A következő évtized egy legdinamikusabban fejlődő technológiája a blokklánc lesz, amit már nemcsak a pénzpiacok használnak majd. Ma még sok körülötte a kérdőjel, a jogi háttere sem kiforrott, kevés a hozzáértő szakember, de számos iparág cégei vizsgálják már a benne rejlő üzleti lehetőségeket.
A nagyvállalatoknak már közel a kétharmada tervezi a blokklánc technológia valamilyen szintű alkalmazását a világ számos országában. Ez igen jelentős elmozdulás az egy évvel korábbihoz képest, amikor még csak a cégek 54 százaléka mutatott erre hajlandóságot – állapítja meg a Juniper Research.
Nemcsak a pénzpiacokra vár a technológia
A brit piackutató legfrissebb elemzése szerint a blokkláncban fantáziát látó társaságok közel egynegyede már elmozdult a koncepciós pontról a teszt és a kereskedelmi szintű megvalósítás irányába. Jelentős a változás a felhasználási területeken is, ahol a pénzügyi jellegű alkalmazások aránya már csak 15 százaléka, a tavalyi 34 százalék után. Egyre inkább előtérbe kerül a technológia a gazdaság más ágazataiban is, főként a logisztikában. Egyre nagyobb jelentőséget kap továbbá az üzleti jellegű szerződéskötések korszerűsödésében, az okosszerződések alkalmazásában.
A Juniper egy a témához kapcsolódó másik kutatása pedig azt mutatja ki, hogy a technológia alkalmazásával a megfelelőségi elvárásokhoz igazodás, a csalások visszaszorítása hatalmas megtakarítást is hoz az üzleti szférának. Ennek nyomán a globális élelmiszerexport 2030-ra már több mint 100 milliárd dollárt „profitálhat” csak ebből.
Ami a különféle platformokat illeti a legnépszerűbb a nyílt forráskódú, közösségi, blokklánc alapú, elosztott számításokon alapuló Ethereum, ami egyben kriptopénz is és van benne okosszerződés funkció is. Ezt a platformot tervezi jövendő blokklánc alapú projektjeihez használni a felmérésben megkérdezett nagyvállalatok közel a fele.
Az áttörés még várat magára
A válaszadó cégek, amelyek egyenként már 100 ezer dollárt meghaladó összegű beruházást hajtottak végre a blokklánc technológiába jelezték, hogy a következő egy év során készek még legalább ennyit költeni rá.
Ennek ellenére szakértők úgy látják az igazi áttörés még várat magára, ami nem meglepő, hiszen, mint arra egy másik tanulmány, a PwC-é is rámutat a szabályozási hiátusok, valamint az új technológia iránt megnyilvánuló bizalomhiány még komolyan akadályozza a gyorsabb terjedést.
A költségek és a hasznok számszerűsítése is egyelőre csak feltételezéseken, nem pedig valós eseteken alapul. Több iparágban is még csak most kezdik megérteni és felfejteni az üzleti alkalmazási lehetőségeket.
Ami ugyanakkor a piacban rejlő potenciált illeti, a PwC felmérése is közel hasonló eredményt mutat, mint a Juniperé. A PwC által megkérdezett cégvezetők 84 százaléka jelezte, hogy valamilyen szinten már foglalkozik a technológiával. A döntéshozók negyede beszélt már konkrét folyamatban lévő kísérleti, vagy éles blokklánc projektről. Közel egyharmaduknál a projektek már fejlesztés alatt állnak, egyötödüknél pedig kutatási szakaszban.
Látványos a kínai nyomulás
Az elemzők azt szűrték le, hogy ugyan ma még az USA (29%), Kína (18%) és Ausztrália (7%) vezet a blockchain-fejlesztésekben, de a cégvezetők meglátása szerint három-öt éven belül Kína már lekörözheti az Egyesült Államokat.
A felmérés a blockchain felhasználásában a pénzügyi szektor erőfölényét mutatja: a megkérdezettek 46 százaléka szerint ez a szolgáltatási szektor számít vezető blokklánc iparágnak, sőt 41 százalékuk úgy látja, hogy ez a közeljövőre nézve is így lesz. Melléje leginkább felnőni látszik az energia- és a közműágazat, az egészségügy, illetve a gyáripar.
Magyarországon a blockchain felhasználása egyelőre csak a pénzügyi területen, azon belül is az új innovatív startupok körében indult el, a nagyvállalati, állami felhasználás, illetve más iparágakra való kiterjesztése még várat magára – emeli ki a felmérés kapcsán Kerekes Antal, a PwC Magyarország technológiai tanácsadási területért felelős cégtársa.
A magyarországi tanácsadók az okok között említik, hogy sokan még mindig egyenlőségjelet tesznek a bitcoin és a blockchain-technológia közé, és az előbbiről nem egyértelműen pozitívak a vélemények, a technológiát sokan összekapcsolják a jogosulatlan betétgyűjtéssel, a pénzmosás, illegális cikkek kereskedelmével.
A blockchain iránti bizalom hiánya itthon is jellemző. A technológiát egyelőre kevesen ismerik a valódi mélységében, kevés a hozzáértő fejlesztő is. Itthon sem történtek még meg a konkrét szabályozói lépések. Kellenének a közös szabványok és az iparágakon belüli együttműködések is.
Van már olyan szolgáltató, amelynél tesztelhetők az alkalmazások
Addig is amíg ezek megszületnek a cégek keresik a technológia alkalmazási lehetőségeit, a szállítók pedig igyekeznek a dolgok elébe menni. A Fujitsu nemrégiben jelentette be, hogy elindítja blokklánc-tesztelő szolgáltatását. Szándékai szerint ennek révén az ezt igénybe vevő vállalatok felgyorsíthatják a technológián alapuló megoldások fejlesztését.
Az új szolgáltatás a már meglévő példák alapján teszteli a tervezett megoldás életképességét, és beazonosítja a blokklánc-alkalmazás kiépítéséhez szükséges komponenseket. A cég független elemző és tanácsadó blokklánc-szakértőket is bevon, és felhívja a figyelmet arra, hogyan lehet a minimumra szorítani a jövendő alkalmazás esetleges hibáiból és buktatóiból adódó kockázatokat.
A tesztelő szolgáltatást az idén tavasszal Brüsszelben megnyitott blokklánc-innovációs központjából nyújtja a Fujitsu. A kiegészítő blokklánc-termékfejlesztési keretrendszert is igénybe vehetik a vállalatok, amivel öt nap alatt kidolgozható a termék prototípusa is. A Fujitsu közleménye a szolgáltatás árát is elárulja, ami induló áron Európában 14900 euró, a végső ár a tervezett alkalmazás komplexitásától függ.
