá válik, hogy felismerjük a manipuláció jeleit. A bűnözők hivatalos személynek, banki ügyintézőnek vagy megbízható partnernek adják ki magukat, sürgetik áldozataikat, és olyan helyzetet teremtenek, amelyben kevés idő marad a megfontolt döntésre. A cél nem feltétlenül az, hogy feltörjenek egy rendszert: sokszor elég, ha ráveszik az ügyfelet egy utalásra, egy tranzakció jóváhagyására vagy egy távoli hozzáférést biztosító program telepítésére.
A módszerek változását a Magyar Nemzeti Bank adatai is jól érzékeltetik. 2026 második negyedévében 3839 sikeres, kártyán kívüli pénzügyi visszaélés történt, összesen 5,37 milliárd forint értékben. Az egy esetre jutó átlagos kár 1,4 millió forintra emelkedett, szemben az egy évvel korábbi 983 ezer forinttal.
Ugyanebben az időszakban 52 285 sikeres kártyás visszaélést regisztráltak, amelyek 1,74 milliárd forint kárt okoztak. A két adattípus eltérő csalási módszereket takar, de jól mutatja, hogy a pénzügyi visszaéléseknek több formája is jelentős veszteséget okozhat.
Fókuszban a pszichológiai manipuláció
Különösen figyelemre méltó a pszichológiai manipuláció szerepének növekedése. A kártyán kívüli sikeres visszaélések 72,7 százalékában alkalmaztak ilyen módszert 2026 második negyedévében. Három évvel korábban, 2023 első negyedévében még csak 27,8 százalék volt ez az arány. A változás arra utal, hogy a csalások elleni védekezésben az informatikai biztonság mellett az emberi döntések befolyásolásának felismerése is mind nagyobb jelentőséget kap.
Az Erste első féléves tapasztalatai szintén a csalási kísérletek nagyságrendjére és változó jellegére hívják fel a figyelmet. A bank ügyfeleitől 2026 első hat hónapjában közel 21 ezer esetben próbáltak pénzt szerezni, a megkísérelt összeg pedig megközelítette a 7 milliárd forintot. A bank adatai szerint a próbálkozások mintegy 85 százalékát sikerült megakadályozni, amivel 5,7 milliárd forintot védtek meg.
A kártyás és az átutalásos csalások között ugyanakkor lényeges különbségek vannak. Az Erste adatai szerint a kísérletek közel 85 százaléka kártyákhoz kapcsolódott, az átutalásos csalások viszont az ellopni próbált összegek 84 százalékát tették ki. Vagyis a kisebb összegű, kártyás visszaélések mellett különösen nagy kockázatot jelentenek azok a módszerek, amelyekkel a bűnözők közvetlenül nagyobb átutalásokat próbálnak kicsalni.
A meggyőzés eszközei közé bekerült a mesterséges intelligencia is
A csalók módszerei is folyamatosan változnak. A hitelesnek tűnő üzenetek, a másolt vagy hamis weboldalak és a telefonos megtévesztés mellett a mesterséges intelligenciát is felhasználhatják arra, hogy meggyőzőbbnek tűnő megkereséseket készítsenek. Gyakori forgatókönyv, hogy a csaló banki ügyintézőnek vagy hatósági személynek adja ki magát, majd arra hivatkozik, hogy veszélyben van az ügyfél pénze. Az áldozatot ezután egy úgynevezett biztonságos számlára történő utalásra próbálja rávenni, holott ilyen, a pénz megmentésére szolgáló számla valójában nem létezik.
Máskor egy távoli hozzáférést biztosító program telepítését kérik, majd az eszköz feletti irányítást megszerezve férnek hozzá a személyes vagy pénzügyi adatokhoz. A befektetési csalásoknál pedig vonzó hozamokat ígérnek, akár hamis befektetési felületeket is létrehozva, amelyeken az áldozatok látszólag nyomon követhetik a pénzük gyarapodását.
Nemcsak a magánszemélyek vannak veszélyben
A vállalkozások pénzügyeit kezelő munkatársak szintén célponttá válhatnak, különösen azért, mert a céges számlákon nagyobb összegek mozoghatnak. Mindez akkor is kockázatot jelent, ha a vállalatnál több jóváhagyás szükséges az utalásokhoz: a csalók éppen azokat a személyeket próbálják befolyásolni, akik a tranzakciókat elindíthatják vagy engedélyezhetik.
Az Erste már augusztusban felhívta a figyelmet a vállalkozásokat érintő csalási kísérletekre. A bank tapasztalatai szerint a hagyományos adathalász módszerek mellett egyre fontosabb szerepet kap a pszichológiai nyomásgyakorlás. A technológiai védelem ezért önmagában nem elég: az is szükséges, hogy a pénzügyekért felelős munkatársak felismerjék a szokatlan megkereséseket, és ne hagyatkozzanak kizárólag a sürgető telefonhívás vagy üzenet hitelességének látszatára.
