A digitális fejlődés a tartalomszolgáltatásban is az aranykort hozta el, ami ma már messze túlmutat a hagyományos vagy, ahogy manapság mondják a lineáris televíziózáson. A korábban házi oltárként kezelt tévékészülékeken ma már ennél jóval változatosabb módon lehet tartalmat fogyasztani.
Felvetődik a kérdés, hogy a digitális műsorszolgáltatás, a streaming és a felhasználók által generált tartalmak korában érdemes egyáltalán megkülönböztetnünk a tévét bármilyen más képernyőtől? Egyáltalán milyen jövő vár a hajdan csipketerítővel borított beszélő dobozra, ami a technológiaváltásnak köszönhetően egyre kevésbé emlékeztet erre a formára?
Elvesztette népnevelő funkcióját
A tévé volt már népnevelő eszköz, majd meggyanúsították azzal, hogy megölte a mozit, ami aztán mégsem következett be. Az egyre hosszabbra nyúló reklámblokkokkal viszont lassan a saját sírját áshatja meg,hiszen egyre élvezhetetlenebbé teszi a filmek hagyományos nézését. (Ez az új formák mellett továbbra is a meghatározó módja maradt Magyarországon a tévézésnek.)
Még jó, hogy közben feltalálták a műsorfolyam megállíthatóságát, visszatekerhetőségét, vagy felvételét. Ezzel pont ezt az idegesítő elemet lehet kizárni az életünkből, még ha valamennyit fizetnünk is kell érte. Aki ezt nem teheti meg, a vártnál gyorsabban szokik le a lineáris tévézésről és néz más típusú tartalomfogyasztás után.
A Telekom innovációs rendezvénysorozata, a Most Fórum idei első rendezvénye az egykori házi oltár jövőjével kapcsolatos kérdéskört járta körül. A korábbiaknál jóval nagyobb tömeget vonzó eseményre szakértőként meghívták Varga Attila újságírót, a C:C blog szerkesztőjét, akit Sixx néven is ismernek, Hámori Barbara producert, Szvetelszky Zsuzsa szociálpszichológust és Rajki Annamáriát, a Telekom tévés ágazatának vezetőjét. A műsorvezető Tatár Csilla volt.
A tévézés társas hatása ma is megmaradt
„A nézők ma megint szenvedélyesen szeretik és kikövetelik a sorozataikat. Ez lett az új nagyregény. Egy sikeres sorozat legnagyobb védjegye, hogy a rajongók olyan szinten részeseivé válnak a történetnek, hogy számukra már sokszor eltűnik a fikció és a valóság, a karakter és a színész között a határvonal” – hangsúlyozta Hámori Barbara.
A televízió társadalomra gyakorolt hatása kapcsán Szvetelszky Zsuzsa annak társas hatását emelte ki. Azt, hogy a szomszédok, családtagok, ismerősök gyakran hosszabb ideig beszélgetnek a műsorról, mint ameddig az tartott. Mindez szerinte azt mutatja, hogy a tévénézésnek ma is komoly szocializációs feladata és jelentősége van.
Sixx úgy vélekedett, hogy napjaink új digitális műsorszolgáltatói túlságosan bonyolulttá teszik a palettát, ami már elrettentő lehet. „A bármikor, bárhol elérhető tartalom túlkínálata, a digitális bőség zavara akár azt is eredményezheti, hogy a nézők visszatérnek a lineáris tévézéshez” – mondta.
Más megvilágításba helyezte a kérdést Rajki Annamária, aki hosszú évek óta kulcsembere magyar kábeltévépiacon végbemenő digitalizációs folyamatnak. Véleménye szerint soha nem létezett olyan, hogy „hagyományos” televízió, hiszen az szolgáltatás kialakulásától fogva folyamatos átalakulásban van.
A Ramka néven is ismert szakember szerint a műsorterjesztők feladata, hogy a tartalmakat könnyen elérhető és érthető módon tárják a nézők elé, akik utána szabadon, hangulatuk, kedvük és élethelyzetük szerint dönthetik el, hogy az élő adással egyidőben, később felvételről vagy akár on demand-ként, otthon vagy akár útközben nézik meg az általuk kiválasztott filmet vagy követik nyomon kedvenc sorozatukat.
Kellenek-e az új tartalmakhoz új hardverformák?
Vita volt a két utóbbi szakértő között abban is, hogy kellenek-e új hardverformák, más típusú képernyők a változó tartalomfogyasztáshoz. Sixx megmaradna az időközbeni technológiaváltások nyomán meghonosodott lapostévé változatnál, szerinte egyenesen zsákutca az ívelt tévé, vagy a kiegészítő eszközei révén fejnehéz 3D tévézés. (Ott van még a tavaly bemutatott feltekerhető tévé, amiről itt számoltunk be.)
Rajki Annamária néhány éve még hitt a 3D tévézés ígéretesnek tűnt jövőjében, de mivel a fejlesztők nem tudták megoldani a szemüveg nélküli technológiát, elengedte a témát.
A beszélgetésen szóba került, hogy régebban a közönség pusztán befogadta a tartalmakat, annak alakításába nem tudott bekapcsolódni. Ma az interaktív műsorok révén már teljesen másképp van, nem beszélve a nézők közösségi oldalakon megjelenő aktivitásáról, beleértve a közönség által feltöltött képeket, videókat, amelyek akár alakíthatják a tévés tartalmakat is.
Rajki Annamária szerint ennek nyomán megjelent a transzmédiás fogyasztás is, amely arra ösztönzi a szolgáltatókat, hogy minden platformon elérhető választékot adjanak a nézőknek. Ráadásul úgy, hogy arra folyamatosan reagálni is tudjanak.
A jövőben a néző alakíthatja a „nézőpontját”
Hámori Barbara erre példaként a Drága Örökösök című sorozatot említette, aminek nyomán valódi közösségek jönnek létre a sorozat körül, amiben valódi emberi kapcsolatok is épülnek. A helyszín Pilisszentlélek pedig belföldi turistalátványossággá vált. A producer szerint ezek a reakciók alakítják a karaktereket, akár a történeteket is és lehetőséget adnak az alkotóknak a finomhangolásra. Soha ilyen lehetősége nem volt a tévés produkcióknak, mint most.
A jövő is tartogat jó néhány újdonságot, a sportközvetítéseknél várható lesz, hogy a néző választhassa ki, melyik kameraállásból szeretné követni az eseményeket. – Az 5G hálózatokon van az a sebesség és kapacitás, amellyel ezt tömeges igénybevételre is megvalósíthatjuk – mondta Rajki Annamária.
