A vízhiány már az ipari vállalatok működési költségeit és ellátási láncait is érinti. Egy európai felmérés szerint a megkérdezett ipari vezetők több mint fele a növekedés akadályát látja a vízellátási kockázatokban, miközben a digitális vízgazdálkodási megoldások alkalmazásában még jelentős tartalékok vannak.
A vízellátási nehézségek már most növelik az ipari vállalatok költségeit, és fennakadásokat okoznak az ellátási láncokban. Egy friss európai felmérés szerint az ipari vezetők több mint fele arra számít, hogy a víz elérhetősége vagy minősége öt éven belül a növekedést is korlátozhatja. A digitális vízgazdálkodási megoldások segíthetnek mérsékelni a kockázatokat, de alkalmazásuk még elmarad a lehetőségektől.
A vállalati kockázatok között egyre nagyobb szerepet kapnak a cégek közvetlen ellenőrzésén kívül eső tényezők. Az energiaellátás bizonytalansága, a kiberfenyegetések és az ellátási láncok zavarai mellett a vízhiány is egyre inkább a működésbiztonság és a versenyképesség kérdésévé válik.
A Schneider Electric megbízásából, a Censuswide által 2026 júniusában készített felmérésben az Egyesült Királyság és hét európai ország – Írország, Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Németország, Svédország és Dánia – összesen 340 ipari és vízügyi vezetőjét kérdezték meg. Az eredmények szerint a vízellátás kockázatai már nem csupán a jövőre vonatkozó előrejelzésekben jelennek meg.
A megkérdezett ipari vezetők 44 százaléka arról számolt be, hogy a vízhiány vagy a vízellátási nehézségek az elmúlt két évben növelték a működési költségeket. A válaszadók 38 százaléka az infrastruktúra és a karbantartás terhelésének növekedését, 30 százalékuk pedig az ellátási láncokban jelentkező fennakadásokat említette.
A kockázat gyorsan kézzelfoghatóvá válhat: az ipari vezetők 44 százaléka szerint egy súlyos vízellátási zavar hatásai már 24 órán belül jelentkeznének vállalatuk működésében. Az érintettek 52 százaléka pedig arra számít, hogy a víz rendelkezésre állása vagy minősége 2031-ig komoly akadályt jelenthet cége növekedésében. A megkérdezettek 14 százaléka szerint ez a probléma már most is korlátozza a működést vagy a bővülést.
A kockázatot felismerik, a technológiát még nem használják eléggé
A vízellátás biztonsága tehát egyre inkább stratégiai kérdés, de a felismerést nem minden esetben követi a szükséges technológiai fejlesztés. A felmérés szerint az ipari vezetők 86 százaléka, a víziközmű-szolgáltatók 98 százaléka úgy véli, hogy az intelligens vízgazdálkodási technológiák csökkenthetik a működési költségeket. Több mint 80 százalékuk a működés folytonosságának és a fenntarthatósági teljesítménynek a javulását is várja ezektől.
A digitális megoldások alkalmazása ugyanakkor még nem általános. Az ipari vezetők 58 százaléka ismeri a digitális ikreket vagy a hálózatmodellezési eszközöket, de vállalata még nem vezette be ezeket. A víziközmű-szolgáltatók 57 százaléka hasonlóan nyilatkozott az előrejelző elemzésekről vagy az AI-alapú vízgazdálkodási megoldásokról.
A technológia több ponton is segíthet. Az okosmérők részletesebb képet adhatnak a fogyasztásról, az automatizált vezérlési rendszerek hatékonyabbá tehetik a vízfelhasználást, a digitális ikrek pedig a hálózat működésének modellezésével támogathatják a problémák előrejelzését. A cél nem pusztán a vízveszteség mérséklése, hanem a váratlan zavarok és az ezekből eredő költségek csökkentése is.
Az ipari vállalatok egy része már lépett: a megkérdezett vezetők 56 százaléka szerint cégük automatizált vezérlési megoldásokat, 55 százalékuk pedig okosmérőket alkalmaz. A víziközmű-szolgáltatóknál az okosmérők használata még elterjedtebb, arányuk eléri a 76 százalékot.
A digitalizáció azonban új kockázatokat is hoz. Ahogy a vízellátó rendszerek egyre inkább összekapcsolódnak, a kiberbiztonság is a kezelendő problémák közé kerül. A felmérésben részt vevő ipari vezetők és víziközmű-szolgáltatók több mint fele a legfontosabb kockázatok között említette ezt a területet.
Az újrahasznosítás is része lehet a megoldásnak
A vízhiány kezelésében nemcsak a felhasználás hatékonyságának javítása, hanem a víz visszaforgatása is fontos szerepet kaphat. Uniós adatok szerint a tisztított települési szennyvíz mindössze 2,4 százalékát hasznosítják újra az EU-ban. Az ipari víz újrahasznosítása így a vízkészletekre nehezedő nyomás csökkentésének egyik lehetséges eszköze.
A vízgazdálkodásban a digitális technológiák már működő példákon keresztül is bemutathatók. A dán Aarhus Vand víziközmű-szolgáltató digitális iker segítségével modellezi a hálózat működését, és előre jelezheti a tervezett vagy váratlan események hatásait.
A Schneider Electric EcoStruxure Water Advisor – Water Simulation megoldása pedig távolról teszi lehetővé a vízellátó hálózat felügyeletét, valamint a lehetséges szivárgások és ellátási ingadozások azonosítását. A hálózat különböző pontjairól érkező adatok alapján a rendszer előre jelezheti a problémák hatásait, így a szolgáltató időben intézkedhet, csökkentheti a vízveszteséget, és megbízhatóbb ellátást biztosíthat. A hatékonyabb működés az energiafelhasználás és a költségek mérsékléséhez is hozzájárulhat.
A felmérés eredményei alapján a vízellátás biztonságát már nem lehet kizárólag környezetvédelmi vagy közműszolgáltatási kérdésként kezelni. Az ipar számára a víz rendelkezésre állása ugyanúgy a működés feltétele, mint az energia vagy a digitális infrastruktúra megbízhatósága. A kockázatok felismerése önmagában azonban nem elég: a következő évek egyik fontos feladata az lesz, hogy a vállalatok a már rendelkezésre álló technológiákat a gyakorlatban is szélesebb körben alkalmazzák.
