Hogyan képzelik a közeljövőt az üzleti és technológiai vezetők üzletviteli, fenntarthatósági és más hasonlóan fontos szempontok alapján? Hogyan tudják a ma létező számtalan bizonytalanságot bizonyossággá változtatni? Milyen stratégiai trendeket érdemes követni a következő években?

Szuper appok

Ezekről a témákról szól a Gartner piackutató, e héten Barcelonában folyó szimpóziuma, ahol az elemző cég 2023-ra és az azt követő időszakra vonatkozó legfontosabb stratégiai előrejelzéseit vitatják meg a résztvevők.

Előtérbe kerül a virtuális munkakörnyezet

A bizonytalanság nemcsak kockázat, hanem lehetőség is, utóbbi kiaknázásához felül kell vizsgálni a munkavégzés, az ügyfelek és a szolgáltatók közötti kapcsolatokban eddig használt gyakorlatokat. A következetesség kényelme minden olyan vállalat növekedésének rovására megy, amely vezető szerepet akar betölteni a többismeretlenes modern digitális világban – mondják az elemzők.

Vegyük a munkavégzés világát, az előrejelzések szerint 2027-ig a teljesen virtuális munkaterületek adják majd a vállalatok metaverzum technológiákba történő befektetéseinek közel egyharmadát, „újragondolva” az irodai élményt.

Mivel az alkalmazottak továbbra is rugalmasabb munkavégzési körülményekre vágynak, a metaverzumokban virtuális munkaterületek jelennek meg, amelyek számítógép által generált környezetek, ahol az alkalmazottak csoportjai személyes avatárok vagy hologramok segítségével találkozhatnak.

Éppen ezért a találkozómegoldás-szállítóknak már metaverzum- és virtuális munkaterület-technológiákat kell kínálniuk, különben fennáll a veszélye annak, hogy lecserélik őket – figyelmeztetnek a kutatók. A virtuális munkaterületek ugyanolyan költség- és időmegtakarítást hoznak, mint a videokonferencia, jobb elköteleződéssel, együttműködéssel és más előnyökkel.

Az elemzők a mesterséges intelligencia(AI) kapcsán ugyanakkor figyelmeztetnek arra, hogy a fenntartható AI gyakorlatok nélkül a mesterséges intelligencia több energiát fog fogyasztani, mint az emberi munkaerő, ami jelentősen ellensúlyozza a szén-dioxid-kibocsátás nulla hasznát.

Ahogy ugyanis a mesterséges intelligencia egyre elterjedtebbé válik, és összetettebb gépi tanulási (ML) modelleket igényel, több adatot, számítási erőforrást és energiát fogyaszt. Ha a jelenlegi AI-gyakorlatok változatlanok maradnak, az ML-tanításhoz, valamint a kapcsolódó adattároláshoz és -feldolgozáshoz szükséges energia 2030-ra elérheti a globális villamosenergia-fogyasztás 3,5%-át.

A fenntartható mesterséges intelligencia az energiafogyasztás csökkentésére egyebek mellett speciális hardverek használatát, energiahatékony kódolást, más adatátviteli technikákat igényel. Így ha az említett új feltételekkel és a jelenleginél szélesebb körben és hatékonyabban alkalmazzák, a mesterséges intelligencia öt-tíz százalékkal is csökkentheti a globális szén-dioxid-kibocsátást.

Digitalizálódik a polgári engedetlenség is

A vállalkozások és kormányzati szervezetek elleni tiltakozások is egyre gyorsabban digitalizálódnak. Három-négy év múlva az állampolgárok szolgáltatásmegtagadási (cDOS) támadásai, amelyek virtuális asszisztenseket használnak a műveletek leállítására, a tiltakozás leggyorsabban növekvő formájává válnak. Ezeket a támadásokat átlagos emberek, nem pedig hackerek vezetik.

A virtuális asszisztensek segíthetnek az ügyfélszolgálati kapcsolatfelvétel nehézségein is. A Gartner előrejelzése szerint 2025-re az ügyfelek 37%-a igyekszik majd virtuális asszisztens segítségével kapcsolatba lépni az ügyfélszolgálattal: helyette az asszisztens várakozik, hogy végre kapcsolják az ügyintézőhöz.

A legnagyobb felhőszolgáltatók (CSP-k) pedig olyan ökoszisztémákat hoznak létre, amelyekben ők és az előnyben részesített független szoftvergyártók (ISV-k) egy sor előre integrált és összeállítható szolgáltatást kínálnak.

