A mesterséges intelligencia, a robotika és az energiaátmenet korában a vállalatok már nem várhatnak arra, hogy az oktatási rendszer „leszállítsa” a megfelelő tudással rendelkező munkaerőt. Egyre több piaci szereplő dönt úgy: nemcsak alkalmazza, hanem maga is képezi a jövő szakembereit. A vállalati akadémiáktól a pedagógusok AI-felkészítésén át a STEM-tehetséggondozásig új ökoszisztéma formálódik – nemcsak Magyarországon, hanem globálisan is.
Nem CSR, hanem stratégia
A technológiai átalakulás sebessége ma gyorsabb, mint ahogy a hagyományos oktatási struktúrák reagálni tudnak. A digitalizáció, az AI, a felhőalapú rendszerek, az energetikai átállás vagy a robotika olyan kompetenciákat követelnek, amelyek folyamatos frissítést igényelnek.
Ebben a környezetben a vállalatok számára az utánpótlásképzés már nem társadalmi felelősségvállalási kérdés(CSR), hanem üzleti érdek. A munkaerőhiány, a speciális szaktudás iránti kereslet és a versenyképességi nyomás arra kényszeríti a cégeket, hogy aktív szereplővé váljanak az oktatásban.
A közelmúlt hírei – különböző iparágakból – jól mutatják ezt a trendet. Fontos azonban látni: nem egyedi kezdeményezésekről van szó, hanem egy szélesebb vállalati stratégiai irányról.
Vállalati akadémia – saját utánpótlásrendszer
Az energetikai szektorban működő E.ON Hungária Csoport saját Műszaki Akadémiát működtet, amely a pályaorientációtól a duális képzésen át akár a mérnöki karrierig kíséri a fiatalokat.
A program több mint tizenöt szakképző intézménnyel és négy egyetemmel működik együtt, évente több tucat villanyszerelőt, elektrotechnikai szakembert és mérnököt integrálva a rendszerbe. A végzettek mintegy 60 százaléka a vállalatnál kezdi pályáját.
A szakképzős diákok törvény szerinti munkabért, SZÉP kártyát és tanulmányi ösztöndíjat kapnak, az egyetemisták is extra juttatásokat élveznek a munkabéren felül. Az E.ON rugalmas munkabeosztással segíti a munka és a tanulás zavartalan összehangolását.
Ez a modell lényegében egy vállalati életpálya-ökoszisztéma: a képzés, a mentorálás és a megtartás egyetlen stratégiai láncba kapcsolódik.
A pedagógus, mint multiplikátor – AI-felkészítés rendszerszinten
A távközlési szektorban a Yettel ProSuli programja a tanárok mesterségesintelligencia-felkészítésére helyezi a hangsúlyt.
Az AI ma már nem opcionális eszköz az iskolákban, hanem strukturális kihívás. 2026. végéig minden intézménynek AI-iránymutatást kell alkotnia, miközben a pedagógusoknak újra kell gondolniuk a számonkérést, a tanórai kereteket és a diákok digitális kompetenciáit.
A program nem közvetlenül a diákokat célozza, hanem a pedagógusokat erősíti meg – felismerve, hogy a tanár a legfontosabb multiplikátor. Ha a pedagógus tudatosan és biztonságosan használja az AI-t, az egész osztály szintet lép.
Ebben a következő lépés, az idei első ingyenes online workshop március 2-án, aminek keretében a program szakemberei segítenek a tanároknak eligazodni az AI-val kapcsolatos újdonságokban, továbbá abban, hogyan garantálható a gyerekek felkészültsége és biztonsága az új helyzetben, miben segítheti az új technológia a pedagógusok munkáját.
A STEM-tehetségek azonosítása – a korai kiválasztás stratégiája
A bankszektorban a K&H Bank STEM pályázata az informatikushallgatók kiemelkedő szakmai teljesítményét ismeri el. A STEM-területek – vagyis a természettudomány, technológia, mérnöki tudományok és a matematika – napjainkban meghatározó szerepet töltenek be a gazdaság és a társadalom fejlődésében.
