A műholdakról elsőként az útvonaltervezés jut az eszünkbe, pedig a műholdas navigációs rendszerek számos más módon is jelen vannak az életünkben. A hírközlési hatóság(NMHH) szakértői az alábbiakban ezeket a területeket mutatják be.
Az ismert GPS-alkalmazások, mint a Google Maps vagy a Waze is műholdas navigációs rendszerekből kapják az információkat. Közülük négy globális lefedettségű rendszer létezik: az Egyesült Államokbeli GPS Navstar, a kínai Beidou az orosz GLONASS, és az európai fejlesztésű Galileo, amely a Földtől 23 ezer kilométeres távolságban keringő műholdakat alkalmaz.
Azt hihetnénk, hogy a telefonunk itthon kizárólag a Galileo rendszertől kapja az információkat, de ez nem így van. A készülékek egyidőben több műholdas rendszer adatait fel tudják használni. A négy rendszer közül a Galileo a legújabb, 2016-ban kezdett el szolgáltatásokat nyújtani, ekkor jelentek meg az első Galileót támogató eszközök is. A régebbi telefonok jellemzően a GPS Navstar és a GLONASS-rendszerek jeleit használják a pozíció számításához.
Ezért szűnik meg a navigáció az alagútban
A navigáció pontosságát számos tényező befolyásolja, például a műholdak pályahibái, a rádióhullámok visszaverődése és a légkör állapota is. Alapfeltételként az eszköznek négy műholdat kell érzékelnie a helymeghatározáshoz, de minél több műholdjelet képes venni a készülék, annál precízebben tudja megállapítani a pozíciót.
Mivel az alagutakban nincs „rálátás” a műholdakra, a készülékek nem tudják venni a szatellitek jelét. Ilyenkor jellemzően a „nincs GPS-jel” értesítést kapjuk az eszközünktől. A helymeghatározás pontossága növelhető a támogatott műholdas rendszerek, illetve a használt frekvenciák számával is.
Az okostelefonokba épített legújabb chipsetek már az összes globális rendszer jelét használják a számításokhoz, ezzel is segítve a pontosságot. A navigációs rendszerek több frekvencián működnek, és ha a készülékek az egyes rendszerek két vagy három frekvenciáját is venni tudják, az még tovább növeli a precizitást.
Mit tud az AML?
Az remélhetőleg széles körben ismert, hogy az uniós tagállamok egységes segélyhívószáma a 112. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy a hívószámhoz néhány éve kapcsolódik egy helymeghatározó funkció is. Az úgynevezett AML (Advanced Mobile Location) segélyhíváskor automatikus üzenetet küld a hívás kezelőjének a hívó helyadatairól.
Így ha nehezen beazonosítható vagy a hívó számára ismeretlen helyről érkezik a bejelentés, a segélyhívó központ operátorai így is tudni fogják, hova kell a mentősöket, a rendőrséget vagy a katasztrófavédelmet irányítaniuk. Ha az adott telefonban ki van kapcsolva a helymeghatározás, az AML bekapcsolja azt.
A helyadatokat tartalmazó üzenetnek egyébként nem lesz nyoma a telefonban, mert nem SMS-ről, hanem egy adatüzenetről van szó. Az androidos telefonokba eleve be van építve az AML-funkció, ami Magyarországon, a hazai szolgáltatóktól 2020 ősze óta vásárolt készülékekben aktiválva is van.
Mivel az egyes gyártók eltérő időpontban kezdték meg a magyar adatbázissal feltöltött készülékek szállítását, ezért pontos bevezetési időpontról nem beszélhetünk. Az iPhone-okra is megszületett a megállapodás, így már azok is képesek az AML használatára.
A közvetlenül külföldről beszerzett androidos mobilokban illetve iPhone-okban viszont nem működik az AML, mert nincs beállítva hozzá az adatbázis. A hívás helyére vonatkozó adatokat egyébként az AML nélkül is megkapja a segélyhívást fogadó központ, csak azok pontossága jóval rosszabb, mint a 10-15 méteres pontossággal működő AML-rendszeré.
Fontos tudni, hogy az AML-rendszer barangoláskor még nem működik, tehát külföldön ugyan tudjuk a 112-es számot hívni, de a helymeghatározás nem működik, mint ahogy a Magyarországon tartózkodó külföldiek esetében sem. Ezt a későbbiekben, európai szinten valósítják majd meg.
A digitalizálódó mezőgazdaság újabb „eszközei”
A mezőgazdaság is egyre inkább digitalizált, a termelés maximalizálása miatt pedig egyre fontosabb az emberi hibalehetőség kizárása a folyamatokból. E téren is nagy segítséget nyújtanak a műholdas navigációs rendszerek.
Míg az okostelefonos alkalmazásoknál megfelelő a méteres pontosság, a vetésnél vagy aratásnál már centiméteres pontossággal kell dolgozniuk a gépeknek. Ehhez már kiegészítő rendszerek kellenek. Az úgynevezett differenciál GPS-rendszerek referenciaállomásokat alkalmaznak, amelyekkel korrekciós számításokat végeznek, és ezek eredményeit továbbítják a mezőgazdasági gépeknek.