A CSP-ökoszisztémák jelentős termelékenységnövekedési lehetőséget kínálnak a szoftverek egyszerűsített beszerzéséből, integrációjából. A CSP-ökoszisztémák fejlődésével egyre csökken az igény a harmadik féltől származó ISV-eszközökre, mivel a CSP-k gyorsan kiadhatnak új funkciókat.

Két éven belül a szabályozók által jóváhagyott, közös tulajdonú szuverén partnerségek növelik a bizalmat a globális felhőmárkák iránt, és elősegítik az informatika globalizációjának folytatását.

Ahogy a társadalmak globálisan egyre inkább összekapcsolódnak és függenek a digitális információktól, egyre több jogszabály születik a polgárok ellenőrzésére és védelmére, valamint a kritikus szolgáltatások folyamatos biztosítására. Konkrétan, a kormányok és a kereskedelmi szabályozó hatóságok szigorítják a nem regionális felhőszolgáltatók használatára vonatkozó irányelveiket.

Mit lehet tenni a munkaerőpiac volatilitása ellen?

A munkaerő 2025-re a váratlan felmondás, kiégés, vagy a csendes lelépések miatt távozók a vállalkozások 40%-a jelentős üzleti veszteséget okozhatnak, ami arra kényszeríti majd a cégeket, hogy a tehetségek megszerzésétől a megtartásuk, vagyis a rugalmas foglalkoztatásuk felé mozduljanak el.

A vállalati jelentésekben egyre gyakrabban olvashatók azok a megjegyzések, amelyek arra utalnak, hogy a munkaerőpiaci kihívások miatt képtelen adott cég a meglévő termékeket vagy szolgáltatásokat támogatni, illetve új lehetőségeket bevezetni. Ezt a helyzetet már nem a HR-vezetőknek, hanem a legfelsőbb döntéshozóknak kell kezelni.

Jöhetnek a moonshot befektetések

Az évtized közepére megduplázódik a magasabb kockázatú, kevéssé ismert megtérüléssel és potenciális kudarcokkal járó spekulatív moonshot spekulatív befektetések elfogadottsága a részvényesek körében, mint életképes gyorsított növekedési alternatíva a hagyományos K+F-kiadásokkal szemben.

A bizonytalanság és a volatilitás közepette előnyöket keresők között a nyertes cégek ugyanis már megtanulták, milyen valós kockázattal kell szembenézniük, ha túl keveset tesznek, túl későn. A moonshot befektetések befogadásához viszont módosítaniuk kell a kockázat- és kudarctűrő képességüket – vélik az elemzők.

Öt év múlva a közösségi média platformok modelljei pedig az „ügyfél, mint termék” helyett a decentralizált identitás, vagyis a „platform, mint ügyfél” felé fognak elmozdulni.

A jelenlegi helyzet, vagyis az, hogy a felhasználóknak újra és újra igazolniuk kell a személyazonosságukat az online szolgáltatások során, nem hatékony, nem méretezhető és nem biztonságos.

A Web3 új decentralizált személyazonossági szabványokat tesz lehetővé, amelyek számos előnnyel járnak, többek között lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy jobban szabályozzák, hogy milyen adatokat osztanak meg, és nincs szükség ismételt személyazonosság-igazolásra a szolgáltatások között, és támogatja a közös hitelesítési szolgáltatásokat.

Egyenlő munkáért egyenlő bérezés

A kutatók előrejelzései szerint 2025-re azok a vállalkozások, amelyek orvosolják a nemek közötti bérszakadékot, 30%-kal csökkentik a nők lemorzsolódását, enyhítve ezzel a jól képzett munkaerő hiánya miatti növekvő nyomást.

A Gartner adatai azt mutatják, hogy a megfelelő kompenzáció a tehetségek vonzásának és megtartásának legfőbb hajtóereje, ennek ellenére az alkalmazottaknak alig egyharmada gondolja úgy, hogy fizetése méltányos.

Nincs általánosan elfogadott módszertan a fizetési egyenlőség kiszámítására, kihívást jelent a vállalatok számára, hogy azonosítsák és felszámolják a nemek közötti bérszakadékokat. Alakul ugyanakkor már a fizetési egyenlőség értékelését kínáló szoftvereszközök piaca. Ezen olyan speciális szállítók jelennek meg, amelyek többféle módot is kínálnak a méltányos fizetéshez kapcsolódó adatok elemzésére és modellezésére.

Fontos változás lehet, hogy ugyancsak 2025-ig a sikeres növekedési befektetési döntések 30%-ában az alkalmazottak értékmérői, mint a munkaerő jóléte, a kiégés hiánya és a márkával való elégedettség felülírják a befektetés megtérülési mutató(ROI) értékelését.

