Hogyan kapcsolódik a hálózattudomány a művészetekhez? Képesek-e a kutatók esztétikai minőségben élni a vizualizációs eszközökkel? A Most Fórum aktuális témája ismét a technológia és a művészetek kapcsolatával foglalkozik.

Az apropót a napokban a Ludwig Múzeumban megnyílt BarabasiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállítás adta, amely a világszerte ismert magyar fizikus és hálózatkutató, Barabási Albert-László eredményeit mutatja be.
Élet a kutatólaborok falain kívül
A hálózatok korát éljük, a nagysebességű hálózatok újradefiniálják a társadalmi élet és a gazdaság szerkezetét. A Telekom innovációs rendezvénysorozata, a Most Fórum ebben a hónapban a hálózati gondolkodás művészetével foglalkozott.
A hozzákapcsolódó budapesti tárlat a mindennapi élet jelenségeinek a hátterében lévő hálózatok sokak számára eddig ismeretlen dimenzióját tárja fel. Bár a tudományos kutatások rendszeresen élnek vizualizációs eszközökkel, ezek nem az esztétikai minőséget igyekeznek megragadni.
A szervezők szándékai szerint a tárlat egy újszerű kísérlet, amely kiemeli a hálózatok működésének társadalmi jelentőségét, és ezáltal magát a jelenséget is kiemeli a kutatólaborok zárt rendszeréből.
„A Magyar Telekomnál hálózatokat építünk, üzemeltetünk, de be kell vallanunk, hogy csak sejtjük milyen változásokat indítanak meg társadalmi szinten ezek az összetett kapcsolódások. A kérdés túlmutat rajtunk. Kutatói kíváncsiságra és kreatív alkotói vízióra egyaránt szükség van ahhoz, hogy ezekről a témákról gondolkodjunk” – emelte ki a kiállításhoz kapcsolódó Most Fórum bevezetőjében Kutas István, a távközlési cég kommunikációs igazgatója.
A 21. század a hálózatok forradalmáról szól
A rendezvény kerekasztal beszélgetésén Barabási Albert-László, illetve Szántó András író, művészeti tanácsadó járták körbe a hálózatkutatás és a művészet határterületeinek kérdéseit.
Arra a felvetésre, hogy pontosan hogyan fogalmazná meg kutatói ars poeticáját, Barabási Albert-László így válaszolt:
„Molekulák, sejtek hálózata alkotja a fizikai, biológiai létünket, és nagyjából egymilliárd neuron hálózatának működése termeti meg a tudatunkat. A gazdaság is a benne résztvevő szereplők hálózataként működik. A 21. század a hálózatok forradalmáról szól, hiszen ebben az évszázadban ismertük fel a kapcsolódás fontosságát – s ez teremti meg a hálózatkutatás szükségességét is.”
A közel két éve indult Most Fórum nem először foglalkozik a technológia tudomány és a művészetek kapcsolatával. Egyik korábbi rendezvényén a mesterséges intelligencia és a művészetek kapcsolatát járta körül, mind a művészek, mind a közönség oldaláról.
Lehet, hogy egy robot lesz a jövő Mozartja? Készíthet-e újabb portrét a mesterséges intelligencia a mosolygó Mona Lisáról? Vagy korunk legnagyobb művésze továbbra is az ember marad, aki egyébként magát a mesterséges intelligenciát is megalkotta.
Izgalmas felvetése volt az eseménynek, hogy van-e jelentősége annak, hogy egy alkotást a lélek rezdülései szülnek, vagy az ember által megadott számsorok alapján egy algoritmus hozza létre, – ha a végén nem tudunk különbséget tenni az elkészült mesterművek között?
A technológiai forradalom révén egyébként minden eddiginél több kulturális terméket fogyasztunk, ezek helyszíne viszont már nem csak a múzeum, a koncertterem, a színház vagy a mozi lehet.