Március elején indul az azonnali fizetési rendszer (AFR) Magyarországon. A bevezetés új típusú csalási módok megjelenését hozhatja magával, hamis banki appok és SMS-ek, rosszindulatú szoftverek formájában, amire fel kell készülniük a pénzintézeteknek – figyelmeztetnek a szakértők.
Nyolc hónap halasztás után új korszakot hoz az adatbiztonságban az azonnali fizetési rendszer bevezetése- Március 2-ától utalásaink, a hét minden napján, 0-24 órában másodperceken belül elérhetőek lesznek a fogadó fél számára.
Az új szolgáltatás jelentősen átalakítja a bankok háttérműveleti és az IT üzemeltetési területek folyamatait, a korábban nem látott csalási módok kivédésére – emelik ki az EY szakértői.
Az utalásokhoz már elegendőek lesznek a másodlagos azonosítók
Az átállást követően a kiberbűnözők például hamis banki applikációk, mobiltelefonra specializálódott rosszindulatú pénzügyi szoftverek, hamisított SMS üzenetek vagy akár az utalásokhoz immár elegendő másodlagos azonosítók (mobiltelefonszám, e-mail cím, adóazonosító jel, illetve adószám) elleni technikai támadásokkal élhetnek.
„Hatalmas feladat elé állítja a bankok technológiai rendszereit az azonnali fizetési rendszer bevezetése. Az erről szóló vélemények egyáltalán nem súlytalan ijesztgetések. Élő példák vannak, az Egyesült Királyságban a rendszer elindítása után a csalások száma és értéke egyaránt drasztikusan emelkedett. Mindez egyértelműen jelzi az intézmények számára, hogy a korábbi szűrési módszerek nem lesznek elegendőek” – mondja Zala Mihály, az EY Kibervédelmi szolgáltatásokért felelős vezetője.
Ezek alapján elengedhetetlenné válik a szűrő rendszerek részletes tesztelése és folyamatos finomhangolása is. A számos meghatározó elem közül az egyik legfőbb feladat az lesz, hogy a pénzintézeti rendszerek a fizetések közül bizton kiszűrjék a hamis tranzakciókat.
