Felhő, mobilitás, mesterséges intelligencia – mi a közös bennük? Az, hogy eszközei, illetve meghatározó technológiái a digitalizációnak. Ez utóbbiról ma már a hazai nagyvállalati vezetők közel háromnegyede véli úgy, hogy megkerülhetetlen.
Közel 60 milliárd forintos felhőpiacról beszélünk
Újabb kutatás készült a felhőszolgáltatások magyarországi terjedéséről. A felhőszolgáltatás nálunk jelenleg egy 200 millió dolláros(58 milliárd Ft) piacot jelent, ami évi 23 százalékkal bővül, szemben a világpiaci 40 százalékos dinamikával. Három-négy nagy és sok kisebb szolgáltató működik ezen a piacon.
A hazai felhőbiznisz egyik meghatározó szereplője a Microsoft és az IT-vállalkozások szövetsége az IVSZ ismét megbízta a BellResearch piacelemző céget, hogy mérje fel mennyit változott az utóbbi években a nagyvállalati szektor hozzáállása a digitalizáció egyik fontos eszközének tartott cloud computinghoz.
A kutatás,amely egyébként inkább a cégvezetők ezen területhez kötődő affinitását, mintsem aktivitását vizsgálta, idén kiegészült a nagyvállalati szektor mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismereteinek, félelmeinek a feltárásával is.
Sokan nem is tudják, hogy már a felhőbe költöztek
Az elemzés összegzésként megállapítja, hogy a száz PC-nél többet használó vállalatok körében a felhő megítélése átlépett egy lélektani határon. Egyre nagyobb számú azon vezetők aránya, akik szerint a mindennapi üzleti folyamatoknak már a természetes eszköze a felhő.
Még a nagyvállalati szektorban is számosan vannak még, akik elutasítják el a felhőt, miközben nem tudatosodik bennük, hogy mind a cégüknél, mind a magánéletükben maguk is használják ezt a technológiai megoldást – mutatott rá a kutatást bemutató sajtótájékoztatón Bábel Gabriella, a Microsoft nagyvállalati üzletágvezetője. (Lásd az okostelefonokon és egyéb mobil eszközökön használt számtalan Google és egyéb alkalmazást. )
Fontos tényező a mobilitás, amelynek a helyzete –legalábbis a nagyvállalatok körében –már itthon sem áll rosszul. A megkérdezett vállalkozások 88 százalékánál az alkalmazottak már mobil eszközökről is elérik a céges rendszereket.
A cégeknél ugyanis egyre többen használnak laptopot, és egyre kevesebb az asztali PC. Ezt szeretnék azok a vállalkozások is elérni, ahol még nincs lehetőség a vállalati rendszerek mobil hozzáférésére. A mobilitás nélkülözhetetlen a távmunkához, ami pedig enyhítheti az egyre növekvő munkaerőhiányt.
„Magyarországon is megtörtént az asztali munkaállomások, mint munkakörnyezet trónfosztása! Ez a folyamat zajlik például az olyan nagyvállalatoknál is, mint a MOL, ahol hat hónap alatt több ezer dolgozó állt át a virtuális és mobil munkakörnyezetre” – hangsúlyozta Christopher Mattheisen, a Microsoft Magyarország ügyvezetője.
Jó hír, hogy a nagyvállalatok kétharmadánál egy-egy IT beruházási döntés esetében a szakmai szempontok kerekednek felül a pénzügyieken. A felsővezetők ma már alig kérdőjelezik meg a felhővel kapcsolatos döntések pénzügyi indokoltságát és megtérülését.
Félelmekből előnyök
A felhővel kapcsolatban fenntartásokkal viselkedő nagyvállalati vezetők eddig az adatbiztonsági kihívásoktól, a magas költségektől, a technológiai függéstől, valamint az internetkapcsolat fennakadásaitól tartottak leginkább. Az idei kutatásból viszont már inkább az látszik, hogy a technológiát megismerő üzleti döntéshozók épp ezeket a félelmeket nevesítik előnyként. El mondják, hogy a felhő biztonságos, rugalmas és a rendelkezésre állása jobb, mint a korábbi telephelyi(on premise) IT-megoldásoké.
A szolgáltatás alapú üzleti modellek is javítják a felhőszolgáltatások megítélését. A válaszadók több mint az egyharmada már nem is a havidíjas lehetőségeket preferálná, hanem a használatarányos konstrukciókat. Azért persze a többség (45%), ma még inkább a fix, tervezhető költségű megoldásokkal számol.
Egyre fontosabb eleme a digitalizációnak a mesterséges intelligencia(AI) valamilyen szintű használata, amelynek látványos megtestesülése a robotizáció. A kutatás szerint minden tizedik hazai nagyvállalatnál működik már valamilyen AI-megoldás, további 17 százalék pedig a következő években tervezi a technológia használatát. A megkérdezett cégvezetőknek viszont ma még csak az egyharmada gondolja úgy, hogy a robotizáció, a mesterséges intelligencia rövid időn belül felforgathatja a vállalatok életét.
Tévhitek jellemzik a cégvezetők AI-tudását
Az AI-tudás ma még azon a szinten tart, ahol három éve a felhő állt – fogalmazott Jakab Áron, a BellResearch partnerkapcsolati igazgatója. Félinformációk, tévhitek jellemzik a cégvezetők ezzel kapcsolatos ismereteit. Többségük még úgy véli, náluk nincsenek olyan üzleti problémák, amelyekre az AI lehet a válasz.
Pedig már Magyarországon is vannak sikerprojektek. A Waberer’s International a kamionok fuvarszervezését állította át kézi táblázatokról mesterséges intelligencián alapuló tervezésre, javítva a kapacitáskihasználtságot. A Praktiker webshopjában az AI megoldás folyamatosan tanulja, hogyan keresnek rá a több ezer árucikkre a felhasználók, ezzel is gyorsítva a vásárlási folyamatot.
Szó esett a digitalizációs technológiák szabályozásáról is. A felhőhasználatot jelenleg a közszférában törvényi úton korlátozzák, a pénzügyi szektorban pedig a Magyar Nemzeti Bank inti óvatosságra a banki szereplőket. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos etikai és jogi szabályozás most van kialakulóban.