Az olyan területekbe való befektetések, mint az alkalmazottak jóléte és az ügyfelek tapasztalata, közvetlen pénzügyi megtérülést eredményezhetnek a bevételnövekedés és a költségcsökkentés révén.

Még ennél is jelentősebb lehet a hatásuk a márkaértékre, a hírnévre, valamint az alkalmazottak és ügyfelek megszerzésére és megtartására. Az ilyen mutatókat nehéz számszerűsíteni a rövid távú pénzügyi haszon szempontjából, de befolyásolják a hosszú távú pénzügyi eredményeket, amelyek növelik a vállalati értéket.

A tíz legfontosabb stratégiai technológiai trend 2023-ra

A téma kapcsán a Gartner közzétette a vállalkozások számára 10 legfontosabb stratégiai technológiai trend listáját, amit az alábbiakban részletezünk.

Fenntarthatóság

A fenntarthatóság(ESG) a 2023-as stratégiai technológiai trendek mindegyikét befolyásolja. A Gartner legutóbbi felmérésében a vezérigazgatók arról számoltak be, hogy a környezeti és társadalmi változások a befektetők számára a profit és a bevétel után ma már a három legfontosabb prioritást jelentik.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a cégvezetőknek többet kell befektetniük az ESG kereslet kielégítését célzó innovatív megoldásokba, a fenntarthatósági célok elérése érdekében. Ehhez a vállalatoknak, intézményeknek új fenntartható technológiai keretrendszerre van szükségük, amely növeli az IT-szolgáltatások energia- és anyagfelhasználási hatékonyságát, lehetővé teszi a vállalati fenntarthatóságot olyan technológiákon keresztül, mint a nyomon követhetőség, az analitika, a megújuló energia és a mesterséges intelligencia(AI).

Metaverzum

A Gartner a metaverzumot kollektív virtuális 3D-s megosztott térként határozza meg, amelyet a virtuálisan továbbfejlesztett fizikai és digitális valóság konvergenciája hozott létre. Az elemzők arra számítanak, hogy a teljes metaverzum eszközfüggetlen lesz, nem lesz egyetlen gyártó tulajdona.

Saját virtuális gazdasága lesz, amelyet digitális valuták és nem helyettesíthető tokenek (NFT-k) alapoznak meg. A Gartner előrejelzése szerint 2027-re a nagy szervezetek több mint 40 százaléka a Web3, a kiterjesztett valóság(AR) alapú felhő és a digitális ikrek kombinációját használja majd a bevétel növelését célzó metaverzum-alapú projektekben.

Szuperalkalmazások

A szuperalkalmazások egyetlen alkalmazásban egyesítik egy alkalmazás, egy platform és egy ökoszisztéma funkcióit. Nemcsak saját funkciókészlettel rendelkeznek, hanem platformot is teremtenek harmadik felek számára saját minialkalmazásaik fejlesztéséhez és közzétételéhez. A Gartner előrejelzése szerint 2027-re a világ népességének több mint a fele már több szuperalkalmazás napi aktív felhasználója lesz.

Bár a szuperalkalmazások többsége a mobil világban működik, a koncepció alkalmazható az asztali kliens alkalmazásokra is, mint például a Microsoft Teams és a Slack, ahol egy szuperalkalmazás egyesíthet és helyettesíthet több alkalmazást is az ügyfelek vagy az alkalmazottak számára.

Adaptív AI

Az adaptív mesterséges intelligencia rendszerek célja a működési modellek folyamatos átképzése, valamint a fejlesztési környezetekben az új adatok alapján zajló tanulás, hogy gyorsan lehessen alkalmazkodni a valós körülmények változásaihoz, amelyeket a kezdeti fejlesztés során még nem láttak előre, vagy nem álltak rendelkezésre.

Valós idejű visszajelzést használnak a tanulás dinamikus megváltoztatására és a célok módosítására. Ez alkalmassá teszi őket olyan műveletekre, ahol a külső környezet gyors változásai vagy a változó vállalati célok optimalizált választ igényelnek.

Optimalizálás – digitális immunrendszer

A digitális termékekért felelős részlegek 76 százaléka ma már a bevételtermelésért is felelős. Az informatikai igazgatók olyan új példákat és megközelítéseket keresnek, amelyeket a csapataik alkalmazhatnak a üzleti érték növelésére, a kockázatok csökkentésére és az ügyfelek elégedettségének az emelésére. Ezt tudja a digitális immunrendszer.

