A digitális technológiák vállalati alkalmazásában uniós szinten tovább rontottunk a pozíciónkon, ma már valóban a sereghajtók között vagyunk, egy év alatt három helyet csúsztunk vissza – derül ki az Eurostat legfrissebb elemzéséből.
Az Európai Unió statisztikai hivatalának legújabb jelentéséből kiderül, hogy 2021-ben az uniós vállalkozások 56%-a érte el a digitális intenzitás alapszintjét. Ebből a kis- és középvállalkozások (kkv-k) mutatója 55%, míg a nagyvállalatoké 88%.
Az alapszint magában foglalja tizenkét kiválasztott digitális technológia közül legalább négy alkalmazását (például bármilyen mesterséges intelligencia technológia használatát; vagy, hogy az online értékesítés a teljes forgalom legalább 1%-át érje el).
Az alapszint az alacsony, a magas és nagyon magas digitális intenzitási indexű (DII) vállalkozásokat foglalja magában, a mellékelt listán viszont az egyes tagországokat a nagyon alacsony szintet elérők aránya alapján rangsorolták.
A digitalizáció válsághelyzetekben növeli az ellenálló képességet
A vállalkozások számára már jó ideje egyértelmű, hogy a digitalizáltság növelése javíthatja a szolgáltatások és a termékek minőségét, ezáltal növelheti a versenyképességet. A koronavírus járvány idején azt is megtanulhattuk, hogy válsághelyzetekben a digitalizáció kulcsfontosságú a cégek gazdasági ellenálló képességének javításában is.
A digitális intenzitás alapszintjét elérő uniós cégek aránya
Az uniós kkv-k mindössze 3%-a ért el nagyon magas digitális intenzitási szintet, míg 18%-a sorolható magas szintet elérők közé. A kkv-k többsége alacsony (34%) vagy nagyon alacsony (45%) digitális intenzitást mutatott fel 2021-ben.
A Digitális Iránytű – a digitális átalakulás évtizedére vonatkozó uniós vízió – egyik célkitűzése szerint 2030-ra az uniós kkv-k több mint 90%-ának el kell érnie legalább a digitális intenzitás alapszintjét. Tavaly ez az arány csupán 35 százalék volt, jelentősen messze még a kitűzött céltól.
A DII igen magas szintjét elérő vállalkozások legnagyobb arányban Finnországban, Dániában és Máltán találhatók(mindegyikben 10-10%), míg alig lemaradva tőlük Svédország is az élbolyba került 9 százalékkal.
A sor másik végén három tagország Magyarország, Bulgária és Románia található, ahol a magasan digitalizált vállalkozások aránya alig mutatható ki, a sereghajtók „éllovasa” a 25. helyen álló Magyarország esetében ez kevesebb, mint 2 százalék. Mindeközben a nagyon alacsonyan digitalizáltak aránya nálunk 64%, Bulgáriában 74%, míg az abszolút utolsó Romániában 77%.
Magyarország szempontjából a 2020-as teljesítményt mérő tavalyi jelentés szerint még jóval kedvezőbb volt a helyzetünk, a nagyon alacsonyan digitalizáltak rangsorában akkor a 22. helyen álltunk 53 százalékos mutatóval. Az akkor még mögöttünk álló Litvánia, Lettország és Görögország azóta lekörözött minket.
Az EU digitális intenzitási indexe (DII) 2021-ben
A Digital Intensity Index (DII) egy összetett mutató, amely az infokommunikáció használatáról és a vállalkozások e-kereskedelméről szóló felmérésből származik. Mivel a 12 változó mindegyike 1 pontot ér, a DII a digitális intenzitás négy szintjét különbözteti meg minden vállalatnál: a 0-tól 3-ig terjedő szám nagyon alacsony szintű digitális intenzitást jelent, 4-től 6-ig – alacsony, 7-től 9-ig – magas és 10-12 pont – nagyon magas DII.
A digitalizáltság szintjét mérő kritériumok
A DII a különböző digitális technológiák céges használatát méri, és a pontszámát (0-12) az határozza meg, hogy a kiválasztott 12 digitális technológia közül hányat és milyen mértékben használnak a vállalkozások. Minél magasabb a pontszám, annál nagyobb a vállalkozás digitális intenzitása.
A kategorizálásnál számításba veszik egyebek mellett, hogy a foglalkoztatottak több mint 50%-a rendelkezik-e üzleti célú internet-hozzáféréssel, alkalmaz-e a cég infokommunikációs szakembereket. Vizsgálják azt is, hogy eléri-e a céges internet sávszélessége legalább a 30 Mbps-ot, van-e a foglalkoztatottak több mint egyötödének mobilinternet-kapcsolattal rendelkező hordozható eszköze.
Fontos digitalizáltsági mutató a céges weboldal megléte és annak minősége, szolgáltatási palettája, illetve a 3D nyomtatás használata, felhőalapú IT-szolgáltatások vásárlása, automatizált feldolgozásra alkalmas számlák küldése, ipari vagy szolgáltató robotok használata, stb.