Az AI-alapú diagnosztikától a homomorf titkosításon át a tőkepiaci szimulációkig terjedő most díjazott pályamunkák jól mutatják, hogy a felsőoktatásban már most olyan tudás koncentrálódik, amely a pénzügyi szektor jövőbeli digitális működéséhez kulcsfontosságú.
Az ilyen pályázatok egyszerre szolgálják a szakmai kiválóság elismerését és a vállalat hosszú távú IT-stratégiáját: láthatóvá teszik azokat a tehetségeket, akiknek a pénzintézet akár állást is biztosíthat, és egyben hidat is építenek az egyetem és a vállalati innováció között.
A K&H STEM 2025 pályázat díjazottjai:
(A zsűrizésben a digitrendi.hu is részt vehetett)
1. helyezett:
Kovács Nóra Anna – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Mérnökinformatikus BSc
Pályázat: Láthatóvá tenni a láthatatlant: Mesterséges intelligencia és photon-counting CT az érfal-gyulladás korai diagnosztikájában
2. helyezett:
Somlai Dóra – Budapesti Corvinus Egyetem, Adatelemzés és Informatikai Intézet, Üzleti adattudomány BSc
Pályázat: Reflexív ügynökalapú szimuláció a magyar tőkepiacon
3.helyezett:
Nagy Katinka Lilla – Pécsi Tudományegyetem, Műszaki és Informatikai Kar Mérnökinformatikus BSc,
Pályázat: Homomorf titkosítás alkalmazása egészségügyi adatfeldolgozásban
Különdíj:
Simon Márton – Óbudai Egyetem, Neumann János Informatikai Kar
Pályázat: Nagy hatótávolságú talajnedvesség-szenzor (Cropnaut)
Oktatás, mint önálló üzletág – kompetenciafejlesztési infrastruktúra
A HR-szektorban a Prohuman Csoport akvizícióval hozott létre új oktatási és kompetenciafejlesztési üzletágat.
• A cég tulajdonába került a Maker’s Red Box pedagógiai programcsomagot fejlesztő vállalat. Termékük számos nemzetközi oktatástechnológiai elismerésben részesült az elmúlt években, fejlett és fejlődő országokban egyaránt használják iskolák, felzárkóztató vagy tehetséggondozó programok kompetencia fejlesztő eszközként vagy természettudományos tananyagként.
• A felvásárlásban érintett másik két vállalat, a korábban EdTech brand alatt működő Modern Oktatási Eszközök Kft. és EdTech Transsylvania Srl. széles termék- és szolgáltatásportfolióval közel 400 magyar nyelven oktatató intézményben aktív a robotika, alkotópedagógia és STEAM (természettudományok, informatika, műszaki tudományok, művészetek, matematika) területen.
Az átképzés (reskilling) és a továbbképzés (upskilling) ma már nem kiegészítő szolgáltatás, hanem a versenyképesség egyik alapfeltétele. A digitalizáció és az AI miatt folyamatos átképzésre van szükség, különösen azokban az ágazatokban, ahol a technológiai változás a leggyorsabb.
Ebben a modellben az oktatás nemcsak belső utánpótlási eszköz, hanem önálló piaci szolgáltatás és stratégiai befektetés.
Új oktatási ökoszisztéma formálódik
A négy példa különböző iparágakból érkezik, de közös bennük, hogy a technológiai tárgyakra és az AI-ra helyezik a fókuszt. A vállalatok nem pusztán reagálnak a munkaerőpiaci hiányra, hanem igyekeznek aktívan formálni a kompetenciák jövőjét.
Ez a tendencia nem korlátozódik néhány szereplőre. A vállalati akadémiák, a duális képzések, a STEM-pályázatok és a kompetenciafejlesztési programok itthon és világszerte egyre terjednek. A technológiai korszakváltás nem várja meg az állami oktatási reformokat – a piac saját megoldásokat épít.
Szakértők szerint a kérdés már nem az, hogy a vállalatok beszállnak-e az oktatásba, hanem az, hogy milyen mélységben és milyen felelősséggel teszik ezt. A jövő munkaerőpiaca ugyanis nemcsak az iskolapadban, hanem a vállalati képzési központokban és digitális műhelyekben is formálódik.