A digitális immunitás ugyanis egyesíti a műveletekbe való adatvezérelt betekintést, az automatizált és extrém tesztelést, az automatizált incidensek megoldását, az informatikai műveleteken belüli szoftverfejlesztést és az alkalmazások ellátási láncának biztonságát a rendszerek rugalmasságának és stabilitásának növelése érdekében.

A Gartner előrejelzése szerint 2025-re azok a szervezetek, amelyek a digitális immunitás kiépítésébe fektetnek be, akár 80 százalékkal is csökkenthetik a rendszerleállási időt – és ez közvetlenül eredményez nagyobb bevételt.

Alkalmazott megfigyelhetőség

A megfigyelhető adatok tükrözik a digitalizált termékeket, például naplókat, nyomkövetéseket, API-hívásokat, várakozási időt, letöltéseket és fájlátviteleket, amelyek akkor jelennek meg, amikor bármely érdekelt fél bármilyen lépést tesz.

Az alkalmazott megfigyelhetőség ezeket a megfigyelhető termékeket összehangolt és integrált megközelítésben táplálja vissza a szervezeti döntéshozatal felgyorsítása érdekében. Stratégiai tervezés és sikeres végrehajtás esetén az alkalmazott megfigyelhetőség az adatvezérelt döntéshozatal legerősebb forrása lehet.

AI bizalom, kockázat- és biztonságkezelés

Sok vállalkozás nincs még megfelelően felkészülve az AI-kockázatok kezelésére. Az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Németországban végzett felmérés alapján a cégek 41%-a tapasztalta már mesterséges intelligenciához köthető adatvédelmi, vagy egyéb biztonsági incidenst.

Ugyanez a felmérés azonban azt is megállapította, hogy azok a társaságok, amelyek aktívan kezelték a mesterséges intelligencia kockázatát, a magánélet védelmét és a biztonságot, jobb projekteredményeket értek el, azáltal, hogy azok át tudtak váltani az elméleti státuszból a termelésbe, és több üzleti értéket értek el, mint az olyan vállalkozások AI-projektjei, amelyek nem kezelték aktívan ezeket a funkciókat.

A szervezeteknek éppen ezért új képességeket kell bevezetniük a megbízhatóság, biztonság és adatvédelem biztosítása érdekében. Az AI bizalom-, kockázat- és biztonságmenedzsment (TRISM) megköveteli, hogy a különböző vállalati részlegek együttműködjenek az új intézkedések bevezetése érdekében és során.

Ipari felhőplatformok

Az ipari felhőplatformok a szoftver mint szolgáltatás (SaaS, a platform mint szolgáltatás (PaaS) és az infrastruktúra mint szolgáltatás (IaaS) kombinációját kínálják, amelyek iparág-specifikus moduláris képességeket nyújtanak az adott iparág üzleti felhasználási eseteinek a támogatására.

A vállalatok az ipari felhőplatformok összecsomagolt képességeit úgymond építőelemként használhatják egyedi és megkülönböztető digitális üzleti projektek összeállításához, agilitást, innovációt és lerövidített piacra kerülési időt biztosítva. A Gartner előrejelzése szerint 2027-re a vállalkozások több mint a fele már iparági felhőplatformokat fog használni tevékenysége felgyorsításához.

Platformtervezés

A platformtervezés az önkiszolgáló belső fejlesztői platformok felépítésének és működtetésének tudománya a szoftverek szállítására és az életciklus-kezelésre. A platformtervezés célja a fejlesztői élmény optimalizálása és a termékekhez kapcsolódó csapatok ügyfélértékének felgyorsítása. A piackutató előrejelzése szerint a szoftverfejlesztő szervezetek 80%-a 2026-ra platformcsapatokat hoz létre, és ezek háromnegyede önkiszolgáló fejlesztői portálokat fog tartalmazni.

Vezeték nélkül

Bár egyetlen hálózati technológia dominanciáját sem jósolja a Gartner, de azt igen, hogy a vállalkozások a vezeték nélküli megoldások széles skáláját fogják használni, az irodai Wi-Fi-től a mobileszközökhöz nyújtott szolgáltatásokon át az alacsony fogyasztású szolgáltatásokig. Az elemző cégr előrejelzése szerint 2025-re a vállalatok 60%-a öt vagy több vezeték nélküli technológiát használ majd egyszerre.

Addigra a hálózatok túlmutatnak a puszta összekapcsolhatóságon, és az alacsony fogyasztású rendszerek közvetlenül a hálózatból nyerik be az energiát. Ez azt is jelenti, hogy a hálózat közvetlen üzleti érték forrásává válik.