A rengeteg hátrányos hatás mellett a világjárvány egyik pozitív hozadéka a digitalizáció és a többi feltörekvő technológia – felhő, 3D-nyomtatás, IoT, 5G és a blokklánc – soha nem látott mértékű felértékelődése a cégvezetők körében – ezt sugallja a KPMG friss felmérése.
Rendhagyóra sikerült a nemzetközi tanácsadó cég idei globális vezérigazgatói felmérése. Az év eleji véleményeket a nyár végére totálisan átírta a koronavírus járvány gazdaságra gyakorolt hatása – hangzott el a KPMG Magyarország felmérést bemutató sajtótájékoztatóján.
A KPMG CEO Outlook a világ legjelentősebb piacainak meghatározó cégvezetői körében végzett felmérés. Az 1300 csúcsvezetőt a következő három év üzleti kilátásairól, valamint az ezeket meghatározó legfontosabb trendekről kérdezik.
A saját cégükben jobban bíznak, mint a világgazdaságban
A járvány jelentősen átrendezte a cégvezetők jövőképét, prioritását, újabb kockázatok kerültek az élre. Az év elejéhez képest felerősödtek bizonyos trendek: a fenntarthatóság, a digitalizáció, a rugalmas foglalkoztatás minden korábbinál nagyobb hatást gyakorolnak az üzleti stratégiára.
Értelemszerűen jelentősen csökkentek a növekedési várakozások. Míg az év elején a vezetőknek 46 százaléka bízott abban, hogy cége még legalább évi 2,5 százalékos növekedésre lesz képes a következő 3 évben, addig nyár végére már csak a 35 százalékuk tartotta ezt kivitelezhetőnek.
„Ezúttal a megszokottól eltérően a vállalati kilátásokkal kapcsolatban felértékelődött a csúcsvezetők szemében a saját cég és a belső folyamatok, míg országuk vagy a világgazdaság sorsát illetően borúlátóbbak. Cégük stabilitását és alkalmazkodóképességét a jövőbeni technológiai innovációkban látják” – emelte ki Rózsai Rezső, a KPMG Magyarország vezérigazgatója.
Átértékelt rizikófaktorok
A járvány nyomán a cégvezetők sokkal egységesebben szemlélik a vállalatukat és annak környezetét, újraértékelik a kockázatokat is. Míg az év elején még a 12. helyre sorolták a megkérdezettek a munkaerőbe befektetett értékek megőrzésének a kockázatát, ez a nyár végére már az első helyre ugrott, megelőzve sok más korábbi rizikófaktort, legyen szó az ellátási lánc zavaráról, a klímaváltozás okozta üzleti kockázatról, vagy az újjáéledő territorializmustól való félelemről.
„A járvány nyomán a munkaerőpiaci helyzet elsődleges kockázattá lépett elő. Tartósan csökkenő árbevétel mellett mérlegelni kell, hogy megtartsuk-e a munkaerőt, ami növeli a cash flow terheket, vagy a költségtömeget – benne a bérköltséggel – a szerényebb gazdasági kilátásokhoz igazítjuk” – mutatott rá Rózsai Rezső.
A válaszokból az ellátási lánc kapcsán kiderült, hogy egyfelől érdemes lesz a jövőben a korábbi just in time logisztikai elveket átgondolni, és a költséghatékony bespejzolás nélküli alkatrészellátást a biztonságosabb raktárkészlet alapú folyamatos termelésre átállítani. Át kell gondolni az ellátási lánc földrajzi hátterét is, és a beszállítói kört a gyártáshoz közelebbi térségekben megtalálni.
Ami a klímakockázatot illeti, a korlátozások klímaváltozásra gyakorolt pozitív hatásait a megkérdezett cégvezetők majd kétharmada megőrizné olyan intézkedésekkel, mint a kevesebb üzleti utazás, rugalmasabb munkavégzés, a helyi üzleti lehetőségek jobb kiaknázása, beleértve az ellátási lánc átrendezését is.
A részvényesi érték rovására is nő a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos elvárás
A társadalmi szerepvállalást személyes és vállalati szinten már év elején is kiemelt fontosságúnak tartották a cégvezetők. Úgy érzik, hogy erősebb elvárás van velük és a vállalatukkal szemben, négyötödük vallotta, hogy újra meg kellett fogalmazni a vállalata küldetését, és hasonló arányban számoltak be arról is, hogy személy szerint is erősödött bennük a felelősségtudat.
Tovább csökkent azoknak a cégvezetőknek az aránya, akik a vezetői szerepüket elsődlegesen a részvényesi érték maximalizálásában látják mérhetőnek. Ezzel már csak a megkérdezetteknek kevesebb, mint a negyede értett egyet.
A csúcsvezetők kétharmada gondolja úgy, hogy ha csökken a kormányok válságkezelési képességébe vetett bizalom, az emberek joggal várják el a vállalkozások és a civil szféra erősebb együttműködését az esélyegyenlőség megteremtésében is, amit ugyancsak a járvány hozott felszínre mostanában.
A pandémia felgyorsítja a digitalizációt
A megkérdezett topmenedzserek négyötöde vélte úgy, hogy a járvány hatására felgyorsultak a digitalizációs folyamatok, 30 százaléka állította, hogy évekkel előbbre tartanak már ebben a folyamatban, mint azt a korábbi normális üzletmenetben gondolták.
A válaszadók 60 százaléka jelezte, hogy nagyon hisz a digitalizáció mellett még a többi feltörekvő technológiában, mint amilyen a felhő, a dolgok internete(IoT), a 3D-nyomtatás, az 5G és a blokklánc. Jönnek az újgenerációs üzleti modellek, amire már a pénzintézeti szektor mutat jó példát.
„Az új ügyfélélmény alapú gondolkodás, a digitális alapú bevételgyártás, lásd éttermek házhozszállítása, ruházati boltok online értékesítése , a munkaerő segítése a digitális környezethez való jobb és gyorsabb alkalmazáshoz, mind olyan prioritások, amelyek jelentős versenyelőnyt biztosíthatnak a rugalmasan reagáló vállalatok számára” – vélte Kórász Tamás, a KPMG Menedzsment Tanácsadásának vezető partnere.
