Vitathatatlan, hogy bejön a felhőbiznisz a piac szereplőinek, köztük az Oracle-nek is, amely több ehhez kapcsolódó innovatív üzleti modellt mutatott be idei, témába vágó szakmai konferenciáján, a Las Vegasban tartott CloudWorldon.
Az Oracle a napokban tartott eseményen új felhőszolgáltatásokat jelentett be, meglovagolva az Oracle Cloud Infrastructure (OCI) iránti kereslet növekedését. Az új szolgáltatások közül a legnagyobb figyelmet az Oracle Alloy felhőinfrastruktúra-platform kapta, amely az ügyfeleknek is megteremti a saját, egyedi felhőszolgáltatás lehetőségét. A bejelentéseket egy szűk körű háttérbeszélgetésen Reményi Csaba, az Oracle Hungary ügyvezetője kommentálta.
Ha van olyan technológia, amely manapság a modern vállalati környezet alapját képezi, az a számítási felhő. A felhőszolgáltatások elterjedése annyira dinamikusnak ígérkezik, hogy a Gartner becslései szerint 2025-re az új digitális munkafeladatoknak több mint a 95%-át már a felhőalapú platformokon telepítik, szemben a 2021-es 30%-kal.
Így (is) lehet a nyilvános felhőből privát cloud
Az Oracle Alloy a Las Vegas-i CloudWorldre időzített új megoldás, amely lehetővé teszi a nagyvállalatok számára, hogy az Oracle nyilvános felhőmegoldása a Cloud Infrastructure (OCI), révén egyedi felhőszolgáltatásokat nyújtsanak a saját ügyfeleiknek.
Az innovatív megoldás lehetővé teszi a nagyvállalati szektor számára, hogy olyan testreszabott alkalmazásokat és szolgáltatásokat hozzon létre, amelyek célja az adott iparágak, piacok igényeinek a kielégítése, valamint hozzáférést nyújtson az OCI által kínált több mint 100 infrastruktúra- és platformszolgáltatáshoz.
Kritikus eleme az üzleti modellnek az adatvédelem, hiszen minél több harmadik fél fér hozzá egy információhoz, annál nagyobb a kockázata annak, hogy az adat a harmadik felek révén nyilvánosságra kerül. Ezt a kockázati lehetőséget a kiberbiztonsági szakemberek több mint az 50 százaléka osztja.
Ezt az aggályt oszlathatja el az Oracle szerint az Alloy platform, amely lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy felhőszolgáltatásukat a felhőszolgáltatótól függetlenül működtessék. Azt is lehetővé teszi, hogy az ezzel kapcsolatos munkafolyamataikat egyetlen földrajzi régióban tartsák, hogy megkönnyítsék a helyi vagy nemzetközi adatvédelmi előírásokhoz való igazodást.
Az Oracle az egyik ma már meghatározó szolgáltató a számítási felhő piacán, amelynek értéke a piackutatók szerint 2021-ben 445,3 milliárd dollár volt, és 2026-ra várhatóan eléri a 947,3 milliárd dollárt, ahogy egyre több vállalat és intézmény száll be a kritikus adatok gyűjtésébe, feldolgozásába és tárolásába – olvasható a VentureBeat beszámolójában.
A piac jelenlegi legnagyobb szolgáltatója az Amazon Web Services (AWS), őt követi a Microsoft, az Azure felhőplatformjával, amely több mint 200 terméket és szolgáltatást kínál a szervezeteknek az alkalmazások felhőben történő létrehozásában, futtatásában és kezelésében.
„Mindig is ott volt a megkülönböztetés köztünk és a versenytársaink között. Mi az adatbázis-kezelési rendszerrel indultunk, amiben egy idő után megkérdőjelezhetetlen volt a piaci részesedésünk, és ott vagyunk a mai napig is ezen a technológiai területen, aztán jöttek az üzleti alkalmazások, illetve azóta a Sun felvásárlásával beléptünk a hardverek világába is” – sorolta a felhőbe vezető fejlődés lépcsőfokait Reményi Csaba.
Azt gondolja, hogy a digitalizáció, illetve a pandémiával kikényszerített digitalizáció is a cloud irányába mutatott. Egyre több és több rendszert kezdtek el kiszolgálni a digitális folyamatokkal, és ezek a rendszerek elkezdtek összekapcsolódni.
„A piaci igények, a rendelkezésre állás, a nagy teljesítmény, egyre inkább vitt minket arrafelé, hogy a felhőn keresztül is tudjunk erre jó válaszokat adni, ennek már lassan fél évtizede. A covid nagyon látványosan hozta felszínre, a gyors reagálás igényét, és az újabb technológiákat is. Nyitottunk mindezek felé, és azt mondtuk, hogy válasszon az ügyfél. Mit szeretne csinálni? Miben szeretne fejleszteni? Övé a lehetőség, mondja meg mihez ért? Mi a végén adunk hozzá egy stabil platformot” – emelte ki az ügyvezető.