A korosztályok sem egyformán érintettek. Az Erste adatai szerint 2026 első felében a csalási kísérletek közel fele a 40–59 éveseket célozta, miközben a 60 év felettiek aránya meghaladta a negyedet. A távoli hozzáférést biztosító programokkal elkövetett csalásoknál tízből közel hét esetben idősebb ügyfél volt érintett. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fiatalabb vagy a digitálisan aktív felhasználók biztonságban lennének: a hamis webshopok, a közösségi médiás megkeresések és a befektetési ajánlatok őket is veszélyeztethetik.
A csalások működését nemcsak a banki adatokon keresztül lehet megérteni
A közelmúltban filmes alkotások és egy új edukációs filmsorozat is a megtévesztés, a bizalom kihasználása és az emberi kiszolgáltatottság témáját állította középpontba.
Deák Kristóf Oscar-díjas rendező Az unoka című filmje az úgynevezett unokázós csalások világát mutatja be. Ezekben a bűnözők a családi kötődést és a szeretteink iránt érzett aggodalmat használják fel arra, hogy pénzt szerezzenek áldozataiktól. Hasonlóan a bizalomra és a kiszolgáltatottságra épít Tasnádi István Az örökség című mozifilmje, amelyben bűnözői csoportok főként idős embereket próbálnak rávenni értékes ingatlanaik átadására. A film 2026. október 22-én kerül a hazai mozikba.
Az OTP Bank Kiberbűnök krónikája című, háromrészes kisfilmsorozata más megközelítést választ. A humorral és abszurd helyzetekkel dolgozó történetek azt mutatják meg, hogyan válhat egy hétköznapi szituáció a manipuláció eszközévé. Az A csali című epizódban például egy sürgető hangú e-mail billenti ki a főszereplőt a megszokott gondolkodásából, és sodorja adathalász helyzetbe.
A sorozatot bemutató eseményen Sonjic László, az OTP Bank Biztonsági igazgatóságának vezető tanácsadója a csalók aktuális módszereiről és a bank tapasztalatairól is beszélt. A filmek rendezője, Nyitrai Márton szerint a cél nem egy-egy csalási technika részletes bemutatása, hanem annak érzékeltetése, miként válik egy hétköznapi helyzet váratlanul abszurddá, amikor valaki kihasználja az emberi reakciókat.
Az edukáció szükségességét az OTP Bank korábbi kutatása is alátámasztja. A 2025 decemberében, ezer, 16–75 éves magyar megkérdezésével végzett felmérés szerint a válaszadók 32 százaléka már találkozott valamilyen online csalással. Bár 79 százalékuk hallott pénzügyi visszaélésekről az előző időszakban, kevesebb mint felük, 45 százalékuk érezte magát felkészültnek az ilyen helyzetekkel szemben.
A bankok közben technológiai fejlesztésekkel is igyekeznek megelőzni a károkat. Az OTP folyamatos, napi 24 órás tranzakciófigyelést működtet, az Erste pedig valós idejű megfigyelőrendszert használ, és csatlakozott a GIRO Központi Visszaélésszűrő Rendszeréhez is. Az Erste digitális platformja, a George emellett belső, titkosított csatornán érkező push üzenettel jelzi, ha a bank munkatársa keresi az ügyfelet.
A védekezésben az ügyfeleknek is vannak feladataik
A védekezéshez azonban az ügyfelek együttműködésére is szükség van. Nem elég sokszor ismételni, hogy nem szabad telefonon vagy üzenetben megadni a banki azonosítókat, jelszavakat és egyszer használatos kódokat, ismeretlen kérésére távoli hozzáférést biztosító programot telepíteni, vagy olyan tranzakciót jóváhagyni, amelyet nem mi kezdeményeztünk. Ha egy megkeresés sürgetőnek, fenyegetőnek vagy szokatlannak tűnik, érdemes megszakítani a kommunikációt, majd a bankot annak hivatalos elérhetőségein keresni.
A banki védelmi rendszerek egyre fejlettebbek, de a csalók is folyamatosan alakítják a módszereiket. Ezért nem elég egyszer megtanulni, milyen üzenetekre vagy telefonhívásokra kell figyelni. A legfontosabb, hogy gyanús helyzetben ne hagyjuk, hogy a sürgetés döntsön helyettünk: álljunk meg, ellenőrizzük a megkeresés hitelességét, és kérjünk segítséget, ha bizonytalanok vagyunk. A csalások megelőzésében sokszor éppen az a rövid szünet jelentheti a különbséget, amely alatt még van időnk felismerni a manipulációt.