Hozzátette: a felhővilág teljesen jogos az igénye a piacnak, sőt, már sokan nem emlékeznek arra, hogy 20 évvel ezelőtt volt már az Oracle-nek ezirányú próbálkozása, de akkor a piac még nem tartott ott. Aztán már nem mi voltunk az elsők, akik nagyot nyitottak ebbe az irányba, de nyitottak vagyunk arra, hogy legyen felhő, akár alkalmazás, akár szolgáltatás, vagy más formákban, mindegyikbe jelentősen invesztálunk. Ugyanakkor másképp fogjuk meg a dolgot, mint mások, azt mondjuk, kapja meg az ügyfél a teljes szabadságot, választhasson, ne kerüljön olyan helyzetbe, hogyha egyszer már belépett egy felhő architektúrába, onnan alig, vagy egyáltalán nem tud kijönni.
A cég folyamatosan fejleszti fel azóta is a telephelyi(on-premise), és a számítási felhőt is, sok ügyfél van, amely mindezt párhuzamosan veszi igénybe. Sokan már mindent betesznek a felhőbe, minden új fejlesztést már eleve felhőre írnak, és így képzelik el a jövőt, de azért vannak olyan Oracle felhasználók és alkalmazások is, amik kimaradtak ebből, vagy a régebbi rendszereket még felhőn kivül tartják, és ehhez is támogatást várnak.
Ahol megfér egy helyen a kooperáció és a konkurencia is
„Az is nyilvánvalóvá vált, a piac azt várja, hogy a felhő ne egy adott pontot jelentsen, hanem az ügyfél könnyen mozoghasson a különböző lokációk között. Ezt nyilván a versenytársaink is megtették a saját falaikon belül, de jöttek olyan helyzetek is, hogy valaki szeretne Oracle felhőt, meg valamelyik versenytárs számítási felhőjét is használni. Így alakult ki az együttműködés iránti igény is. Ma már úgy látjuk, közös érdek, hogy az ügyfeleknek megmutassuk, hogy a felhő egy jó világ. És bár abszolút versenytársak vagyunk, de a kooperáció erősebb szónak bizonyul. Működjünk is együtt valahol, meg versenyezzünk is” – mutatott rá Reményi Csaba.
Maradtak viszont továbbra is olyan megrendelők, amelyek nem akarják a cég falain túl engedni az adataikat. Erre mindenki igyekezett valamilyen választ adni. Az Oracle-é egy „speciális ötvözetre”, az Alloy-platformra épül.
Ezen a technológián szállítja le a felhőt az ügyfél saját tűzfala mögé, ebből lesz a saját, privát kis felhő, aminek egyes elemeit az Oracle az infrastruktúrájával távolról is tudja menedzselni. A nagyobb része ott marad az ügyfélnél, amely ezen keresztül a saját ügyfeleinek is szolgáltathat felhő alapú megoldásokat.
Ez a lehetőség a nagyvállalatok számára nyitott, amelyek nyilván egy kritikus tömegméretű felhőtípust szeretnének létrehozni, és ebből szeretnék a saját szolgáltatásaival megszólítani a piacot.
„Hasonló a cég hozzáállása az alkalmazások területén is, megnyitottuk a fejlesztő platformunkat is, nem annyira a versenytársaink, mint inkább az ügyfeleink felé, ha azok szeretnék valahogy megszólítani a piacot, vagy saját maguknak szeretnének további fejlesztéseket végrehajtani, akkor ezt megtehessék, ugyanazon a platformon, amin a mi fejlesztőink is dolgoznak” – húzza alá az ügyvezető.
Az Oracle Applications Platform-mal a fejlesztők olyan technológiákat használhatnak, mint a keresés, az öntanuló ajánlások és a közösségi illetve kapcsolattartási funkciók, valamint a telemetria és az alacsonykódú fejlesztési eszközök.
Kérdésünkre, hogy mi az, amiben a magyar ügyfelek eltérnek az európai, vagy a világátlagtól, a megfontoltságot, vagy inkább a lassúbb döntési folyamatot emeli ki Reményi Csaba. Megjegyzi még: Nyugat-Európában nagyon sok helyen látjuk, hogy kormányzati szervek is gondolkodás nélkül mennek be publikus felhőbe. Magyarországon még túl erős a kormányzat kontroll igénye.
Az Oracle egyébként a felhőbizniszén belül az Európai Unió magánvállalatai és állami intézményei számára dedikált EU-s régiót hoz létre Németországban és Spanyolországban.
